Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ?

A vérmételyesség avagy a schistosomiasis (bilharzia), különösképpen a Húgyvérmétely (Sz.), a Schistosoma haematobium okozhat hólyagrákot, de más feneségeket is. Inflammation triggered by the worm’s eggs appears to be the mechanism by which squamous cell carcinoma of the bladder is caused.

Ázsiában a japán vérmétely S. japonicum hozható kapcsolatba a vastagbél fenéivel.

Distomiasis, caused by parasitic liver flukes, is associated with cholangiocarcinoma (cancer of the bile duct) in East Asia.

Malaria is associated with Burkitt’s lymphoma in Africa, especially when present in combination with Epstein-Barr virus, although it is unclear whether it is causative.

Parasites are also a significant cause of cancer in animals. Cysticercus fasciolaris, the larval form of the common tapeworm of the cat, Taenia taeniaformis, causes cancer in rats. Spirocerca lupi is associated with esophageal cancer in dogs, at least within the southern United States.

A novel type of case, reported in 2015, involved an immunocompromised man whose tapeworm underwent malignant transformation, causing metastasis of tapeworm cell neoplasia throughout his body. This was not a cancer of his own cells but of the parasite’s. This isolated case has no substantive bearing on public health but is interesting for being „a novel disease mechanism that links infection and cancer.”

Szakirodalom idegen nyelven

Mustacchi P (2000). „Parasites”. In Bast RC, Kufe DW, Pollock RE, Weichselbaum RR, Holland JF, Frei E (eds.). Holland-Frei Cancer Medicine (5th ed.). Hamilton, Ontario: B.C. Decker. ISBN 1-55009-113-1.

Muehlenbachs A, Bhatnagar J, Agudelo CA, Hidron A, Eberhard ML, Mathison BA, Frace MA, Ito A, Metcalfe MG, Rollin DC, Visvesvara GS, Pham CD, Jones TL, Greer PW, Vélez Hoyos A, Olson PD, Diazgranados LR, Zaki SR (November 2015). „Malignant Transformation of Hymenolepis nana in a Human Host”. The New England Journal of Medicine. 373 (19): 1845–52. doi:10.1056/NEJMoa1505892. PMID 26535513.

A Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az alábbiakban egy jegyzéket szerepeltetek, amelyben fene baktériumok vannak.
Ezekről már bizonyították, hogy a rákképzésben valamilyen szerepük van.
Nem föltétlen az „okozók”, de szerepük van a fenefélék képződésében.

Lássuk először a fene vagy a fenék fajtáit !

• A szervezet által ellenőrizetlen szövetszaporulat. (Uncontrolled growth of tissue in the body)
• Daganat / Tumor (including benign or slow growing)
• Rák (Cancer)
• Hám-rák / Karkinoma (carcinoma)
• Növedékek / Neoplaszma
• Hús-rák / Szarkóma
• Rákelő-állapot / Precancerous lesions
• Eggyüttműködő fertőző kórokozó (Coinfectious agent promoting the above growths)

A föntiekből is jól látszik, hogy a fene osztályozásával is sok feneség van. Távolról sem mondhatjuk azt, hogy értjük a teljes veszedelem-rendszerét. Ha még helyesen elnevezni sem tudjuk…

Fene-teremtő baktérium nemzetségek és fajok (betűrendben)

E táblázat távolról sem teljes. A gyöngébbek kedvéért veretes magyar nyelvezetem mellett az angol(kodó) fogalmakat is

A Helicobacter nemzetség 8 itt képviselt fajával az emberiség igazi rémének tűnhet. De csalóka ez a táblázatos összefoglaló. A veszedelem számszaki sarokpontjait nem tartalmazza, csak jelent tudásunk összegzete.

Föltűnő lehet, hogy csak a Khlamüdiák nemzetségéből (is) több faj is tetszeleg e táblázatban…

No lássunk csak eggyet itt e pirinyó szörnyek közül !

A Khlamüdia egy szokatlanul pirinyó, így benne a sejtben élő apró baktérium.
Ím a Hörghurutok Khlamüdiája !

Chlamydia pneumoniae a tudathasadással (schizophrenia) is kapcsolatba hozható. Bár ebben a rém-szerepben már több fertőző parány is gyanúba került már…
(Arias I (April 2012). „Infectious agents associated with schizophrenia: a meta-analysis”. Schizophr. Res. 136 (1–3): 128–136.)

