A flavonoidok onnan kapták a nevüket, hogy a vegyületcsoportba tartozó anyagok zöme sárga színű (flavus latinul sárga). Az ibolyántúli fényt elnyelik, így a rovarok számára a virágzat flavonoidtartalma vonzó hatású. Tévetegen P-vitaminnak is nevezik, pedig nem valódi vitamin. Bár az emberi szervezet számára rendkívül hasznos, de nem nélkülözhetetlen.
A vitaminok olyan anyagok, melyek az emberi szervezet számára alapvetőek és nélkülözhetetlenek. Vegyi szerkezetük és főleg hatásuk alapján csoportosítva nyerték el – nagyjából megismerésük sorrendjében – mára megcsontosodott, tévetegen mesterkélt betűneveiket. Közülük kettő, a C- és a P-vitamin magyar fölfedezés.
A C-vitaminért Nobel-díj járt, míg a máig jóval kevésbé ismert P-vitamin (a flavonoidok) megismer(tet)éséért Szent-Györgyi Albertet máig nem jutalmazta méltóképpen a tudományos világ…
A flavonoidok fő előfordulása a citrusfélékben, a csipkebogyóban, székelyesen csitkenyében (Rosae pseudo-fructus), a szikvirágban, idegenkedőn kamillában (Matricariae flos) van.
A rutin, vagy rutozid (szoforin) megtalálható a kerti ruta gyógynövényben, melyről a nevét is nyerte. Többek között előfordul a citrusfélék gyümölcseiben, a hajdinában, a rebarbara-fajok leveleiben is.
Tiszta formájában először Szent-Györgyi Albert vonta ki, keresve azt, ami a C-vitaminnal együtt fordul elő, és annak hatását támogatja. Megfigyelték, hogy a tisztán adagolt C-vitamin hatása gyengébb, mintha azt természetes forrásból – tehát a természetben a C-vitaminnal együtt előforduló rutinnal – juttatják a szervezetbe.
A rutin 20 mg-os adagban a Rutascorbin gyógyszer egyik hatóanyaga.
A bioflavonok erős antioxidáns hatással a bőrifjaság megőrzésében és a daganatos betegedések megelőzésében elemi erővel szerepelnek.
Ezen alapul a Venoruton és a Detralex gyógyszer hatása.
Miben van flavonoid ?
A földimogyoró piros hártyahéját például eldobni annyi, mint a legegészségesebb részét eldobni ! Hiszen a piros hártyahéjában van a polüphenol a flavodoidokkal…
A vitaminok hatása rendkívül sokrétű, és egészségünk megőrzésében elsőrendű. A kiürülő ill. lebomló vitaminokat rendszeres bevitellel – természetes esetben megfelelő étkezéssel – pótolhatjuk. De hogyan is vehetjük magunkhoz mindennapi vitaminjainkat? A legegyszerűbb módszernek ma a vitamintabletta tűnik. Ez már önmagában egy világraszóló népbutítás nagy eredménye. A tabletta-piac kínálata pazar, a gyártók és forgalmazók profitja pedig óriási. A világ legkövérebb és önmagát legfejlettebbnek tartó nemzete ezeken a tablettákon él. Rajtuk pedig hízik a gyógyszeripar. Kis hazánkban mi is alaposan elfeledtük már a természetes életmód alapjait… A tablettás utat (formát) semmiképpen nem javasolom. Megvan a vitaminkészítményeknek a helye a gyógykezelésben, ami pedig semmiképpen nem a mindennapi vitaminbevitel, nem a mindennapi igény(ek) kielégítése. Csakis a hiánybetegségek orvoslása.
Az egészség megőrzésének, a vitaminbevitelnek igen régi, jól bevált és természetes módja a sokoldalú táplálkozás és főleg a nyers gyümölcsök fogyasztása. A déli gyümölcsök nagy divatja vitaminbevitel tekintetében indokolt, hiszen mint friss gyümölcs a magyar télben üdítő íz- és színfolt. Van azonban saját téli, tavaszi alma és körte fogyasztásához fűződő hagyományunk, amely vitamin dolgában a déli gyümölcsökkel ma is fölveszi a versenyt. A hajdan gyümölcstermesztéséről híres Szeged városában a legszegényebb kertben is volt legalább tízféle gyümölcsfa, a módosabbakban csak almából egy tucatnyi fajta. És mit eszünk ma? Igen szomorú, hogy régi helyi fajtáink neveit sem tudjuk már. Pedig – ha kiveszőfélben is, de – létezik három szögedi fajta: Dallos alma, Tombác alma, és a Szabadkával vitatott Szegedi (vagy Szabadkai) szerecsik (szercsika) szercike alma.
Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin városában külön kiemelendő a szögedi vitamin jelentősége. Hatása igen sokrétű, közülük csak egyet megjegyezve: igen hatékony a meghűlések, megfázások megelőzésében. Szent-Györgyi mondotta egykoron: a C-vitamint ugyanolyan kiszerelésben kellene eljuttatni minden háztartásba, mint a sót, vagy a cukrot. A paprika városában pedig föltétlen megjegyzendő: az első (jelentősebb mennyiségű) kristályos C-vitamint Nobel-díjas tudósunk a szögedi paprikából vonta ki. Igen magas a C-vitamin tartalma, ezért különösképp ajánlott a savanyúságnak eltett paprika, no meg a savanyú káposzta. Az utóbbi évtizedekben leáldozott sajnos a házi káposztáshordók divatja, de a recept nem túl bonyolult, e ma is hasznos hagyomány könnyen föleleveníthető. Ha nem is zacskós csomagolásban, de hordós káposzta formájában a tavaszi fáradtság ellen mindenképpen javallom a téli vitamin-szűkös hónapokra – a rendszeres gyümölcsfogyasztás mellett – a jól bevált házi C-vitamin-tárak újonnani fölállítását. Egy régi szép hagyomány megelevenítésével, egy hungarikum föltámadásával testben és lélekben is frissebben várhatjuk az új tavaszt!
Dr Szabó László
