Laennec a sztéthoszkopot föltaláló breton orvos volt.
Érdemes hát emlékeznünk Rá és kihaló népére legalábba szülinapján…

Laennec vagy Laënnec ?

Kell-e az a kalandos kettőspont az „ë”-re ?

„Breton parton sújt majd az álom”
[…] egy kivesző nyelv nyomain…

Kezdjük az elején, vagyis az ë-lején ! Azaz az ë jelén ! E szokatlan betűvel : Mi is ez a fekvő-kettőspontos „ë” ? Hát nem több, mint a kiejtendő „e” hang jelölése. Ez a magyar helyesīrásban egészen szokatlan csodabogár (lenne). De nem az a franc(iá)ban! Ahol sok a kiejtetlen „e” betű, – amely nem válik élőszóban „e” hanggá, – ott bızony olykor jelölni kell a kiejtendőt. Vegyük hát e neves példát: Laennec vagy Laënnec? Kell-e a nevébe ilyen betű ? İllik-e jelölni, hogy tisztességgel és helyességgel īrhassuk meg ejthessük a (tüdő)hallgató(d)zás atyjának nevét ?

Érdemes hát kezdetnek Laennec doktorról pár szót ejtenünk! Legelőször is a származását tisztáznunk… İnnen már könnyebben eljutunk – a válaszhoz avagy – a neve helyes īrásához. A kérdés súlyának megértéséhez arról is érdemes eltűnődni, hogy ki is volt Ő, és mit is adott a világnak, az orvostudománynak. Nem mellőzhetőek e kérdésben természetesen a francia soviniszta nemzetiségi politika máig nyúló árny(alat)ai sem, (a)melyek e névzavar süppeteg ágyazatát adják…

René-Théophile-Hyacinthe Laennec [ejt: laɛnɛk] köztudottan francia orvos volt. İgen! Ez a „köztudottság” az, ami alapvetően téves. Ez már önmagában is a francia sovinizmus tünete, hiszen Ő egyáltalán nem volt francia. Quimperben született, Breizhben – közkeletűen francoskodva Bretagne-ban – 1781 jégbontó (február) hava 17.-én. Breton – azaz brezőn – származását nem hogy nem tagadta meg, de haláláig bátran vállalta. Szülőföldje azonban akkor már egy évezrede francia megszállás alatt állott, anyanyelve pedig rég enyészőben volt …

A breton „la-Ennec” semmiképp nem īrandó francoskodón Laënnec-nek !

1823-ban pályája csúcsán a Hôpital de la Charité vezetője és a Collège de France professzora volt. Tudományos munkássága ormán 1816-ban, a nagyhírű francia Hôpital Necker orvosaként a mellkas betegségeinek igen leleményes kutatója és gyógyītójaként Ő találta föl a sztéthoszkopot. Laennec alkotta meg a „mediált (indirect) auscultatio” – azaz a közvetett hallgatózás – fogalmát is a korában bevett „immediált auscultatio”-val – a mellkasra hajtott füllel való közvetlen hallgatózással – szemben. Ő adta „mellkas-vizsgáló” találmányának a „sztéthoszkop” – francos eredetijében stéthoscope – nevet is, a hellén sztéthosz (στῆθος) ’mellkas’ meg a szkopein (σκοπεῖν) ’néz(ni)/vizsgál(ni)’ szavakból. (Ennek mai változata a „kétfüles” phonendoszkop az orosz Nyikoláj Korotkov későbbi fejlesztése.)

A (franci)breton René Laënnec – a sztéthoszkop, azaz a később általánossá, sőt orvos-jelkép értékűvé vált phonendoszkop (ősének) föltalálója – īrta le először (1821-ben) a füsti keh(esség)et – utóbb pongyolán COPD-t – is, orvosilag az emphysema és bronchitis chronica kombinációjaként. (Ajánlott ehhez: COPD magyarul KEHesség; MONy / AMEGA lapokban megjelent írásom)

Bár ma legınkább a mellkasi betegségekkel kapcsolatban emlegetik, René Laennec a peritonitis és a cirrhosis kórtanában is újat hozott. Az utóbbinak a nevét a „kirrhószisz”-t (κίρρωσις) is Ő maga alkotta a ’sárgás’ jelentésű görög kirrhos (κιρρός) szóból -ószisz (-ωσις) kór-képzővel az elfajzott máj sárgás göbösségére utalván.

