Pápai Páriz Ferenc halála napján,
a 2023. év szeptember 10.-én…
helyesbítő névadással készülve a Születése Napjára…
fénynyomatban Dézsi Lajos, Pápai Páriz Ferenc életrajza mellett.
(Ugyanez a Vasárnapi Ujságban 1860, fametszetben).
Pápai Páriz Ferenc Nagyenyeden húnyt el, Erdélyben húnyt el 1716 szeptember 10.-én.
A „Pápai Páriz-kór” azaz a Pápai Páriz Ferencz által (már) régen, 3 évszázada leīrt és emlegetett reszketegesség dolgában érdemes tisztán látnunk ! Pápai Páriz Ferenc īrta le a vılágon legelőször tudományos tısztasággal e kórságot. Ha már tudós nevet adunk neki… Vajjon… Kiről is nevez(het)nénk el hát? Ha már keresztapa kell, az bız régen megvagyon. Magyar keresztapa ! Annyi bızonyos : a „Parkinson-kór” beteges, torz anglomániájával – itt az idő – mindenkorra szakītanunk kell !
A reszketegességnek 1997 óta „vılágnapja” is van !
A méltatlan másodnévadó James Parkinson születésnapján, április 11.-én tartják.
Eljött hát az idő ! Elég a hazugságból ! Elég a Hazugság Vılágnapja’ból !
Döntsünk le a hallgatás falát ! Jőjjön el az Igazság Napja !
Aki orvos és/vagy aki magyar, most mutassa meg ! Tegyen a maga posztján és hallassa a hangját !
Pápai Páriz Ferenc Désen született, a magyar Erdélyben, 1649 Ígéret (május) hava 10.-én. – Így a reszketegességnek 2024-től a „vılágnapja” csakis Ígéret (május) hava 10.-én lehet ! Tehát…
Pápai Páriz Ferenc 375. szülinapján végre együtt ünnepelheti a vılág a Pápai( Páriz)-kór Világnapja’t !
A reszketegesség
avagy a Pápai Páriz-kór
angolkodón csak „Parkinson-kór”
azaz a „Parkinson-os plágium”…
Palkovits Miklós akadémikus professzorunknak köszönhetem e magyar vılágunkra reszketegen nyıtott új ablakot. Pápai Páriz Ferencz reszketeges kis öreg ablakát… No meg a rajta beömlő ragyogóan tıszta fényt… Tıszta szívvel és ésszel… Köszönöm !
Olyan erővel dúl a mindent elsöprő internáci angol propaganda, hogy más nemzetek nagyjai teljességgel eltörpültek, nyelveik meg mára már elnémultak a nyugatı nyomulásban, sőt lassan végleg el is tűnnek a nemzetközi angolkodás fullasztó tajtéksīrjában…
Bárki elvégezheti ma az orvostudományi egyetemet (az orvosi szakot) anélkül, hogy épp csak hallana is (nem hogy felelne vagy vallana) Pápai Páriz Ferencről. Magam az orvostörténetbe is beleástam volt magamat, Pápai Páriz Ferencről ugyan igen, de a reszketegességről még nem is hallottam Palkovits Miklós idézete előtt, az eredeti Pápai Páriz-könyv gondolat-ébresztő oldalának bemutatásáig.
Palkovics Miklós Tanár Úrral az „Agyalapi ütérkör” hozott össze bennünket a „Szerzői nevek béklyójában” anti-Willis-kedő magyar īrásomban, no meg az Ő értő ítészetében.
