A „kollagén” az emberi szervezetben

A „kollagén” mára már az eggyik legnevesebb alkotóelemünk.
A neve görög tákolmány. Magyar értelmezésben annyit tesz, hogy ‘enyvadó’ vagy ‘enyv(et )képző’.
A hellénkedő „kollagén” magyarul kocsonyanyag vagy kocsonyany(gy) szavakkal lenne ízesebben leírható…
Esetleg az enyvek hasonlatán az enyveny(gy) neve kerekedhet rövidebbnek, szebbnek-jobbnak. (Sz.)

A kollagén az állat- meg az embervilág egyik legelterjedtebb fehérjéje.
A kollagén az emberi összfehérje eggyharmada.

Alapvető szerepet játszik a sejtek közötti tér (latinkodón: „extracelluláris mátrix”) meg a porcszövet fölépítésében, de még a csontok (szarvak meg agancsok) rugalmasságában is. A szem szaruhártyájának alapját is ez a fehérjénk alkotja. A kollagén szerkezeti (latinkodón „strukturális”) fehérje, amely (a) vízben oldhatatlan; csak savakkal és lúgokkal oldható. Rostos (latinkodón „fibrilláris”) térkitöltése van, jellegzetes hullámos lefutással, változó (2-20 mikrométeres) rost-átmérővel. Az enyves anyag melegítés, főzés hatására kocsonyát / kocsonyás enyvet ereszt, amely igen nagy térfogatú vizet képes megkötni. Ezt a tulajdonságát használják föl a konyhaművészetben a kocsonyakészítésnél. Emberben (is) nagy vegyület-családot alkot. Az enyvenynek több fajtája ismeretes: 25 de talán már 28 féle enyveny-vegyületet (hellénkedőn: „kollagén-molekulát”) különböztetünk meg, amelyeket ma római számokkal jelöl(get)nek, igen bárdolatlanul, tudatlanul és igen korlátoltan. Okosabb és értelmesebb lenne (persze) előfordulási helyeik vagy működésük, szerepük szerint (meg)nevezi őket…

Az enyveny avagy a kollagén az állat- és az embervilág egyik legelterjedtebb fehérjéje. Alapvető szerepet játszik a sejtek közötti tér (latinkodón: „extracelluláris mátrix”) és a porcszövet fölépítésében, de a csontok rugalmasságában is.

Például : az I-es kollagén a leggyakrabban előforduló vázanyag az emberi szervezetben. Megtalálható a bőrben, az erek falában, az inakban, a szem szaruhártyájában és a fogakban is. Így az illő neve az alapenyveny (Sz.) lehet. A II. kollagén a porcok fő alkotója, így megtalálható a porckorongokban, de még a csarnokvízben is. Így az illő neve a porcenyveny (Sz.) lehet. A III. kollagén más néven rácsrost megtalálható az alaphártyákban (a bazális membránban), nyirokszövetek vázát alkotó rácsos (rétikuláris) kötőszövetben. Igen vékony rostátmérővel rendelkezik. Így ennek az illő neve a rácsenyveny vagy (alap)hárty(a)-enyveny vagy fátyol-enyveny vagy még inkább tüllenyveny (Sz.) lehet. (Ezt a kötőszöveti fibroblasztok, retikulumsejtek termelik.) De rostjainak vékonyságára való tekintettel akát vékonyenyveny vagy keskenyenyveny (Sz.) is lehet.
A IV. kollagén az alaphártya (bazális membrán) tömör (lamina densa) rétegét alkotja, így előfordul a (haj)szálerek (kapillárisok) falában meg a vese érgombolyagjaiban (glomerulusaiban) is. Innen a neve következetesen (haj)szálér-enyveny (Sz.) lehet. Az V. kollagén a méhlepényben (placentában) található, így a neve következetesen méh(lepény)-enyveny vagy ébrény-enyveny (Sz.) lehet. A többi helyes elnevezéséhez érdemes (lenne) alaposabban átgondolni a szervezetben a helyüket meg a szerepüket…

Érdekes, hogy a sorszám növekedésével némelyeknek már graeco-latin neve is kerekedett :
A XIV. az Undulin, a XVIII. meg az Endostatin lett.

Enyveny rostincák (kollagén-fibrillumok) hosszmetszetének élektronmikroszkópos képe (FUBXAAO, 2017)

A szó-kezdeti franci collagène [ejt: kollazsen], az óhellén κόλλα [ejt: kolla] ‘enyv’ (a régi idők ragasztója) és a -γενής [ejt: -genész] ‘-képző’ szók összetételből ered… Ládd : Substance, éléments collagènes; (J. Rostand, La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)

Az angol collagen c-vel való írásában a latinkodó szóalak [ejt: kalödzsön (/ˈkɒlədʒən/) ], míg a magyar kollagén a görög(ös) eredeti kiejtését idézi, csakúgy, ahogyan a német Kollagen írása meg ejtése is. Még helyesebben persze kollagen lehetne, amely a helyes hellén ejtését tükröz(het)i…
De… Minek is hellénkednénk azonban, ha mondhatjuk magyarul is?! Az enyveny vagy enyüwengy az enyv (alap)anyaga. Ennek az enyveny-alap-építőelemei az enyüncék. vagy enyvencek vagy enyvince‘k. Ládd alább az ábrán !