Ő alkotta a melanoma fogalmat is, bár akkor még (1805-ben) „melanose” alakban a ’fekete’ jelentésű görög melasz (μέλας), melanosz szóból az orvosi görög -ószisz (-ωσις) kór-képző franciás alakjával. Bár amit Ő talált, az a festenysejtes daganat tüdőáttétje volt, így – tüdő fekete pöttyösödésével – az „-ózis” képzője is ért(elmez)hetőbb.

A tüdőgümőkórt (tuberculosis) is szorgalmatosan kutatta. A sors fintoraként, éppen nála gyakornokoskodó unokaöccse, Mériadec Laennec, mint tanítványa kórismézte (véletlenül) a tüdőgümőkórt mesterében, éppen nagy találmányán gyakorolva, René Laennec sztéthoszkopját használva.

A pöhök meg kehek – mellkasi betegségek – nagy kutatója maga is tüdőgümőkórban halt meg 1826-ban, augusztus 13.-án, mindössze 45 évesen. Természetes Brejszben… brezőnekül īrva Breizhben, francoskodva Bretagne-ban. A tüdőgyógyászok tüdőgümőkórja – mint szakmai ártalom – még egy másfél századig kísértett… Természetes volt szerte a világon…

Lássuk hát, hogyan is īratik helyesen e többszörös kórnévszerző brezőn (breton) neve?

Különböző források különbözőképpen īrják a nevét, olykor Laënnec, máskor meg Laennec alakban. A kettőspontos alak legınkább a francia szakırodalmat pontosan követőké, a kettőspontatlan pedig általában nem a tudósabbaké, hanem a pongyolábbaké és csak nagy rıtkán a tudatosabbaké. Ennek oka azonban nem a szabatosság, vagy a szabadosság, hanem legınkább a francia (politikai) befolyás, semmi más. A helyes īrásmód minden kétséget kizáróan a Laennec alak, (a) diaireszisz (fekvő kettőspont) nélkül, – minthogy breton név – hiszen (az) „ë” betű nem használatos breton nevekben. Ő maga soha sem használta e kettőspontot – diairesziszt, pongyolatinkodván diarézist – az aláīrásában sem. A franciák viszont használják. (Ahogyan a németek is „umlaut” néven.) A görög diaireszisz (διαίρεσις) szó jelentése maga ’elkülönítés’, ’megkülönböztetés’.

Az „ë” betű a francia világ megkülönböztetése, amellyel a Laënnec-et sajátjukként emlegetők torzítják el nevének helyes īrását rendszeresen és módszeresen.

Így hát leggyakrabban – az Őt sajátjukként – emlegető franciák torzítják el nevének helyesīrását. Az „ë” jelölésének kérdését persze tovább bonyolítja, hogy a francia világon kívül e betű ma nemigen használatos. Így gyakran éppen a Laennec nevét származásához hűen, gondosan és helyesen īrni igyekvők érzik magukat kellemetlenül, sőt olykor kissé műveletlennek (bélyegezve) a nevet torzító francia elnyom(ul)ással szemben.

Ehhez a névelmélkedéshez hozzá tartozik még az a bonyolító tény, hogy brezőn(ek)ül, azaz bretonul nevét inkább Laenneg alakban īrják, – még ha „k”-nak is ejtik – a végén „g”-vel és nem „c”-vel…