Az idült (khronikus) Chlamydia pneumoniae fertőzés okozója számos idült fáradtság tünetkör esetének (chronic fatigue syndrome (CFS) amelyet megfelelő gennyűzővel (antibiotikummal) kezelni vagyunk képesek.

Kavyani B, Lidbury BA, Schloeffel R, Fisher PR, Missailidis D, Annesley SJ, Dehhaghi M, Heng B, Guillemin GJ (July 2022). „Could the kynurenine pathway be the key missing piece of Myalgic Encephalomyelitis/Chronic Fatigue Syndrome (ME/CFS) complex puzzle?”. Cell Mol Life Sci. 79 (8): 412. 
Chia JK, Chia LY (August 1999). „Chronic Chlamydia pneumoniae infection: a treatable cause of chronic fatigue syndrome”. Clin Infect Dis. 29 (2): 452–453.

Természetesen e rák-okozások többsége megelőzhető (lenne) a kórokozó(k) kiirtásával.
Jelentősen javulhatnak az esélyeink, ha tudjuk, mi ellen küzdünk !

És most, hogy már sejtjük, milyen rémek is lesnek ránk láthatatlanul…
Be kell, hogy valljam, hogy a legjava csak most következik !

A baktériumok nem csak a barátaink, de a megmentőink is lehetnek !!!
Számos baktérium rákölő szerepben is jelentkezik ! Ők a megmentőink…

Igen ! Rákok kezelésében segítenek legősibb háziállataink, a bájos baktériumok !

Egy ilyen bonyolult és máig földerítetlen bonyolult összefüggésrendszerben különösen veszélyes, ahogyan ma ebbe belepancsolgatnak a hályogkovács bátorságával az Emberiség ellenségei !!!
Ilyen pancsolgatás volt a „Bölcsek Sikerültje” ! A Kovid 19 is. És ilyeneken agyal a szociopatha bill gates és pénzéhes csapata ma is…
Egészen bizonyosan… Nem a MI érdekünkben !!! Csakis a saját hasznán… az ördög fattya…

Szakirodalom idegen nyelveken

1. Sinkovics, Joseph (2011). „Molecular biology of oncogenic inflammatory processes. I. Non-oncogenic and oncogenic pathogens, intrinsic inflammatory reactions without pathogens, and microRNA/DNA interactions (Review)”. International Journal of Oncology. 40 (2): 305–49. doi:10.3892/ijo.2011.1248. ISSN 1019-6439. PMID 22076306.
2. Chang, A. H.; Parsonnet, J. (2010). „Role of Bacteria in Oncogenesis”. Clinical Microbiology Reviews. 23 (4): 837–857. doi:10.1128/CMR.00012-10. ISSN 0893-8512. PMC 2952975. PMID 20930075.
3. Kostic, Aleksandar D.; Chun, Eunyoung; Robertson, Lauren; Glickman, Jonathan N.; Gallini, Carey Ann; Michaud, Monia; Clancy, Thomas E.; Chung, Daniel C.; Lochhead, Paul; Hold, Georgina L.; El-Omar, Emad M.; Brenner, Dean; Fuchs, Charles S.; Meyerson, Matthew; Garrett, Wendy S. (2013-08-14). „Fusobacterium nucleatum potentiates intestinal tumorigenesis and modulates the tumor immune microenvironment”. Cell Host & Microbe. 14 (2): 207–215. doi:10.1016/j.chom.2013.07.007. ISSN 1931-3128. PMC 3772512. PMID 23954159.
4. Schreuder MI, van den Brand M, Hebeda KM, Groenen PJ, van Krieken JH, Scheijen B (December 2017). „Novel developments in the pathogenesis and diagnosis of extranodal marginal zone lymphoma”. Journal of Hematopathology. 10 (3–4): 91–107. doi:10.1007/s12308-017-0302-2. PMC 5712330. PMID 29225710.
5. Traulsen, Jan; Zagami, Claudia; Daddi, Alice Anna; Boccellato, Francesco (2021-03-01). „Molecular modelling of the gastric barrier response, from infection to carcinogenesis”. Best Practice & Research Clinical Gastroenterology. 50–51: 101737. doi:10.1016/j.bpg.2021.101737. ISSN 1521-6918. PMID 33975688. S2CID 233900318.
6. Bravo D, Hoare A, Soto C, Valenzuela MA, Quest AF (July 2018). „Helicobacter pylori in human health and disease: Mechanisms for local gastric and systemic effects”. World Journal of Gastroenterology. 24 (28): 3071–3089. doi:10.3748/wjg.v24.i28.3071. PMC 6064966. PMID 30065554.
7. Sepe, Ludovico P.; Hartl, Kimberly; Iftekhar, Amina; Berger, Hilmar; Kumar, Naveen; Goosmann, Christian; Chopra, Sascha; Schmidt, Sven Christian; Gurumurthy, Rajendra Kumar; Meyer, Thomas F.; Boccellato, Francesco (2020-09-22). McClane, Bruce A. (ed.). „Genotoxic Effect of Salmonella Paratyphi A Infection on Human Primary Gallbladder Cells”. mBio. 11 (5): e01911–20, /mbio/11/5/mBio.01911–20.atom. doi:10.1128/mBio.01911-20. ISSN 2150-7511. PMC 7512552. PMID 32963006.
8. Boccellato, Francesco; Meyer, Thomas F. (June 2015). „Bacteria Moving into Focus of Human Cancer”. Cell Host & Microbe. 17 (6): 728–730. doi:10.1016/j.chom.2015.05.016. ISSN 1931-3128. PMID 26067598.
9. Scanu, Tiziana; Spaapen, Robbert M.; Bakker, Jeroen M.; Pratap, Chandra Bhan; Wu, Lin-en; Hofland, Ingrid; Broeks, Annegien; Shukla, Vijay Kumar; Kumar, Mohan; Janssen, Hans; Song, Ji-Ying (June 2015). „Salmonella Manipulation of Host Signaling Pathways Provokes Cellular Transformation Associated with Gallbladder Carcinoma”. Cell Host & Microbe. 17 (6): 763–774. doi:10.1016/j.chom.2015.05.002. PMID 26028364.
10. Klein, Robert S.; Recco, Rose A.; Catalano, Michela T.; Edberg, Stephen C.; Casey, Joan I.; Steigbigel, Neal H. (1977-10-13). „Association of Streptococcus bovis with Carcinoma of the Colon”. New England Journal of Medicine. 297 (15): 800–802. doi:10.1056/NEJM197710132971503. ISSN 0028-4793. PMID 408687.
11. Cornwall, Claudia. Catching cancer : the quest for its viral and bacterial causes. Rowman & Littlefield Publishers (2013) Lanham, Maryland. ISBN 9781442215207.

