Január 5-én elhunyt dr. Bősze Péter, az orvosi nyelv oktatásának hazai meghonosítója, aki haláláig oktatta ezt a tárgyat a Semmelweis Egyetemen. A magyar nőgyógyászati onkológia úttörője, kiemelkedő orvos, kutató és nyelvművelő, az MTA doktora, egyetemi tanár. Munkássága meghatározó szerepet játszott a szakterület nemzetközi és hazai fejlődésében.

Dr. Bősze Péter 1938. december 9-én született Debrecenben. Orvosi diplomáját 1963-ban szerezte meg a ma már Semmelweis Egyetem néven ismert Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd pályáját vidéki kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain kezdte. Ezt követően Budapestre került, és több évtizedes munkájával nemcsak ötezernél több gyermeket segített világra, hanem meghatározó újításokat vezetett be a szülészet-nőgyógyászat és a nőgyógyászati onkológia területén.

1988 és 1994 között az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályának vezető főorvosa volt, ahol irányítása alatt a radikális műtéti technikák, köztük a méhnyakrák kezelésében alkalmazott hyperradikális exenteráció és kiterjesztett lymphadenectomia is rutineljárássá váltak. Tudományos munkája mellett 2014-től a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján tanácsadóként tevékenykedett.

Több, mint 300 tudományos közlemény és 10 könyv szerzője vagy szerkesztője volt, köztük a nevéhez fűződik a The streak gonad syndrome tünetegyüttes első leírása, valamint a csíkgonád ultrahang- és elektronmikroszkópos képének meghatározása. Úttörő szerepet vállalt a szubmikroszkopikus áttétek fogalmának bevezetésében, mely jelentős újításnak számított a daganatok kiújulásának megértésében.

Dr. Bősze Péter fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a nőgyógyászati onkológia önálló szakterületté váljon Európában és hazánkban is. Vezető szerepet töltött be az European Society of Gynecological Oncology (ESGO) és az European Academy of Gynecological Cancer (EAGC) szervezetekben.

Szakmai eredményeit számos díjjal ismerték el, köztük a Bársony-, Markusovszky- és Lőrincze-díjakkal. Munkássága előtt tisztelegve 2017 óta a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága a konferenciáin Bősze Péter-díjjal jutalmazza a legjobb fiatal előadót.

Több, mint 50 hazai és nemzetközi kongresszust szervezett, köztük a European Society of Gynecological Oncology 1999-es budapesti kongresszusát, valamint az EAGC első képzési világkongresszusát 2002-ben.

Főszerkesztőként vezette a European Journal of Gynecologic Oncology és a CME Journal of Gynecologic Oncology folyóiratokat. Alapítója és szerkesztője volt a Nőgyógyászati Onkológia című folyóiratnak, melynek magyar nyelvű publikációival megújította a magyar orvosi nyelvet.

Dr. Bősze Péter felismerte, hogy az orvosi nyelv ápolása kulcsfontosságú az orvostudomány fejlődése szempontjából. Létrehozta a Magyar Orvosi Nyelv című folyóiratot, és meghonosította az orvosi nyelv oktatását a Semmelweis Egyetemen, amely azóta több magyar egyetemen is megjelent tantárgyként.

Dr. Bősze Péter életműve példaértékű nemcsak a szűkebb szakterületén, hanem a magyar és nemzetközi orvostudomány egészében. Tudományos eredményei és nyelvművelő munkássága generációk számára nyújt inspirációt.

Emlékét tisztelettel megőrizzük.

Szaknyelvi Intézet

2025. JANUÁR 22. SZERDA KÖZZÉTETTE: OBRECZÁNY ÉVA

A ELHUNYT DR. BŐSZE PÉTER bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon.
Mégpedig éppen az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk …

2002-ben volt legutóbb eladó, azóta lenne illő méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…
Képviselőként kezdeményeztem, hogy legyen (helyileg) védett a Nobel-díjas villa. Ezért áll még.

A Szent-Györgyi emlékház kialakítása (egyéni képviselői indítványként) először 22 esztendeje vetődött föl 2003 Föld (szeptember) hava 16.-án.

A 30-as évek elején előállította a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint is. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. A P-vitaminért kiérdemelt második Nobel-díját sohasem ítélték meg. Ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki Magyarországon végzett tudományos tevékenységéért kapta díját.

A Szent-Györgyi emlékház kialakítása (képviselői indítványként) 22 esztendeje vetődött föl 

A Kossuth Rádióban Tráser László kérdezte a Szögedi Védegylet alapító elnökét, Dr. Szabó László orvost a javaslat indokáról csaknem egy évtizede…

Megdöbbentő a közöny, amivel szembesülök most a Lehetőség küszöbén !