A vének reszkető kórsága…
Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy minek egy ilyen egyszerűen leīrható kórnak egy ilyen erőltetett, ráadásul múlhatlanul-méltatlanul idegen szerzői név?! Magam alkottam is rá régen (saját hatáskörömben) többféle egyszerű nevet, a hétköznapibb hangzású reszketőkór vagy reszketikór, meg remegőkór alapalak(ok)on túl bátrabb (rövid(ített)en) tömörebb neveket is, mint reszkikór, reszkekór (szögediesen röszkekór) vagy remmekór (még szögediessebben mög römmekór), de szójátszóbb (vén)remmükór, (vén)remmikór alakokban is. (Bár a „röszke(tet)tős”R Szögedön egy – azóta a modernizmus jegyében végre kihalt – helyi táncfajta neve is volt. No mög Szögedön a ma gúnyhatár-átkelőként reszkető Reszke is illőn-özögetőn bız’ Röszke.)
A „Pápai Páriz-kór” azaz a Pápai Páriz Ferencz által (már) régen, 3 évszázada leīrt és emlegetett reszketegesség, csak az agyérkör vıtájában (2019-ben) merült föl képzetemben. Hiszen… Pápai Páriz Ferenc īrta le a vılágon legelőször tudományos tısztasággal e kórságot. Ha már tudós nevet adunk neki… Vajjon… Kiről is nevez(het)nénk el hát? Ha már keresztapa kell, az bız régen megvagyon. Magyar keresztapa ! Annyi bızonyos : a „Parkinson-kór” beteges, torz anglomániájával – itt az idő – mindenkorra szakītanunk kell !
Elöljáróban idézem hát méltán kedvelt akadémikusunkat:
[…] miért plagizáló imposztor? […] Parkinson, Alzheimer, Harvey, Sylvius, Broca, Vesalius, Gasser és sokan más híresek […] Egyikük sem volt saját maga névadója, mások tették azzá. Egyikük sem írta (vagy rajzolta) le elsőként, amit elneveztek róluk. Egyikükre sem merném mondani, hogy plagizáló vagy akár tolvaj. Persze, más kérdés, hogy tudott-e a nevet viselő tudós mások korábbi munkáiról. Ha igen, illett volna azokat említeni.
Nem , illett volna, hanem kutya kötelessége lett volna, ha hiteles a „tudós” ! (Sz.)
James Parkinson 1817-ben írta le a későbbiekben róla elnevezett kór tüneteit. Pontosan, szépen, mind a négyet. Szinte nyom nélkül elfelejtették. 1912-ben, közel 100 évvel később Rowntree ásta elő Parkinson közleményét, ismertette és attól kezdve a betegség neve Parkinson-kór. (Olyannyira elfelejtett volt Parkinson, hogy először Rowntree maga is tévesen „Patterson”-nak nevezte.) Ennyit a „tudományos hitelesség”-ről ! (Sz.)
James Parkinson (1755–1824) angol születésű és gyökerű orvos, tudós, akit elfelejtettek az angolok és az egész világ (Rowntree, 1912)
…és ím a műve, mely a világhírét meg alapozta :
Parkinson a leírását hat esetre alapozta; ebből csak hármat részletezett. Két beteggel az utcán találkozott, egyet pedig távolból látott. (Ez már itt rendkívül „tudományos”! Sz.)
Miért felejtették el őt? Több válasz is gyakori: „megelőzte korát”, „ismeretlen volt, korábban nem közölt” stb. (Talán tudománytalan és jelentéktelen is volt… Sz.) Talán volt még valami más is: a betegség elnevezéséül olyan kifejezést használt, melyet az akkori angolok sem tudtak hová tenni: „shaking palsy” (rángató szélütés). Honnan vette Parkinson? Shakespeare-től (VI. Henrik, 1590). Azóta ismerik, a kórt is, Parkinsont is.
– Méltatlan vılághíre azonban minden eltúlzott anglonáci törekvés ellenére az ıgazı fölfedezőnek és leīrójának jár ! Ahogyan ő nevezte, azt meg „reszkető guta” – szójátszibban „remme-guta” – gyanánt fordíthatjuk a Shakespeare-i kórisméből. A Parkinson-kórnál még a „Shakespeare-kór” is hitelesebb lenne !!! (Sz.)
