A reszketegesség, avagy a Pápai Páriz-kór (az anglonácik nyelvén hamisan csak Parkinson-kór) sokféle okból alakulhat ki. Gyakran örükletes hajlam, vagy agyvelőgyulladás vagy mérgezés vagy érelmeszesedés… de léteznek egészen különös esetek is !
Szokatlan esetről számolt be egy betegem…
Egyéb bajai (ülőidegzsába meg bénula, szívütemzavar) miatt látogattam, amikor rákérdeztem, mióta van a kezében ez a remegés ?!
Megdöbbentő volt a felelete :
Jött a vihar… Kiálltam a teraszra, hogy lássam, oszt a villám a fejemre csapott ! Pontosan a két szömömbe vágott… oszt azúta röszket a kezöm… Ha az egész rámgyün, akkó agyonüt… a fák lehúzták (talán a tornác vasai is) a villám erejit… hatalmas fényt kaptam a fejemre, utána rögtön gyütt a durranás… a hatalmas dörrenés… elsötetödött mindön… azóta beremög a kezem…
Rákérdezek, de hajlíthatatlan :
Ez a röszketés azúta van, miúta a villám belém vágott !
A fejembe a szömem közzé…
A hatalmas fény aztán rögtön röccsent is… azóta röszketök…
Azúta nem is mék ki, ha villámlik !
Különösen érdekes ez annak tudatában, hogy a … éppen az agyban a levodopa alapanyagból fölépülő óriás-védfesték az idegfesteny (neuromelanin) éppen a bőr fényvédő anyagához hasonló alapelemekből épül föl. Ettől fekete ez az állomány, a „Feketemag”, amely inkább az agy sötét pillangója, a „Fekete Pille”, az agy „Éj(i) Pill(éj)e” lehet…
A reszketegesség („Parkinson-kór”) oka a feketemagban (substantia nigra-’ban) eredő és a cırmosmagba (corpus striatumba) meg a fogaras magba (nucleus dentatus-ba) vetülő idegsejtek (neuronok) pusztulása.
Ekként a Pápai Páriz-kór közkeletűbb kórszövettani nézetű neve feketemag-heg(e)kór vagy feketemag-sorvadás találóbban meg feketemag-fakulat lehet, minthogy a feketemag – az agy metszetén – láthatóan (ki)fakul e kór folyamán…
A feketemag fekete sejtjeinek tönkremenetele és a helyüket kitöltő idegheg (rostos glia) szaporodása felelős a remmerevkór (Sz.) kialakulásáért.
Talán a villámcsapás rendkívül erős fény-hő-villam(os) hatása is okozhat ilyet !
