Bordet meg a Bordetella – A szamárköhögés kórokozója

Egyre többet süketelnek a szamárköhögésről a hozzá nem értők…
Itt az ideje hát Jules Bordet születése napján rendbe tenni ezt is !
Jules Bordet a korokozóktól nem félt, így 90 gazdagon alkotó évet élt…

A szamárköhögés kórokozója a Bordetella.
Fura név. Honnan is eredhet ?
A fölfedezője nevéből !

A kórokozók vilábában egészen gyakori, sőt szinte természetes, hogy a fölfedezőjéről valaki elnevezi az apróságot. No persze az, hogy az valaki kit is tekint a fölfedezőnek, – évszázadokon át – igen sok kuszadalomra adott okot …

A Bordetella bacinemzetség apró (0.2 – 0.7 μm), kártékony Gram-negatív festődésű jószágokból áll. Azért (is) „kártékony”, azaz azért is nevezem következetesen „kártékony”-nak, mert csakis korokozóként szerepel(het) az emberi szervezetben …

Minden fajuk képes az embert megfertőzni. Az első három leírt fajuk a Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis meg a Bordetella bronchiseptica ezért olykor a „klasszikus fajok”-ként (is) emlegettetnek.

Alakjukra nézve pálcigömböcök, azaz görgölatinkodón kokkobacillusok. (Sz.) A Pseudomonadota törzsből való Bordetella fajok szinte kivétel nélkül légigényűek, latinkodón obligát aerobok. Az eggyik ismert kivétel, a Bordetella petrii, amely levegő nélkül is vígan (el)él. Általában nehéz őket tenyészteni mesterségesen, mert a körülményeikre kényesek. (Élősködésükben… Ragaszkodnak az emberhez.)

A Bordetella pertussis meg a Bordetella bronchiseptica mozgásra is képes (latinkodón motilis), mivel hajtó ostorai, helyesebben úszófarkincáik is vannak. (Sz.)

A szamárköhögés (pertussis) betegségét Guillaume de Baillou [ejt: Gijjóm dö Bellu] franci(a) orvos írta le az 1578-as járvány után. De valószínűleg már kóreai orvosi könyvek is ezt a kórt említették korábban is. (Egymásról persze nem tudván.) A kórokozót Jules Bordet és Octave Gengou 1906-ban különítette el és azonosította (be). 
Ajánlott olvasmány : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”. Sanger. 24 April 2014. 
Az persze, hogy Octave Gengou miért és hogyan szorult le a névadók keresztségéből még hosszan vitatható …

A Bordetella névadója a fölfedezője, a vallon (belga) Jules Bordet.

Jules Jean-Baptiste Vincent Bordet a belgiumi vallon Soignies-ben született 1870. június 13-án. Belga immunológus és mikrobiológusként lett világhírű, amikor is 1919-ben élettani (fiziológiai) Nobel-díjban részesült „az immunrendszer komplementer rendszerének felfedezéséért”. Elég szégyen a (tudományos?) világra, hogy ma nem az Ő általa adott néven emlegetjük az Ő általa fölfedezett rendszert …
Brüsszelben húnyt el, 1961. április 6.-án 

A bacibontó (bakteriolütikus) hatást, amelyet bizonyos ellentestek (okoskodóbban specifikus antitestek) fejtenek ki élőben (latinkodón in vivo) egy vérsavó-anyag (latinkodón serum componens) jelenlétében, Bordet már 1895-ben fölfedezte. A Bordet által alexin (alexine) néven nevezett meg emlegetett anyagot, ma a sokkal haszontalanabb és igen buta nevén csak complement-nek azaz ‘kiegészítő’-nek emlegetünk. 

Ez az alexin-rendszer (Sz.) az, amelynek fölfedezése tette lehetővé a bujakór avagy a franc (szifilisz) savó-vizsgálatok (latinkodón szerológiai tesztek) kidolgozását és Octave Gengouval 1906-ban tiszta tenyészetben (latinkodón kultúrában) izolálták a kórokozót, a Bordetella pertussist, amit a szamárköhögés okozójaként neveztek meg. 