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – az egész Kárpát-medencében – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét…
Sőt Istókhalmáról is hazatért és azután is itt maradt, amíg a Sztálin halálos fenyegetése világgá nem űzte…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is.
Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – sikere városához, Szegedhez hű maradt.

Aszkorbinsav, hexuronsav vagyis C-vitamin

Végül a Nobel-díja pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott.
A német megszállás idején a Gestapo megfigyelte, de azoktól akkor a magyar csendőr őrizte…
Végül a szovjet NKVD főnöke, Berija halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.

2002-ben magánkézbe (cégtulajdonba) került a jeles épület. Magam csakis a C-vitamin villája, azaz a …

Szent-Györgyi emlékház kialakítása mellett kardoskodtam (Képviselői indítvány) (2003-09-16)

Akkor alapítványt hoztam létre, hogy az ilyes értékeink többé el ne veszhessenek ! 

Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehessen a fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas szép kertje.

Szent-Györgyi hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr. Zallár Andor által Amerikából hazahozott és rendezett hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár. Alapítványom a ház eredeti berendezésének, a bútoroknak a fölkutatását is vállalja…

A kert alkalmas a konferenciákat megnyitó dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek fogadására. 
A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására… 

A Ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin történeték ékszerdoboza lehet. Ezen dolgozom 22 éve… 

Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival és ezek mellett akár ultramodern technikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat…
A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig és filmekig sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…

Talán egyszer végre a Szent-Györgyi-filmet is leforgathatjuk benne !

Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét.
Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését. 

Jelentős cégek is részt vesznek a kezdeményezésünkben, mint a Telecom, a Pannon Pharma
és remélhetőleg az egész magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom.

A Ház megújításához és az eredetihez hasonlóvá, ill. múzeummá alakításához közösségi összefogást szervezünk. Az alap költségvetéshez közadakozást tervezek.
A nyugati világban ma egyre divatosabb a „közösségi finanszírozás”. (Magam már huszonéve is hirdettem ilyet… pl. a Temesközi árvíz károsultjainak.)
Természetesen kormányzati hozzájárulásra is számítok.
Ez nemcsak össznemzeti érdek, de nemzeti önazonosságunk építésében is alapkő. Alapház.

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány vállalja az Emlékház és a Múzeum üzemeltetését.

Tisztelettel : 

Dr. Szabó László

Támogató aláírásukat örömmel vesszük :

Legyen közkincs a Szent-Györgyi Emlékház !  – Írja alá Ön is itt !

Ajánlott olvasmány még :

Legyen közkincs a Szent-Györgyi Emlékház ! 

A Aszkorbin-ház – a Nobel-díj Háza bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

1904-ben e napon született Ivánovics György orvos, mikrobiológus, az MTA tagja. 

Kétszeres Kossuth-díjas bakteriológus egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

1929 januárjától költözött Szegedre, ahol a Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.
Szerteágazó kutatásai között a lépfene baktérium tokanyagának fölfedezője lett.

Sok más baktérium védekezik tokkal, de ennek fehérjetokja van. Ez a polü-D-glutaminsav tok, ami megvédi a baktériumot a saját mérgeitől (toxinjaitól) meg attól, hogy a gennysejtek bekebelezzék.

A fölépítése egyszerű – hiszen a legegyszerűbb aminosavból van – de annál meglepőbb…

Ezt a fehérjeburkot Ivánovics György fedezte föl Bruckner Győzővel, majd 1938-ban közölte is. 

Ezért szerencsésebb és kényeztetettebb nyugati kollégái könnyen kaptak volna egy Nobel-díjat is !
De ő fajában és nemzetiségében is magyar volt.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű a baktericid hatású gyógyszert (1940).
A B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai is figyelemre méltóak voltak.
A szövettenyésztési eljárásokkal a hazai virológia fejlődéséhez járult hozzá.

Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1980 szeptember 1.-jén halt meg Budapesten.

A Ivánovics György szülinapján bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A levél, amely ez elhatározásra késztetett, így hangzott :

Tisztelt Szabó doktor úr!

Ebben a mai elkorcsosult világban, ahol sajnos a betegségeinket nem úgy kezelik, hogy az ember lelkét és testét egyként veszi figyelembe az orvos és úgy gyógyítja ( tisztelet a nagyon kevés kivételnek! ), a magyarságára valamit adó embereknek kötelező mélyrehatóbban megismerni megboldogult gróf Battyhány Strattmann László életét és munkásságát, aki méltó lett életében a szegények hercege, orvosa titulusra.