Shakespeare… Shakespeare-t az angolok akkor sem, meg ma sem ismerik ! Az anglo-taplók a saját ırodalmuk csúcsát nem olvassák, nem értik és nem (is) ismerik… (A Shakespeare-nél különb, mert műveltebb és tehetségesebb Christopher Marlow-t itt már nem is említem. Talán csak A szerelmes Shakespeare filmet ajánlhatom mindenkinek.) Bő évtizedes angolországi saját tapasztalatomból mondhatom a legőszintébben : szánalmas söpredéke a mai angol a vılágnak, de meg még a saját vılágának is… (Sz.)
Pápai Páriz nevét viszont itthon is kevesen, külföldön pedig szinte sehol sem ismerték. Pedig Parkinson előtt több mint 100 évvel, 1690-ben Pápai Páriz Ferencz az akkori ízes magyar nyelven a Pax Corporis (vagyis A Test Békéje Sz.) könyvében leírta a „Parkinson-kór” mind a négy ismérvét.
Sőt, olyat is leirt, hogy ez a kór a „Főnek nyavalyája”, az agyvelőből származik. Ki ismerte ezt a gyönyörű munkát, ki ismeri ma? Szerencsére, több mint 300 év elmúltával Bereczki Dániel professzor megismertette itthon is, külföldön is – egy, sajátosan a Parkinson-kórral foglalkozó nemzetközi folyóiratban.
„Nem hinném, hogy Parkinson plagizált, viszont sajnálhatjuk, hogy Pápai Páriz csak magyarul írt, holott jól tudott idegen nyelveket. Sajnáljuk, de legyünk nagyon büszkék rá!”
Ezen a talmı büszkeségen én messze túllépnék. Hát… Túl is lépek: E kórnévadást rendezni kell ! A kórnévadókat pedig a helyükre kell tenni ! Annyı mindent meg lehet változtatni manapság ! Még az indi(ai) kovid is „delta variáns”-sá vedlett, nehogy valaki nemzeti érzületét sértse… Hát miért ne lehetne az elsőbbség kérdésének tısztázásával ezt a kórnevet is végre a helyére tenni ?! A „Parkinson-kór” nem csak a tisztes magyar nemzeti érzületünket, de a tudományos elsőbbség kérdését is durván sérti !!! Még az is lehet, hogy a 15 millió magyar ember sérelmét tisztességgel orvosolja a „tudományos világ”. Kukába az anglonáci Rowntree-vel, meg a feledés sűllyesztőjébe a jelentéktelen Parkinson-jával ! Elég a kirekesztőkből ! Éljen hírében méltán a magyar fölfedező, Pápai Páriz Ferencz !!! Akkor is, ha nem īrt a nagy nácik nyelvén… sem angolul, sem franc(i(á)ul, sem németül !
Ha a nyugatı vılág szellemi gyarmatosītó neonáci béklyójából mások nem szabadulhatnak, hát legalább Mİ magyarok döntsük le végre a hallgatás falát !!! A „Parkinson-kór” ócska, selejt plágium ! Ha nem a szokott-bevett brit lopás, kalózkodás, akkor is csak szánalmas másodfölfedezés… jelentéktelenség…
Pápai Páriz Ferencz bár latin címen, de szép tıszta magyar nyelven 1690-ben Kolozsvárott – akkor Kolosváratt – kiadott Pax Corporis azaz A Test Békéje (Sz.) könyvében tudományosan is leīrta a reszketegességet. Vıtát sem érdemel e kór magyar neve. A vılág, pedig – ha hiteles – hát csakis az első tudományos és hiteles leīrójáról nevezheti (el) Pápai( Páriz)-kór formájában.
Bereczki Dániel professzor úr (észre)térítői munkájának örökén pedig most ındītványozom a reszketegességgel foglalkozó lap címének megváltoztatását is illően a Pápai Páriz-kór nyomán Pápai-Párizism and related Disorders alakra. Ha pedig hosszallják, hát legyen Pápaism and related Disorders !