Az enyveny-alap, az enyvenc vagy enyvince (tropokollagén(molekula) az enyvalkotó rost(inca), amely maga is egy fonat, helyesebben-szabatosabban szólva **sodrat** vagy **pödret** / **pöndret** : **pöndörhármancs** vagy **hármansodrat** (pongyolán grékolalatinkodón „tripla helikális”) a szerkezete. (FUBXAAO, 2017) E képen is jól látható, hogy nem „fonat” hanem „sodrat”.
Ezek az **ici-enyvencék** talán még szebben szólva **enyüncék** vagy **enyüwencék** 290 nm hosszúságúak és 1,5 nm szélesek.

Ezek az ici-enyüncék 290 nm hosszúságúak és 1,5 nm szélesek; két szomszédos eny(w)ünce (fibrillum) között az enyvenyrostban 40 nm-es hézag van. A pöndörhármancs sodratában ( grékolalatinkodón a tripla helikális szerkezetben) három, egymás köré tekeredő eny(w)ünceszál (alfa polüpeptid) lánc kígyó(d)zik. Ezen láncok hüdroxülált aminosavai között a könnyenykötések (másodrendű hüdrogenkötések) teremtenek kapcsolatot és tartják össze a sodratot. A polüpeptid láncban nagy szerepe van a lüzin meg a prolin aminosavaknak, ezek oldalláncai hüdroxülálódnak, így kerekedik belőlük hüdroxülüzin meg hüdroxüprolin. Ezek (másodlagos) könnyenykötések (hüdrogénkötések) adják a kocsonya tartását.

L-lysine azaz L-lüszin molekula, C₆H₁₄N₂O₂, szobahőn *Angew. Chem. Int. Ed.* (2015), 54, 3973-3977 (CSD entry CUFFUG).

Az eny(ü)veny minden harmadik aminosava glükin (glycin), ez adja a hajlékonyságát meg a ruganyosságát.

Az **enyveny** meg a **selymeny** hajlékonyságát adó **glükin** (glycin) **glükokoll** pálcibogyó-modellje

A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt azaz enyüwenyt (kollagént), amelynek a harmada glükin (glycin). (Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )

Az **enyveny** harmadát adó **glükin** (glycin) gömböc-modellje

A selymeny (grékolatinkodó szókhimairával: selyemfibroin) is nagy mennyiségben tartalmazza a hajlékonyság aminosavát, a könnyed glükint.

A kocsonyanyag fölépüléséhez avagy a kollagén termeléséhez is elengedhetetlen a C-vitamin (amint az immunrendszer működéséhez is). A C-vitaminra, mint ko-faktorra szükség van. Emellett a C-vitamin kiváló antioxüdáns, képes megkötni azokat a szabadgyököket, melyek szervezetünk életfontos elemeit – köztük a kollagént is – rombolnák. A C-vitamin, azaz az aszkorbin(sav) hiányában nincs enywépülés, győz a kötőszövet-szétesés. > Szkorbut – a C-vitamin hiánya

Enyveny-emésztés meg fölszívódás, hasznosulás

A kollagén rendkívül nagy méretű molekula, ezért a természetes alakjában nehezen emésztődik és nem jól szívódik föl. Érdemes hát olyan formáját választani, ami előaprított (hellénkedőn hüdrolizált), vagyis kisebb egységekre „(föl)darabolt” rostok képében elérhető. Ez csodát tesz a fölszívódással… Az okoskodók ezt bioaktív kollagén peptidek néven emlegetik. Ezeket a természetes alapanyagból, az enyweny-szálakból külső emésztéssel (enzümes hüdrolízissel) állítják elő. Az így létrehozott (peptid) szakaszok olyan kis méretűek lehetnek, hogy szinte teljes mértékben képesek fölszívódni a szervezet saját energia-befektetése nélkül is, sejtközötti átszivárgásal. Az ilyen aprított szálak a biológiai aktivitásukat nem csak megőrzik, de a hatásukban az előemésztetlen természetes kollagént fölül is múlják…

Testünk kollagén mennyiségét / teljességét befolyásoló belső és külső tényezők :

örükletes hajlam,
életkor,
az enywanyag (föl)épüléséhez szükséges segédanyagok / hiánybetegség > Szkorbut – a C-vitamin hiánya
gyulladás(ok),
(gyulladást is kiváltó) haszontalan étrend
Ibolyántúli-sugár-terhelés és más sugárterhelés,
feszély-kór (stressz) / szorong-kór / búbaj
dohányzás meg más élvezeti szer tűlhasználata.

Az életkor előrehaladtával a szervezet kollagén-termelése lassul, a bontásáért felelős enzümek mennyisége viszont megnő. Ennek következtében jelennek meg a bőrön a ráncok, és ízületeink rugalmasság-vesztésével jelenik meg a mozgásbeszűkülés meg a(z ízületi) fájdalom…

Az építő kollagén-elemek – bioaktív kollagén peptidek :

Javítják az ízület mozgékonyságát
Serkentik a porcszövet újraépülését
Csökkentik az ízület fájdalmát

Forrásaim :

J. Rostand : Substance, éléments collagènes; (La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)

Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. (New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim …

Ajánlott olvasmány :