Nekem volt szerencsém elzarándokolni a körmendi kastélyába és szemügyre venni hagyatékát, amely mélyreható nyomott hagyott bennem.

Kedves Doktor úr!
Engedd meg hogy egy javaslattal éljek: a csaladorvos.hu oldalra ezért  javaslom kiposztolásra az orvosok hercegéről készült filmet hogy az utókor tanuljon belőle hitet, alázatot, emberséget!

A film itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=DrbyQysEpiY&t=3s

Előre is köszönettel:
Kónya Ferenc 
szegedi lokálpatrióta

A Az orvosok hercege bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Laennec vagy Laënnec ?

Kell-e az a kalandos kettőspont az „ë”-re ?

„Breton parton sújt majd az álom”
[…] egy kivesző nyelv nyomain…

Kezdjük az elején, vagyis az ë-lején ! Azaz az ë jelén ! E szokatlan betűvel : Mi is ez a fekvő-kettőspontos „ë” ? Hát nem több, mint a kiejtendő „e” hang jelölése. Ez a magyar helyesīrásban egészen szokatlan csodabogár (lenne). De nem az a franc(iá)ban! Ahol sok a kiejtetlen „e” betű, – amely nem válik élőszóban „e” hanggá, – ott bızony olykor jelölni kell a kiejtendőt. Vegyük hát e neves példát: Laennec vagy Laënnec? Kell-e a nevébe ilyen betű ? İllik-e jelölni, hogy tisztességgel és helyességgel īrhassuk meg ejthessük a (tüdő)hallgató(d)zás atyjának nevét ?

Érdemes hát kezdetnek Laennec doktorról pár szót ejtenünk! Legelőször is a származását tisztáznunk… İnnen már könnyebben eljutunk – a válaszhoz avagy – a neve helyes īrásához. A kérdés súlyának megértéséhez arról is érdemes eltűnődni, hogy ki is volt Ő, és mit is adott a világnak, az orvostudománynak. Nem mellőzhetőek e kérdésben természetesen a francia soviniszta nemzetiségi politika máig nyúló árny(alat)ai sem, (a)melyek e névzavar süppeteg ágyazatát adják…

René-Théophile-Hyacinthe Laennec [ejt: laɛnɛk] köztudottan francia orvos volt. İgen! Ez a „köztudottság” az, ami alapvetően téves. Ez már önmagában is a francia sovinizmus tünete, hiszen Ő egyáltalán nem volt francia. Quimperben született, Breizhben – közkeletűen francoskodva Bretagne-ban – 1781 jégbontó (február) hava 17.-én. Breton – azaz brezőn – származását nem hogy nem tagadta meg, de haláláig bátran vállalta. Szülőföldje azonban akkor már egy évezrede francia megszállás alatt állott, anyanyelve pedig rég enyészőben volt …

A breton „la-Ennec” semmiképp nem īrandó francoskodón Laënnec-nek !

1823-ban pályája csúcsán a Hôpital de la Charité vezetője és a Collège de France professzora volt. Tudományos munkássága ormán 1816-ban, a nagyhírű francia Hôpital Necker orvosaként a mellkas betegségeinek igen leleményes kutatója és gyógyītójaként Ő találta föl a sztéthoszkopot. Laennec alkotta meg a „mediált (indirect) auscultatio” – azaz a közvetett hallgatózás – fogalmát is a korában bevett „immediált auscultatio”-val – a mellkasra hajtott füllel való közvetlen hallgatózással – szemben. Ő adta „mellkas-vizsgáló” találmányának a „sztéthoszkop” – francos eredetijében stéthoscope – nevet is, a hellén sztéthosz (στῆθος) ’mellkas’ meg a szkopein (σκοπεῖν) ’néz(ni)/vizsgál(ni)’ szavakból. (Ennek mai változata a „kétfüles” phonendoszkop az orosz Nyikoláj Korotkov későbbi fejlesztése.)

A (franci)breton René Laënnec – a sztéthoszkop, azaz a később általánossá, sőt orvos-jelkép értékűvé vált phonendoszkop (ősének) föltalálója – īrta le először (1821-ben) a füsti keh(esség)et – utóbb pongyolán COPD-t – is, orvosilag az emphysema és bronchitis chronica kombinációjaként. (Ajánlott ehhez: COPD magyarul KEHesség; MONy / AMEGA lapokban megjelent írásom)

Bár ma legınkább a mellkasi betegségekkel kapcsolatban emlegetik, René Laennec a peritonitis és a cirrhosis kórtanában is újat hozott. Az utóbbinak a nevét a „kirrhószisz”-t (κίρρωσις) is Ő maga alkotta a ’sárgás’ jelentésű görög kirrhos (κιρρός) szóból -ószisz (-ωσις) kór-képzővel az elfajzott máj sárgás göbösségére utalván.

