A karácsonyi készülődésben érdemes átgondolnunk : Mivel is főzünk meg sütünk ?
Margarin ?! Ugyan mitől lenne egészséges eggy teljesen mesterséges éttermék ???
Eggy bő évszázadon át fárasztottak és gyılkoltak bennünket ezekkel a kórkeltő torzadolajokkal.
Szinte hihetetlen, hogy Paul Sabatier a hydrogenizátor (Sz.) Nobel-díjat kapott az egészségvesztő, hájrontó tevékenységéért. No persze akkor talán még nem tudhatták, milyen káros…
A hájak tömegének hydrogenizátora, a zsírtelítő (Sz.) azonban már egy német föltaláló, Wilhelm Normann volt, aki 1901-től ipari méretűvé tette a torz(ad)olajok (Sz.) gyártását.
Megjegyzendő, hogy az első igazi zsírtorzító (Sz.) Hippolyte Mège-Mouriès volt, a faggyúvajító (Sz.), aki III. Napoleon császár kívánságára vajat, azazhogy vajszerű anyagot állított elő marhafaggyúból a francia sereg számára, melyet oleomargarine-nak nevezett. Innen a „margarin” név is! Mi nevezhetnénk magyarul Mège-Mouriès [meg-murié] „meg-murgyé” termékét, a hájátalakítás-hájkorcsítás korai torzszülöttjét faggyúvajnak (Sz.). No ez még nem volt oly rettentő gólemháj, azazhogy hájgólem, mint a tömeggyilkos utódai. Az első „tisztán” torzolaj-termék (Sz.) a Crisco volt 1911-ben a piacon, mely 1912-ben már saját szakácskönyv(é)vel is hirdette hízó-hájzó, álvajzó torzszülöttét.
A Crisco hydrogénezett gyapotmag-olaj volt.
Ezt csak 2000-es években bírálták fölül és csökkentették benne a transz-zsírokat.
A margarin Magyarországon csaknem 4 évtizeden át hirdettetett hamisan a vajnál is egészségesebb modern zsiradéknak. Itt az idő leszámolni e gyilkos hazugsággal ! A margarin modern meg mérgező ! – Ezért : Mielőbb… Betiltandó !
A margarin helyesebben a mérgerin a 20. század élelmiszeriparának eggyik vezérhazugsága.
De miből is lessz a telített torzazsír ? Hajlékonyabb, folyékonyabb olajokból.
A növényi olajok egy része évelő növényekből – leginkább szója, repce, napraforgó meg gyapotmagolajból – a másik pedig fák termésének olajából – kókusz-, pálma meg olívaolajból – kerül ki.
A margarinnal kapcsolatos gondok sorában az adalékanyagok is ott sorakoznak…
Ilyen pl. az E202 azaz a kálium-szorbát.
A szorbátok (pl. kálium-szorbát E202) a szorbinsav sói, amelyeket tartósítószerként használnak ételekben, italokban, mint a bor, sajt, péksütemények, szárított hús(ok), gyümölcsök. A szorbátok használatának alapja az, hogy gátolják az élesztő-, penész- és bizonyos baktériumok szaporodását, meghosszabbítva a termékek eltarthatóságát, különösen savas közegben (pH < 6,5). Természetben a berkenyék gyümölcsében található meg. Innen a neve is, azazhogy a berkenye latin sorbus [ejt : szorbusz ] nevéből. Vízben jól oldódik. Kozmetikumokban újabban gyakran helyettesíti a parabéneket is.
- Kálium-szorbát (E202): A leggyakoribb forma, madárberkenye gyümölcséből származik.
- Nátrium-szorbát (E201): Élelmiszer-adalékanyagként korlátozottan vagy tiltott az EU-ban a lehetséges genotoxikus hatásai miatt.
- Kalcium-szorbát (E203): Veszélytelennek számít, de ritkán okozhat intoleranciát.
A szorbátok főbb jellemzői és fölhasználása :
- Tartósítás: Gátolja a mikroorganizmusok növekedését, így megakadályozza a romlást.
- Savas közegben hatékony: A legjobb hatást savas élelmiszerekben (pl. bor, gyümölcs, savanyúság) fejti ki.
- Borászat: Stabilizálja a bort, megakadályozza a cukor erjedését, különösen édesítés után (borstabilizáló).
- Kozmetikumok: Tartósítószerként, gyakran a parabének helyett.
- Oldódás: Vízben és zsírban is jól oldódik, elősegítve a könnyű felhasználást.
- Mellékhatás (borban): Hosszú tárolás esetén a borban „szorbátbomlás” következhet be, ami jellegzetes, muskátliszagot okozhat (ezért kell a pontos adagolás), és a baktériumok ellen nem véd, csak a kéndioxid (SO2).