Laennec breton származását bátran vállalta a francia világban, amely Breizh, (ejt: [bʁɛjs] ) franciálkodva Bretagne évezredes megszállásával ma is az európai jogok alapjait tiporja. A breton nyelv teljes eltakarítása azonban máig sem sikerült. Minden soviniszta francia kísérlet ellenére a négy és fél milliós breton népből már ugyan alig több mint kétszázezer, de e karakán kisebbség még mindig beszéli ősei nyelvét. A kelta brezőnek azaz Brezhoneg (ejt: [bʁe.ˈzõː.nɛk]) – francoskodva breton – nyelvet módszeresen irtották a franciák még a 20. században is. Az 1950-ben még egymillió ember által beszélt nyelvet – szorgos sovinizmussal – sikerült a kihalás szélére sodorni. Az UNESCO a brezőneket – Brejsz azaz Bretagne nyelvét – ma a „súlyosan veszélyeztetett” nyelvek közé sorolja. (Ládd: Atlas of the World’s Languages in Danger.) Az utóbbi évtizedben sikerült a kihalási folyamatot lelassítani, és ma a kétnyelvű – franci-brezőnek – iskolába járó gyermekek száma már (33%-os) növekedésnek is indult. Talán túlél Laennec ős-anyanyelve is…

Egyik nagy gondja – a máig megszállt területen – a nyelv föltámasztásának, hogy a tájnyelvi különbségek is igen nagyok a kis Brejszen belül is… Irodalmi avagy általánosan elfogadható köznyelv kialakulásának pedig az elmúlt évezred nemigen kedvezett…

Brezőnek (breton) nyelvjárások még élnek nyugaton (színesen), keleten szürkülten…
A keleti szürke területeken, az öt gall törzs hajdani területéből 3 törzs szálláshelyén kihalóban levő gallo nyelven Bertaèyn, (ejt: [bəʁ.taɛɲ]) azaz Börtaeny e föld neve.

A megszállás alatt az elfogadott köznyelv normája sem alakulhatott ki, így még saját hazájuk kiejtése is ıngadozik: Breizh az észak-nyugati megyéikben „Brejsz”, a dél-keletiekben meg „Breh”-ként hangzik. Így különbözőképpen is īrják. A Kerne-Tregor térségben Breiz, míg a Vannetais-vidéken Breih alakban…

Talán Brettania a legillendőbb magyar neve a ma francos Bretagne nevén ismert félszigetnek és vidéknek, amelyet a Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven emlegetett. Breisz (brezőnekül Breizh) azaz a francos Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott „Nagy Britannia” (Great Britain) neve is. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is otthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is.

Breisz (brezőnekül Breizh) azaz Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott Nagy Britannia (Great Britain) neve is. A Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban említi Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is itthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is. A Kr.u. 470-es években pedig Jordanes is említést tesz Riothamus (Riutimus vagy Riotimus) gótok ellen harcoló római-brit hadvezér nagyságáról, akit ő a „Britonok királya”-ként emleget: Riothamus latinosított alakja a brython Rigotamos személynévnek, amelynek jelentése: a ’legnagyobb király’. És az ejtett, vagyis a kiejtendő „e” kedvéért itt van legfőbb nemzeti hősük, a(z i.sz.) 851-ben a franciák elleni függetlenségi háborúban elesett Nevenoe neve franciásan Nominoë alakban ismert. Brejsz első fejedelmeként, – brezőnekül Tad ar Vro, latinosan Pater Patriae – azaz a „Haza Atyja”-ként is emlegetik.

A hős Nevenoe neve – franciásan Nominoë – vég-e-je is természetesen (ki)ejtendő

Az orvosi szaknyelvre vısszatérve, Laennec eponümái – azaz szerzői nevei – is kedves csokrot képeznek: Akad benne hang, gyöngy, vérrög, de még tünetkör is…

A Laennec nevével fémjelzett kórjelek meg kórképek között még ha hang, meg „gyöngy” is viseli a nevét, a legismertebb mégis a tünetköre, (a)melynek alapja a saját maga elnevezte kór(kép) a máj heges(edő) göbösödése: a máj cirr(h)ózisa. A Laennec-cirrhosis vagy(is) Laennec-tünetkör vagy Laennec-szündroma (franciásan angolkodva: Laënnec’s cirrhosis avagy Laënnec’s syndrome): Többnyire idült ıszákosokban kialakuló májhegenyeg(kór), és általános testi sorvadás, amely nem jár sárgasággal. Kialakulhat más mérgező anyagokkal élők, szıpusok körében is, de okozhatja idült májfertőzés is. Tünetei fáradékonyság, étvágytalanság, némely émely, gyakori hányás-hasmenés hasi fájdalommal. Főleg férfıakban jelentkezik alattomosan az 50-es életéveikben.