Ő alkotta a melanoma fogalmat is, bár akkor még (1805-ben) „melanose” alakban a ’fekete’ jelentésű görög melasz (μέλας), melanosz szóból az orvosi görög -ószisz (-ωσις) kór-képző franciás alakjával. Bár amit Ő talált, az a festenysejtes daganat tüdőáttétje volt, így – tüdő fekete pöttyösödésével – az „-ózis” képzője is ért(elmez)hetőbb.

A tüdőgümőkórt (tuberculosis) is szorgalmatosan kutatta. A sors fintoraként, éppen nála gyakornokoskodó unokaöccse, Mériadec Laennec, mint tanítványa kórismézte (véletlenül) a tüdőgümőkórt mesterében, éppen nagy találmányán gyakorolva, René Laennec sztéthoszkopját használva.

A pöhök meg kehek – mellkasi betegségek – nagy kutatója maga is tüdőgümőkórban halt meg 1826-ban, augusztus 13.-án, mindössze 45 évesen. Természetes Brejszben… brezőnekül īrva Breizhben, francoskodva Bretagne-ban. A tüdőgyógyászok tüdőgümőkórja – mint szakmai ártalom – még egy másfél századig kísértett… Természetes volt szerte a világon…

Lássuk hát, hogyan is īratik helyesen e többszörös kórnévszerző brezőn (breton) neve?

Különböző források különbözőképpen īrják a nevét, olykor Laënnec, máskor meg Laennec alakban. A kettőspontos alak legınkább a francia szakırodalmat pontosan követőké, a kettőspontatlan pedig általában nem a tudósabbaké, hanem a pongyolábbaké és csak nagy rıtkán a tudatosabbaké. Ennek oka azonban nem a szabatosság, vagy a szabadosság, hanem legınkább a francia (politikai) befolyás, semmi más. A helyes īrásmód minden kétséget kizáróan a Laennec alak, (a) diaireszisz (fekvő kettőspont) nélkül, – minthogy breton név – hiszen (az) „ë” betű nem használatos breton nevekben. Ő maga soha sem használta e kettőspontot – diairesziszt, pongyolatinkodván diarézist – az aláīrásában sem. A franciák viszont használják. (Ahogyan a németek is „umlaut” néven.) A görög diaireszisz (διαίρεσις) szó jelentése maga ’elkülönítés’, ’megkülönböztetés’.

Az „ë” betű a francia világ megkülönböztetése, amellyel a Laënnec-et sajátjukként emlegetők torzítják el nevének helyes īrását rendszeresen és módszeresen.

Így hát leggyakrabban – az Őt sajátjukként – emlegető franciák torzítják el nevének helyesīrását. Az „ë” jelölésének kérdését persze tovább bonyolítja, hogy a francia világon kívül e betű ma nemigen használatos. Így gyakran éppen a Laennec nevét származásához hűen, gondosan és helyesen īrni igyekvők érzik magukat kellemetlenül, sőt olykor kissé műveletlennek (bélyegezve) a nevet torzító francia elnyom(ul)ással szemben.

Ehhez a névelmélkedéshez hozzá tartozik még az a bonyolító tény, hogy brezőn(ek)ül, azaz bretonul nevét inkább Laenneg alakban īrják, – még ha „k”-nak is ejtik – a végén „g”-vel és nem „c”-vel…

Laennec breton származását bátran vállalta a francia világban, amely Breizh, (ejt: [bʁɛjs] ) franciálkodva Bretagne évezredes megszállásával ma is az európai jogok alapjait tiporja. A breton nyelv teljes eltakarítása azonban máig sem sikerült. Minden soviniszta francia kísérlet ellenére a négy és fél milliós breton népből már ugyan alig több mint kétszázezer, de e karakán kisebbség még mindig beszéli ősei nyelvét. A kelta brezőnek azaz Brezhoneg (ejt: [bʁe.ˈzõː.nɛk]) – francoskodva breton – nyelvet módszeresen irtották a franciák még a 20. században is. Az 1950-ben még egymillió ember által beszélt nyelvet – szorgos sovinizmussal – sikerült a kihalás szélére sodorni. Az UNESCO a brezőneket – Brejsz azaz Bretagne nyelvét – ma a „súlyosan veszélyeztetett” nyelvek közé sorolja. (Ládd: Atlas of the World’s Languages in Danger.) Az utóbbi évtizedben sikerült a kihalási folyamatot lelassítani, és ma a kétnyelvű – franci-brezőnek – iskolába járó gyermekek száma már (33%-os) növekedésnek is indult. Talán túlél Laennec ős-anyanyelve is…