A szamárköhögés a tünetei orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázásként kezdődnek. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik, amelyek után a szamár bőgésére emlékeztető, nyihogóan magas hangú zihálás fordul elő belégzéskor. A köhögés akár 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögés”-nek is. A beteg köhögése hányásig fokozódhat, de annyira súlyos is lehet, hogy ez erőlködéstől a bordája is törhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, de időnként légzéskimaradás is tapasztalható náluk. 
A betegséget a korábban védőoltottak is elkaphatják, de a tüneteik jellemzően enyhébbek lesznek.

Az egyik legveszélyesebb fegyvere a szamárköhögés kórokozójának a szamárkehe-méreg (Pertussis-toxin). Ez a bonyolult fehérje-méreg avagy mérge(ző )fehérnye (Sz.) okozza a légutainkban a riasztó hangú szamárköhögést… A szamárköhe-méreg (Pertussis-toxin) igen bonyolult szerkezetű …

A szamárköhögés kórokozója az emberre szakosodott. Más fajokat nem támad meg. Nem is élne el bennük. Így az örükítőanyaga is leegyszerűsödött a kevésbé szakosodott rokonaihoz képest. A teljes Bordetella pertussis genom 4 086 186 bázispárból áll. Ez jóval kevesebb, mint a sokkal alkalmazkodékonyabb Bordetella bronchiseptica örükanyaga.

A szamárköhögés kezelése azaz a kórokozójának az irtása ma már antibiotikumokkal, a legsikeresebben a makrolidokkal, például erythromycinnel lehetséges.

A kezelés leghatékonyabb, ha már a lappangási időben elkezdik szedni, de legkésőbb a hurutos szakban (katarrhális periodus) föltétlen érdemes elkezdeni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond a ma kialakult óvatoskodással, a „várjunk (még) az antibiotikumokkal” kezelési szemlélettel. A szamaras köhögési rohamok (paroxysmális periódus) idején a baciölő gyógyszer adása már csak a fertőzékenységet csökkenti, a lefolyást nemigen javítja. A szamár köhögési rohamok szaka pedig rendesen legalább két hétig eltart.

A szamárköhögés kezelésénél sokkal célszerűbb és sikeresebb védekezés a megelőzés. Ez védőoltás alakjában, a DiPerTe hármas oltás formájában 1949 óta használatos a nagyvilágban.

A népvándorlás korlátlanságának ultraliberálisan beteg eszméje az egész emberiséget (a 6 milliárd) védő-oltott világát is veszélyezteti. Különösen éppen a védett világ csecsemőit veszélyezteti, hiszen a fölnőtt lakosság az oltások nyomán már védett. Nem a védőoltásokat kell szaporítani a védett világban, hanem az oltatlanok és védetlenek beutazását korlátozni ! Minden épelméjű társadalom így tesz, azazhogy így tenne ! Ma az ördög, azaz Mammón népe a szenny kavarásában újabb üzletet lát, ezért a népvándorlók szűrése és védőoltatása helyett a fizetőképeseket riogatja és terrorizálja… A kérdés az, hogy meddig tűrjük még Mammón uralmát ?

Minthogy a szamárköhögés más fajokon nem él meg, így az emberiség szamásköhögés-mentesítése e faj kiirtását is jelenti egyben. Ha ezt valaki célul tűzi ki, az isten(telen)kedésével csak az emberi gőgöt hirdeti a Földi Élettel szemben. Az Ember a szamárköhögést legyőzi. Az ember (a kisbetűs) meg gyáva rettegésében meg csak kiirtani akarja azt…

Forrásaim :

• Sanger : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”. 24 April 2014. 
• Parkhill J, Sebaihia M, Preston A, Murphy LD, Thomson N, Harris DE, et al. (September 2003). „Comparative analysis of the genome sequences of Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis and Bordetella bronchiseptica”. Nature Genetics. 35 (1): 32–40. doi:10.1038/ng1227. PMID 12910271.
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Jules_Bordet
• https://fr.wikipedia.org/wiki/Jules_Bordet
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

2024.8.8.-2026.8.30.

Ajánlott olvasmány ez írás forrása :

Bordet meg a Bordetella – A szamárköhögés kórokozója

A szamárköhögés kórokozója a Bordetella.Fura név. Honnan is eredhet ?
A fölfedezője nevéből !