Az α-liponsav vagy helyesebb nevén thioktánsav a természetben (is) előforduló kénes-szerves (dithiol) vegyület, egy élő-alkatrész (kofaktor), legalább öt enzümünk alkotó része. A szerkezetébe épült kéntartalmat is jelző thioktánsav sokkal találóbb név, mint a félrevezető jellegű α-liponsav elnevezés.
Idült idegbántalmak megelőzésére és kezelésére ajánlott szabadgyökfogó és ideg-vérellátást javító természetes gyógyanyag.
a két szép nagy sárga gombóc a kén benne
Sárga, tűszerű formában kristályosodik. Ethanol, DMSO, DMF és hasonló szerves oldószerek jól oldják. Vízben, vizes pufferoldatban gyöngén oldódik. Melegítve már 60°C körül bomlani kezd. Kelátot képez réz (Cu2+), cink (Zn2+) és ólom (Pb2+) ionokkal, de vas (Fe3+) ionnal nem. Alapanyaga (prekurzora) a 6,8-dimerkapto-oktánsavnak, amely erősebb kelátképző tulajdonsággal rendelkezik.
Majdnem minden eukarióta mitokhondriumában megtalálható, ahol a piruvát-dehüdrogenáz komplex részét képezi.
E kéntartalmú heterocüklusos, khirális karbonsav. A thioktánsav egy di-thio-tartalmú, azaz két-kéntartalmú oktánsav. Majdnem minden eukarióta mitokhondriumában megtalálható, ahol a piruvát-dehüdrogenáz komplex részét képezi.
A 8 szenű azazhogy 8-as szeneláncú kecskesav / kaprülsav (oktánsav) származéka a két kén többletével gyűrűt képzőn e vegyület.
A thioktánsav ma az idegbántalmak, főleg idegzsábák kezelésében használatos gyógyanyag.
Kereskedelmi nevén Thiotep vagy Thiogamma vényköteles termékek.
A thioktánsav ajánlott adagja 2 x 600 mg naponta. Ennél persze nagyobb adagok is kívánatosak lehetnek…
Bizonyosan hatékony szer, mégis az élő rendszerek összetettsége révén nem lehet eggyértelmű adag(olás)-hatás összefüggéseket kimutatni…
A családorvosnak nincsen könnyű dolga az adagolásával. Ártani nemigen lehet vele, használni azonban annál inkább.
Akadt olyan betegem, légtornász-kötéltáncos, akinek az első esti adag után már másnap reggelre tűntek a tünetei. Másoknak meg nem múltak a többedik adag után sem a zsibbatag fájdalmai…
Szakirodalom :
Neuropathiák a klinikai gyakorlatban (szerk.: Dr. Kempler és Dr. Várkonyi)
Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 3. kötet, 79. oldal.