Laennec vérgöbe (Laennec thrombusa) a születés előtt a magzati szívben keletkező gömbölyded csöpp vérgöb…

Laennec gyöngyei pedig a kocsonyás hurut harmatja(i) tulajdonképpen „nyákgyöngyök” vagy „takonygyöngyök”, amelyeket Laennec igen jól ismerhetett, minthogy gyermekként már ötéves korától maga is fullakórban (aszthmában) szenvedett, így saját tapasztalataiból teremthette a fulladás gyöngyeinek nevét…

Laennec hangja, a Laennec-hang, de ınkább Laennec-zörej, avagy a Laennec-(Hamman-)jel pedig a gátor-légserceg, avagy (a) kóros gátorlégtasak okozta sajátos – szívvel ütemesen zajgó – hangjelenség(e). Többnyire sérülés, túlnyomás okozta jelenség, hogy a tüdőből, légcsőből, bárzsıngból, vagy bélből levegő kerül a mellkas, pontosabban a gátor (mediastinum) üregébe. A pneumomediastinum vagy emphysema mediastinale kórképét is René Laennec īrta le először (1819-ben) a jellegzetes hallgatódzási lelettel: A szívveréssel együtt jelentkező zörgő, harsogó hang, amely a szív előtt hallgatózva, olykor akár távolabbról, szabad füllel is hallható.

Az orvostudomány brezőn hőséről még egy franci film is készült 1949-ben Doctor Laennec címen. Talán érdemes lenne lassan lefordítani (szinkronizálni) magyarra is ! Vagy talán már érdemesebb lenne egy újat – tiszteletünk jegyében breton-magyar filmet – forgatni…

Laennec munkásságát méltatva, franciaságát fırtatva, és nevének helyesīrását kutatva érdemes megemlékeznünk népének ezeréves elnyomatásáról is, amely máig is tart, hiszen a független, szabad Breisz – berezőnül Breizh – kérdése még csak terítékre sem kerül ma Európa boszorkánykonyháján. Az önálló kelta breton állam álom marad még egy jóideig. Amíg a franciák könnyen osztogatják a kirekesztő címkéket, addig a „breton nacionalisták” elfogadhatatlan törekvése ma is a nemzeti-nyelvi függetlenség. Az orvostudomány breton-brezőnek névadó nagyságát pedig csak Laënnec alakban emlegetik továbbra is tévetegen a flancos francos források.

– Ady szavaival szólva : „Breton parton sújt majd az álom […]”

Dr. Szabó László

Forrás-irodalom:

Magyarul

A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970) – 425. oldal

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – 709. oldal és 823. oldal

Dr. Szabó László : Szabó-szótár (máig kézıratban/ gépıratban)

Dr. Szabó László : Szögedi szótár (máig kézıratban/ gépıratban)

Tótfalusi István : Magyar Szótörténeti Szótár (Anno Kiadó)

…

İdegen nyelveken

Rene Theophile Hyacinthe Laennec : De l’Auscultation Médiate ou Traité du Diagnostic des Maladies des Poumons et du Coeur, Paris: Brosson & Chaudé (1819)

Roguin, A : „Rene Theophile Hyacinthe Laënnec (1781-1826): The man behind the stethoscope”. Clinical medicine & research 2006. 4 (3): 230–5.

Thomas L Petty: The history of COPD – Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2006 Mar; 1(1): 3–14.  

Ananya Mandal, MD: History of Chronic Obstructive Pulmonary Disease Feb 16, 2016

The New York Times : DR. WILLIAM A. BRISCOE – Published: December 22, 1985

Irwin Ziment (1991). „History of the Treatment of Chronic Bronchitis”. Respiration 58 (Suppl 1): 37–42.

Ajánlott olvasmány még :

Laennec vagy Laënnec Kell-e az a kalandos kettőspont az „ë”-re?
„Breton parton sújt majd az álom” […] egy kivesző nyelv nyomain