Egyik nagy gondja – a máig megszállt területen – a nyelv föltámasztásának, hogy a tájnyelvi különbségek is igen nagyok a kis Brejszen belül is… Irodalmi avagy általánosan elfogadható köznyelv kialakulásának pedig az elmúlt évezred nemigen kedvezett…

Brezőnek (breton) nyelvjárások még élnek nyugaton (színesen), keleten szürkülten…
A keleti szürke területeken, az öt gall törzs hajdani területéből 3 törzs szálláshelyén kihalóban levő gallo nyelven Bertaèyn, (ejt: [bəʁ.taɛɲ]) azaz Börtaeny e föld neve.

A megszállás alatt az elfogadott köznyelv normája sem alakulhatott ki, így még saját hazájuk kiejtése is ıngadozik: Breizh az észak-nyugati megyéikben „Brejsz”, a dél-keletiekben meg „Breh”-ként hangzik. Így különbözőképpen is īrják. A Kerne-Tregor térségben Breiz, míg a Vannetais-vidéken Breih alakban…

Talán Brettania a legillendőbb magyar neve a ma francos Bretagne nevén ismert félszigetnek és vidéknek, amelyet a Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven emlegetett. Breisz (brezőnekül Breizh) azaz a francos Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott „Nagy Britannia” (Great Britain) neve is. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is otthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is.

Breisz (brezőnekül Breizh) azaz Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott Nagy Britannia (Great Britain) neve is. A Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban említi Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is itthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is. A Kr.u. 470-es években pedig Jordanes is említést tesz Riothamus (Riutimus vagy Riotimus) gótok ellen harcoló római-brit hadvezér nagyságáról, akit ő a „Britonok királya”-ként emleget: Riothamus latinosított alakja a brython Rigotamos személynévnek, amelynek jelentése: a ’legnagyobb király’. És az ejtett, vagyis a kiejtendő „e” kedvéért itt van legfőbb nemzeti hősük, a(z i.sz.) 851-ben a franciák elleni függetlenségi háborúban elesett Nevenoe neve franciásan Nominoë alakban ismert. Brejsz első fejedelmeként, – brezőnekül Tad ar Vro, latinosan Pater Patriae – azaz a „Haza Atyja”-ként is emlegetik.

A hős Nevenoe neve – franciásan Nominoë – vég-e-je is természetesen (ki)ejtendő

Az orvosi szaknyelvre vısszatérve, Laennec eponümái – azaz szerzői nevei – is kedves csokrot képeznek: Akad benne hang, gyöngy, vérrög, de még tünetkör is…

A Laennec nevével fémjelzett kórjelek meg kórképek között még ha hang, meg „gyöngy” is viseli a nevét, a legismertebb mégis a tünetköre, (a)melynek alapja a saját maga elnevezte kór(kép) a máj heges(edő) göbösödése: a máj cirr(h)ózisa. A Laennec-cirrhosis vagy(is) Laennec-tünetkör vagy Laennec-szündroma (franciásan angolkodva: Laënnec’s cirrhosis avagy Laënnec’s syndrome): Többnyire idült ıszákosokban kialakuló májhegenyeg(kór), és általános testi sorvadás, amely nem jár sárgasággal. Kialakulhat más mérgező anyagokkal élők, szıpusok körében is, de okozhatja idült májfertőzés is. Tünetei fáradékonyság, étvágytalanság, némely émely, gyakori hányás-hasmenés hasi fájdalommal. Főleg férfıakban jelentkezik alattomosan az 50-es életéveikben.

Laennec vérgöbe (Laennec thrombusa) a születés előtt a magzati szívben keletkező gömbölyded csöpp vérgöb…

Laennec gyöngyei pedig a kocsonyás hurut harmatja(i) tulajdonképpen „nyákgyöngyök” vagy „takonygyöngyök”, amelyeket Laennec igen jól ismerhetett, minthogy gyermekként már ötéves korától maga is fullakórban (aszthmában) szenvedett, így saját tapasztalataiból teremthette a fulladás gyöngyeinek nevét…

Laennec hangja, a Laennec-hang, de ınkább Laennec-zörej, avagy a Laennec-(Hamman-)jel pedig a gátor-légserceg, avagy (a) kóros gátorlégtasak okozta sajátos – szívvel ütemesen zajgó – hangjelenség(e). Többnyire sérülés, túlnyomás okozta jelenség, hogy a tüdőből, légcsőből, bárzsıngból, vagy bélből levegő kerül a mellkas, pontosabban a gátor (mediastinum) üregébe. A pneumomediastinum vagy emphysema mediastinale kórképét is René Laennec īrta le először (1819-ben) a jellegzetes hallgatódzási lelettel: A szívveréssel együtt jelentkező zörgő, harsogó hang, amely a szív előtt hallgatózva, olykor akár távolabbról, szabad füllel is hallható.

