A veszettséget, mint betegséget egy rendkívüli mérgüngy (latinkodó tévnevén vírus) okozza.
A veszettség vírusa a Rhabdoviridae családba, azon belül a Lyssavirus nemzetségbe tartozó vírusfaj, amely az emlősök központi idegrendszerének megfertőzésével halálos kimenetelű betegséget, veszettséget okoz.
Ez az állat-terjesztette (zoonotikus) megbetegedés legalább négyezer éve ismert.
Bár Európában már szinte eltűnt, még ma is évente több mint 50 ezer halálos esetért felelős, amelyek többnyire Afrikában és Ázsiában veszélyeztetik az emberiséget.
E terkép hitelességéről csak annyit, hogy a narancsos övezetnek föltüntetett
Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő haláleset…
Majd eggy hitelesebb terkép németül :
Eggy még hitelesebb terképen pedig …
Valamint érdekes eltérésként…
A veszettségvírus kórokozója (tudákosan virionja) töltény alakú.
Hengeres teste egyik végén lapos, a másikon meg (töltény-szerűen) domborul.
1 polimeráz, 2 glikoprotein, 3 RNS-genom, 4 lipidburok, 5 nukleoprotein, 6 mátrixprotein
A hossza 100-430 nanométer, átmérője meg 50-100 nm körüli.
Két részből áll: egy külső hájburokból (lipid) és a belülről rátapadó, csigavonalszerűen (helikálisan) fölépülő örükanyagból (ribonukleoprotein-komplex, anglomajmos rövidítéssel RNP).
A hájburok a gazdasejt sejthártyájából származik és számos tüskeszerű cukrongyos fehérje (glükoprotein) ágyazódik bele; ezekkel kötődik a mérgüngy (vírus) a célsejthez. A belső szerkezet a veszett örükanyagából (RNS-genomból) és a hozzá szorosan kapcsolódó magfehérjékből (nukleoproteinből, anglomajmos rövidítéssel N-protein) áll. Ehhez kapcsolódik a genom másolását végző két erjengy (polümeráz és a phoszphoprotein). A mérgüngy (vírus) nagy mennyiségű más fehérjét (mátrixproteint) is tartalmaz, de nem világos, hogy ez az örükanyag (RNP-komplex) belsejében, vagy közte és a hájburok között helyezkedik el.