- Ajánlott olvasmány :
Torzazsírsav – Torzolajsav a zsírsavak transzvesztitája
Megjelent a MONy 2020/1. számában. Magyar Orvosi Nyelv 2020/1. :
Torzazsírsav – Torzolajsav
a zsírsavak transzvesztitája
A tömegétkezdék befülledt olajsütőiben punnyadva tobzódó roncsolajok, roncs(a)-zsírok, meg bennük a roncs(a)-zsírsavak vagy ınkább torzazsírsavak (transz-zsírsavak) rendkívüli módon rontják életkilátásainkat. Ezekhez adódik még az évtizedeken át hazudva hirdetett – ma már tudottan kétes egészségességű – művajak rengetege. Butítanak is, rákkeltőek is, meg ondórontóak, minthogy roncsolják az ondósejtjeinket, így a termékenységünket is. (A „Termő-Meddő” (Fertil Steril) lap egy tanulmányában már egy évtizede igazolta és hírlelte is ezt.[1])
A leggyakoribb roncsazsírsav az elaidinsav (olaj-mint-sav), a „torzolajsav” avagy a „roncsolajsav” a telítetlen olajsavból (oleinsavból) képződik olajban való (túl) sokszori sütéskor, vagy szándékolt ipari átalakításkor, pl. margarinosításkor. Az olajban való sütés(ek) számával gyakorbodva korcsul „korcs( )olajsav”-vá. A „roncsolajsav” szójátéka e gyilkos háj roncsoló képességével is igen beszédes. Valójában a „torzolajsav” jobban jelzi e szerkezeti különbséget, melyet a transz-zsírsavak szótorzából magyarítottam a létrehozás roncsolóan gyötrelmes elvén. Ez utóbbi bevett „transzvesztita” szó-khimaira tükörfordítottan az angol trans fatty acid kifejezés korcsa.
A természetes olajokkal szemben a zsírszerű( szerkezetű)vé váló torz olajokra összegképletük alapján illik az „olajsav”, de szerkezeti képletük és térbelileg is valósághű modelljeik képe alapján a „zsírsav” név is. Minthogy természetellenes és káros, mi több nyomorító gyilkos anyagok, így méltán illik a „roncs-”, a „torz-”, vagy a „korcs-” előtag is neveikbe.
Az olajsav (oleinsav) természetes térdes, vagy képletesebben talán inkább „derekas” hajlatú „cisz” alakja a kettős, avagy a telítetlen kötését nem rejtegeti, hanem a hájpálcika tisztes töretésében is büszkén viseli.
A telítetlen olajsavból (oleinsavból) képződik ipari átalakításkor, mint pl. margarinosításkor, vagy sokszori sütéskor a legközönségesebb roncsazsírsav, láthatóan torzazsírsav, a „torzolajsav” (elaidinsav), a „roncsolajsav” …
Space-filling model of the elaidic acid molecule, C18H34O2. X-ray crystallographic data from Acta Cryst. (2005). E61, o3730-o3732
A gombóc-modellen vagy bogyó(s)modellen (Sz.) a zűr maga a göcs, az enyhe töretés a szénlánc közepén, mely egészségesetben a lánc éles hajlását adja, itt azonban, mint egy rossz ficam jelentkezik. Nevezhető ez alapján akár „göcs(ös)olajsav”-nak vagy „olajgöcs(ös)sav”-nak is, de bizony még „olajficamsav”-nak is… Az anglomán gólemi szókorcsokhoz képest ezek persze mind csak bájos szelíd szócsibék.
A elaidinsav vagy „göcs(ös)olajsav” az olajsav mesterséges változata, idegenkedőn transz-zsírsava, következésképpen a (szív)gyilkos változata.
A torzolajak bűnjegyzéke megdöbbentően hosszú… A zabolá(za)tlan multikulti mindannyiunkat mérgez a hulladételeivel. No persze: „Mindenki maga dönt !” Állítólag… Szabad világban élünk.
A kérdés csak az, hogy tudjuk-e egyáltalán, mit eszünk, vagy hogy mit etetnek meg velünk?!
Nyáry Szabó László
[1] Fertil Steril. 2011 Apr;95(5):1794-7. doi: 10.1016/j.fertnstert.2010.10.039. Epub 2010 Nov 11.
Trans-fatty acid levels in sperm are associated with sperm concentration among men from an infertility clinic. Chavarro JE, Furtado J, Toth TL, Ford J, Keller M, Campos H, Hauser R.
Tardy, Anne-Laure; Morio, Béatrice; Chardigny, Jean-Michel; Malpuech-Brugère, Corinne (2011). „Ruminant and industrial sources of trans-fat and cardiovascular and diabetic diseases”. Nutrition Research Reviews. 24 (1): 111–7. doi:10.1017/S0954422411000011. PMID 21320382.
Olvasói vélesz :
Juj, ezek az erőltetetten visszamagyarosított szavak! 
A Mèges-Mouriès helyes kiejtése egyébként meezs-muriesz.
Sajnos a francia helyesírás és a helyes kiejtés ugyanolyan kacifántos mint az angol, de én az angolt sohasem fogom tudni már megszokni…..a francia kiejtés egy fokkal azért „közelebb” áll a latinhoz.
Viszont-válaszom :
Éppen a francigány (indeuróp) nyelvek közötti áthallással tréfálódzom :
Ím a mérgerin francoskodó neve lehet „meg-murgyé(sz)” is !