Az orvostudomány brezőn hőséről még egy franci film is készült 1949-ben Doctor Laennec címen. Talán érdemes lenne lassan lefordítani (szinkronizálni) magyarra is ! Vagy talán már érdemesebb lenne egy újat – tiszteletünk jegyében breton-magyar filmet – forgatni…

Laennec munkásságát méltatva, franciaságát fırtatva, és nevének helyesīrását kutatva érdemes megemlékeznünk népének ezeréves elnyomatásáról is, amely máig is tart, hiszen a független, szabad Breisz – berezőnül Breizh – kérdése még csak terítékre sem kerül ma Európa boszorkánykonyháján. Az önálló kelta breton állam álom marad még egy jóideig. Amíg a franciák könnyen osztogatják a kirekesztő címkéket, addig a „breton nacionalisták” elfogadhatatlan törekvése ma is a nemzeti-nyelvi függetlenség. Az orvostudomány breton-brezőnek névadó nagyságát pedig csak Laënnec alakban emlegetik továbbra is tévetegen a flancos francos források.

– Ady szavaival szólva : „Breton parton sújt majd az álom […]”

Dr. Szabó László

Forrás-irodalom:

Magyarul

A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970) – 425. oldal

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – 709. oldal és 823. oldal

Dr. Szabó László : Szabó-szótár (máig kézıratban/ gépıratban)

Dr. Szabó László : Szögedi szótár (máig kézıratban/ gépıratban)

Tótfalusi István : Magyar Szótörténeti Szótár (Anno Kiadó)

…

İdegen nyelveken

Rene Theophile Hyacinthe Laennec : De l’Auscultation Médiate ou Traité du Diagnostic des Maladies des Poumons et du Coeur, Paris: Brosson & Chaudé (1819)

Roguin, A : „Rene Theophile Hyacinthe Laënnec (1781-1826): The man behind the stethoscope”. Clinical medicine & research 2006. 4 (3): 230–5.

Thomas L Petty: The history of COPD – Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2006 Mar; 1(1): 3–14.  

Ananya Mandal, MD: History of Chronic Obstructive Pulmonary Disease Feb 16, 2016

The New York Times : DR. WILLIAM A. BRISCOE – Published: December 22, 1985

Irwin Ziment (1991). „History of the Treatment of Chronic Bronchitis”. Respiration 58 (Suppl 1): 37–42.

Ajánlott olvasmány még :

Laennec vagy Laënnec Kell-e az a kalandos kettőspont az „ë”-re?
„Breton parton sújt majd az álom” […] egy kivesző nyelv nyomain

A „Breton parton sújt majd az álom” – Laennec szülinapján bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az internáci angol „kultúrkörben” ma már a „Hippokratészi eskü” emlegetése is csak mint avītt modorosság, maró gúny tárgya. Szinte már röhejes is a rasszistán le-kelet-európaızott magyar, aki egyáltalán azt még fölemlegetni meri. (Magam is kerültem ilyen kínos helyzetbe nem eggyszer.) Mélyre ásta magát a Nyugat ! Nagyon mélyre az İstentagadás és általában az Emberi Értéktagadás minden mezején. Pedig a gyógyītás ősidőktől az İstenhiten alapult…

Klasszikus hellén eleinkkel példálózni pedig mindenkoron jó rutin ! Nem csak az „Orvoslás Atyja”, Hippokratész, de az Ő İstene is bızony mindenkoron emlegetésre méltó !

Aszklépiosz – ógörög betűzettel Ἀσκληπιός – mindannyiunknak példát adhat. Akkor is, ha más İstenhez, Zóroasztárhoz, Buddához, Jézüshöz vagy a méltatlanul feledett szıttya Mánihoz kötjük is hitéletileg ınkább magunkat.

Aszklépiosz (Ἀσκληπιός) orvosİsten felesége Épioné a fájdoltászat, avagy a fájdalom-csıllapītásának İstennője. Épionének Aszklépiosztól született gyermekei, a gyógyītó kisİstennők : Hügieia (Ὑγιεία), Aiglé (Αἴγλη), Akeszó (Ἀκεσώ), Iaszó (Ἰασώ) vagy attikaiul Iészó (Ἰησώ) és Panakeia (Πανάκεια).