Ajánlott olvasmány még :

Okoznak-e rákot-fenét a baktériumok ?

valamint :

Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ?

A Okoznak-e rákot-fenét a baktériumok ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A veszettség vírusa a Rhabdoviridae családba, azon belül a Lyssavirus nemzetségbe tartozó vírusfaj, amely az emlősök központi idegrendszerének megfertőzésével halálos kimenetelű betegséget, veszettséget okoz.

Ez az állat-terjesztette (zoonotikus) megbetegedés legalább négyezer éve ismert.

Bár Európában már szinte eltűnt, még ma is évente több mint 50 ezer halálos esetért felelős, amelyek többnyire Afrikában és Ázsiában veszélyeztetik az emberiséget.

Majd eggy hitelesebb terkép németül :

Eggy még hitelesebb terképen pedig …

Valamint érdekes eltérésként…

A veszettségvírus kórokozója (tudákosan virionja) töltény alakú.
Hengeres teste egyik végén lapos, a másikon meg (töltény-szerűen) domborul.

A hossza 100-430 nanométer, átmérője meg 50-100 nm körüli.
Két részből áll: egy külső hájburokból (lipid) és a belülről rátapadó, csigavonalszerűen (helikálisan) fölépülő örükanyagból (ribonukleoprotein-komplex, anglomajmos rövidítéssel RNP).

A hájburok a gazdasejt sejthártyájából származik és számos tüskeszerű cukrongyos fehérje (glükoprotein) ágyazódik bele; ezekkel kötődik a mérgüngy (vírus) a célsejthez. A belső szerkezet a veszett örükanyagából (RNS-genomból) és a hozzá szorosan kapcsolódó magfehérjékből (nukleoproteinből, anglomajmos rövidítéssel N-protein) áll. Ehhez kapcsolódik a genom másolását végző két erjengy (polümeráz és a phoszphoprotein). A mérgüngy (vírus) nagy mennyiségű más fehérjét (mátrixproteint) is tartalmaz, de nem világos, hogy ez az örükanyag (RNP-komplex) belsejében, vagy közte és a hájburok között helyezkedik el.

A A Veszettség vírusa bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.