Gam – amlok – khormalú – a hülyék ajkán meg csak „kaki”. Olykor még a szart is csepülve „kaki-szilva”…
A khormalú a perzsák „datolyaszilva” gyümölcse. Annak ellenére, hogy se nem szilva, se nem datolya.
Igazán csak a japánok ajkán „kaki”.
A Diospyros nemzetség gyümölcsei évezredek óta ismertek az emberiség számára, de a mi (csonka)magyar piacainkon csak az utóbbi években jelentek meg… E nemzetség valamely faja lehet esélyes az Odüsszeiában emlegetett lótuszfa értelmezésére, amelyet a Lótusz-evők országában e(szege)ttek, és amelynek fogyasztásától Odüsszeusz emberei is olyan boldogok lettek, hogy (még) hazatérni is elfelejtettek…
A nyugatiassan erőlködő, hellén-hülyén nevén Diospyros eredete a hellén diosz (δῐος) ‘İsten‘ meg a latin pyrus ‘körte‘ összetétel annyit tesz, mint ‘İsteni körte‘. Ez a mesterkélt neve azonban sehol nem terjedt el…
A nyugatiassan erőlködő, hellén-hülyén nevén Diospyros eredete a hellén diosz (δῐος) ‘İsten‘ meg a (pongyo)latin pyrus ‘körte‘ összetétele annyit tesz, mint ‘İsteni körte‘. Ez a mesterkélt neve azonban sehol sem terjedt el… Megjegyzem a körték nemzetsége latinul a „tudományos nevén” is Pyrus (nem pyros). Ó-görögül a körte ἄπιον / ápion, a mai újgörögben meg már αχλάδι / ảhláδi, a körté(ly)fa pedig απιδιά / ảpiδiá vagy αχλαδιά / ảhlảδiá . (Tehát a „pyr-” tő a görögből gyümölcsként nem értelmezhető, így a görögös -os végződés is tévedés.)
Bizonyára nem segített e gyümölcs honi elterjedésének az sem, hogy némely csökkent képességű honfitársunk föltétlen a japán nevét igyekezett erőltetni ! Halljuk hát: kaki ! Japánossan, kandzsival írva meg 柿 ! Japánul bizonyára jobban hangzik, de magyarul e szó már régen foglalt valami sokkal visszataszítóbbra : a kemény bélsárra. No persze az elfogyasztott gyümölcsök maradékából is előbb utóbb az lesz… de e pompás gyümölcsöt annak végső béltermékével azonosítani… a legfinomabban szólva is megalázó…
Itt az idő, keressünk hát egy alkalmasabb nevet ! Nem szakadunk bele… nagy a választék, hiszen számos (kelet-ázsi) nyelven mind-mind másként hangzik. A keleti világban – legalábbis gyümölcsök neve tekintetében bizonyosan – nem divat a majmolás.
A szabatos magyar névadás további nehézsége, hogy e gyümölcsöző nemzetség tagjai igencsak különböző fajok, és az eredeti elnevezések gyakran csak a helyi fajokra vonatkoznak.
De tegyünk egy kísérletet a kóreaiből kölcsönözve : gam (Diospyros kaki) a kereskedelmileg legelterjedtebb Diospyros faj, amely Kínában, Észak-Kelet Indiában és Észak-Indokínában is őshonos. Kínában több, mint 2000 éve termesztik, innen jutott át Japánba a 7., majd Kóreába a 14. században. Kínában sí-zi (柿 ), Japánban meg kaki (柿 ) meglepően ugyanazon kandzsikkal… Kóreában meg gam (감 ) néven ismerik, Nepálban pedig hosszabb haluwabed (हलुवाबेद) néven emlegetik. Kaliforniába meg Dél-Európába az 1800-as években jutott el, Braziliába pedig az 1890-es években…
Azóta már saját fajtákat is fejlesztett Európa
Minthogy e gyümölcsfaj Kínában ismeretes a legrégebb óta, így talán a nevét is onnan lenne illendő átvenni, pl. eképpen: si-gyümölcs. Ha nem kívánunk ilyen új szavakat alkotni, akkor pedig választhatunk valamely más nevet, amely a magyar nyelv rendszerébe és harmóniájába (a leg)jobban beleillik és a legkevésbé foglalt hangalakkal él…
Pakiföldön amlok (املوک) néven ismerik e gyümölcs egy rokon faját (Diospyros lotus) és datolyához meg szilvához hasonlóan aszalják. Bizonyára aszalási hasonlatossága miatt a perzsa khormalú (خرمالو) az angol „date-plum” koppincs, azaz a ’datolyaszilva’ neve is vélhetően innen ered… Ez a faj esélyes az Odüsszeiában említett lótuszfa értelmezésére, amelyet lótusz-evők országában ettek, és amelynek fogyasztásától boldogságukban Odüsszeusz emberei is elfelejtettek hazatérni…
A kamagong (Diospyros discolor) : bársonyalma, angolkodón „velvet apple”, vagy „velvet persimmon”, tagalogul kamagong, tabang vagy mabolo néven is ismeretes. Indonézül biszbul, malájul buah mentega vagy buah lemak, jáwaiul szembolo, thájul marit a neve. Ehető gyümölcse vörös-barnás bársonyos bőrrel borított, mint a mi barackunk. Puha, krémes, rózsaszín húsa is a barackéhoz hasonló. Őshonos a Fülöp-szigeteken, Tajwanban meg Indonésziában is.
A fája rendkívül kemény, így „vasfa” néven is emlegetik, ezt használják az Arnisz és a Kali avagy az Eszkrima (a Fülöp-szigetek harcművészetének) gyakorlásához is… Vödd még : mabolo !
Az amlok (Diospyros lotus) Pakiföldön amlok (املوک) néven ismert gyümölcs, amelyet és datolyához meg szilvához hasonlóan aszalnak. A perzsa khormalú (خرمالو) az angol „date-plum” koppincs, azaz a ’datolyaszilva’ neve is vélhetően innen ered… Vödd : gam, csoko-amlok, dzsíró-amlok, méla-amlok, (o)gosó-amlok, pirók-amlok, ranyó-amlok / rányó-amlok, tipó-amlok, vaníli-amlok … és impollinatore (?) !
Ajánlott olvasmány még: DATOLYASZILVA: LÁGY ÍZÉVEL AZ EGÉSZ CSALÁDOT LEVESZI A LÁBÁRÓL!
Ajánlott olvasmány : https://librarius.hu/2014/11/24/van-egy-gyumolcs-kertemben-ami-hihetetlen-gyogyitoerovel-rendelkezik/