Hügieia (Ὑγιεία) vagy Hügeia (Ὑγεία) – a Tısztaság (mint egészség) İstennője.

Aiglé (Αἴγλη) – a Teljes Egészség, a Ragyogó Üdeség, szó szerinti jelentésben ‘ragyogás’, ‘csıllogó fényesség’ İstennője.

Iaszó (Ἰασώ) vagy Iészó (Ἰησώ) – a (betegségből való) Fölépülés İstennője, talán még szabatosabban a Lábadozás İstennője.

Akeszó (Ἀκεσώ) – a Gyógyulás İstennője.

Panakeia (Πανάκεια) pedig a mindent gyógyītó orvosság(ok) İstennője.

De vıssza a Gyógy-İstennők szülőanyjához : A neve vélhetően az épiosz / épiá / épion (ἤπῐος / ἠπῐ́ᾱ / ἤπῐον) ’csıllapítás’, ’enyhítés’, ill. ’enyhülés’ szóból ered. Épioné vélhetően a lábadozáshoz szükséges gondozás, avagy a fájdalom enyhülésének megszemélyesítése volt. Az óhellén szó ősi gyökében összefügg az óind (szanszkrit) ápja आप्य szóval is, amelynek ’gyengéd’, ’kedves’ jelentése a hellén ó-szóéval is eggyezik. Épioné neve végső soron még a ma közismertebb angol „pain” szóalakkal is összefügg, talán épp mint annak ős-gyöke…
E szó mai görögül is ήπιος / ήπια / ήπιο alakban ’enyhe’ jelentésben él…

Fönnmaradt kőfelıratokból tudjuk, hogy Épioné – óhellén ıratban Ἠπιόνη – ünnepelt İstennő vala nem csak Kószon, Hippokratész (Ἱπποκράτης ὁ Κῷος) szigetén, de az ión(iai) Pergamonban (Πέργαμον), Galénosz (Κλαύδιος Γαληνός) városában meg Epidauroszban és Attikában, így Athénban is. (Galénosz Nyugodt neve a hellén „γαληνός” szóból származik, amelynek jelentése ’nyugodt’.)

A fájdalomcsıllapítás tudománya kezdi új szakterületté kinőni magát… İllendő neve lehet klasszikus alapokon Épionia, Ép(ion)iatria, vagy épp Épi(on)ologia : a fájdalom-csıllapítás İstennője, Épioné – óhellén ıratban Ἠπιόνη – neve nyomán mint a fájdalom-csıllapítás vagy fájdoltás tudománya.

Ha éppen nem a tisztes magyar fájdoltászat, avagy a dagályosabb, de régi jó fájdalomcsıllapítás szót használnánk, hát klasszikusan ajánlott Épioné nevéből az Ép(ion)iatria !

A Épioné – Ép(ion)iatria avagy a fájdoldászat bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Emil Kraepelin német elmegyógyász végzett először módszeres elmegyógyászati (gyógy)szerkísérleteket, így őt, mint a modern tudományos elmegyógyszertan, hellénkedőn a psychopharmakologia megalapítóját tisztelhetjük.

Emil Kraepelin 1890 táján

Ahogyan Knoll József GYÓGYSZERTANa is utal rá, Über die Beeinflussung einfacher psychischer Vorgänge durch einige Arzneimittel (Fischer, Jena, 1892, Digitalisat und Volltext im Deutschen Textarchiv) könyve az elmegyógyszerészet (Sz.) azaz hellénkedőn psychopharmakologia kezdetének tekinthető.

Münchenben húnyt el, 1926 október 7.-én. 

A Kraepelin – az elmegyógyszertan atyja bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az internáci angol „kultúrkörben” ma már a Hippokratészi eskü emlegetése is csak avítt modorosság. Szinte röhej tárgya. Mélyre ásta magát a Nyugat ! Nagyon mélyre az İstentagadás és az Emberi Értéktagadás minden mezején.

Klasszikus hellén eleinkkel példálózni pedig mindenkoron jó rutin ! Nem csak az „Orvoslás Atyja” Hippokratész, de az Ő İstene is mindenkoron emlegetésre méltó ! Aszklépiosz görög betűzettel Ἀσκληπιός mindannyiunknak példát adhat. Akkor is, ha más İstenhez, Zóroasztárhoz, Buddához, Jézushoz vagy Mánihoz kötjük is (inkább) magunkat.

Aszklépiosz (Ἀσκληπιός) orvosisten felesége Épioné : a fájdoltászat, avagy a fájdalom-csillapításának İstennője. Épionének Aszklépiosztól született gyermekei, a gyógyító kisİstennők : Hügieia (Ὑγιεία), Aiglé (Αἴγλη), Akeszó (Ἀκεσώ), Iaszó (Ἰασώ) vagy Iészó (Ἰησώ) és Panakeia (Πανάκεια).

Hügieia (Ὑγιεία) vagy Hügeia (Ὑγεία) – a Tisztaság (mint egészség) İstennője.

Aiglé (Αἴγλη) – a Teljes Egészség, a Ragyogó Üdeség, szó szerinti jelentésben ‘ragyogás’, ‘csillogó fényesség’ İstennője.

Akeszó (Ἀκεσώ) – a Gyógyulás İstennője.

Iaszó (Ἰασώ) vagy Iészó ( Ἰησώ) – a (betegségből való) Fölépülés İstennője.

Panakeia (Πανάκεια) – İstennő a mindent gyógyító orvosság(ok) Úrnője.

De vissza a Gyógy-İstennők szülőanyjához: neve vélhetően az épiosz / épiá / épion (ἤπῐος / ἠπῐ́ᾱ / ἤπῐον) ’csillapítás’, ’enyhítés’, ill. ’enyhülés’ szóból ered, és Épioné vélhetően a lábadozáshoz szükséges gondozás, avagy a fájdalom enyhülésének megszemélyesítése volt. Az szó ős gyökében összefügg az óind (szanszkrit) ápja आप्य szóval is, amelynek ’gyengéd’, ’kedves’ jelentése a hellén ó-szóéval is eggyezik. Épioné neve végső soron talán még az angol „pain” szóalakkal is összefügg, mint annak ős-gyöke…

Fönnmaradt kőfeliratokból tudjuk, hogy Épioné Ἠπιόνη ünnepelt İstennő vala nem csak Kószon,  Hippokratész szigetén, de az ión(iai) Pergamonban meg Epidauroszban és Attikában, Athénban is.

A fájdalomcsillapítás tudománya kezdi új szakterületté kinőni magát … illendő neve lehet klasszikus alapokon Épionia, Ép(ion)iatria, vagy épp Épi(on)ologia : a fájdalom-csillapítás İstennője, Épioné – óhellén iratban Ἠπιόνη – neve nyomán a fájdalom-csillapítás tudománya.

Ha éppen nem a tisztes magyar fájdoltászat, avagy a fájdalomcsillapítás szót használnánk, hát ajánlott Épioné nevéből az Ép(ion)iatria !

A Épion – Ép(ion)iatria avagy a fájdoldászat bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Aszklépiosz (Ἀσκληπιός), a Hellén Orvoslás İstenének Épioné (Ἠπιόνη)-nek, a fájdalom-csillapítás İstennőjétől való gyermekei : Hügieia (Ὑγιεία), Aiglé (Αἴγλη), Akeszó (Ἀκεσώ), Iaszó (Ἰασώ) vagy Iészó ( Ἰησώ) és Panakeia (Πανάκεια) kisİstennők.

A püthagoreánusok Hügieia / Ὑγιεία köszöntéssel üdvözölték egymást.

Krotón Κρότων or Ϙρότων, akhájok által (i.e. 710-ben) alapított görög gyarmat-városállam  (i.e. 710-ben alapított) az első Püthagorészi Közösség otthona. Latin nevén: Crotona, ma Crotone, krotón(e)iul : Cutrone vagy Cutruni városka Calabria tartományban, a talján csizma talpán.

A Hügieia / Ὑγιεία – a Tisztaság İstennője bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Aszklépiosz (Ἀσκληπιός), a Hellén Orvoslás İstene Épioné (Ἠπιόνη)-nek, a fájdoltászat, avagy a fájdalom-csillapítás İstennőjének (férje)ura; Hügieia (Ὑγιεία), Aiglé (Αἴγλη), Akeszó (Ἀκεσώ), Iaszó (Ἰασώ) vagy Iészó ( Ἰησώ) és Panakeia (Πανάκεια) kisİstennők atyja.

Hügieia (Ὑγιεία) vagy Hügeia (Ὑγεία) – a Tisztaság (mint egészség) İstennője.

Aiglé (Αἴγλη) – a Teljes Egészség, a Ragyogó Üdeség, szó szerinti jelentésben ‘ragyogás’, ‘csillogó fényesség’ İstennője.

Akeszó (Ἀκεσώ) – a Gyógyulás İstennője.

Iaszó (Ἰασώ) vagy Iészó ( Ἰησώ) – a (betegségből való) Fölépülés İstennője.

Panakeia (Πανάκεια) – İstennő a mindent gyógyító orvosság(ok) Úrnője.

A Aszklépiosz – Az Orvoslás Hellén İstene bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.