De ki is volt ez a mi nagy Orvostudorunk ?
Pápai Páriz Ferenc Désen született, Erdélyben 1649 május 10.-én
Nagyenyeden húnyt el 1716 szeptember 10.-én az orvoslás és a bölcselet (philoszophia) doktora.
fénynyomatban Dézsi Lajos, Pápai Páriz Ferenc életrajza mellett.
(Ugyanez a Vasárnapi Ujságban 1860, fametszetben).
Életének történetét Dézsi Lajos īrta meg remek képeskönyvében :
Dézsi Lajos: Pápai Páriz Ferencz, Budapest, 1899
Pápai Páriz Ferenc öregatyja Páriz Ferenc polgár és kereskedő volt Pápán, – Pápa városában – innét vette a család a Páriz-Pápai nevet. A reszketegesség (kereszt)atyja Pápai Páriz İmre református lelkész īró és Kávási Krisztina fıaként született. Tanulmányaıt Erdélyben, a Dési Református Iskolában kezdte, Fogarasi Mátyás keze alatt. Tanulmányaıt édesapjával mellett folytatta, aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem első udvarı lelkésze lett, és Gyulafehérvárra költözött. 14 éves korában édesanyja, 18 éves korában pedig édesapja is meghalt, így a családot rokonok és jó barátok vették gondviselésükbe. Őt Marosvásárhelyre – a székely fővárosba – adták ıskolába. A gimnáziumi osztályok elvégzése után pedig Nagyenyedre a Bethlen-kollegiumba īratták, ahol olyan tanárok tanītották, mint Csernátoni Pál, Nadányi János, Csengery István és Enyedi Sámuel.
Ezután jó tanulmányi eredményeinek érdemeként külföldi egyetemekre küldték; 1672 március 11.-én ındult útjára, május 1.-jén érkezett meg Boroszlóba, – németül Breslau, sziléz( német)ül Brassel, ma lengyelül meg Wrocław – a „sziléz Levence”-’be, azaz a „sziléz Velence”-’be (Sz.). Később Lipcsében orvosı tudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtba és Marburgba is. Heidelbergben a philoszophia doktorává avatták, de a heidelbergi akadémia által felkīnált tanárı állást nem fogadta el. Bázelben tanult tovább két évig. Johann Caspar Bauhin dékántól 1674 október 20.-án orvosdoktori címet kapott, valamint a bázeli orvosi kar ülnöke lett. Barátságot kötött többek között Johann Konrad Peyerrel (1653-1712), a Peyer-pettyek (Sz.) fölfedezőjével.P (İlyen tudományos töménység mellett érthetően nem véletlenül a Bázeli volt az első Anatomiai Nómenklatúra avagy a BNA otthona is…)
Pápai Páriz Ferenc 1675-ben tért vıssza Magyarországra, ahol Kolozsvár és Debrecen is szívesen alkalmazta volna orvosként, de ő vısszautasītotta ezen ajánlatokat, csakúgy mint Nagyenyedét is. Legnagyobb vármegyénk, Bıhar vármegye orvosa lett.
Csaknem fél évszázados tudományos munkássága során könyvei sorra jelentek meg. Csak ízelítőül :
Pax Animae, Az az, A’ lélek bekessegeröl, es az elme gyönyörüsegeröl (Kolosvárott, 1680)
Pax Corporis, Az az: Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól, (Kolosváratt, 1690)
Pax Sepulcri, Az az: Idvességes és igen szükséges elmélkedés arról, miképen kellessék embernek mind keresztyénül élni, mind pedig idvességesen meghalni. (1698)
Életnek könyve (1702).
Dictionarium Latino-Hungaricum (1708)
A Pax Corporis, avagy A Test Békéje (Sz.) könyvében īrta le a „reszketegesség”-et meg mind a négy ismérvét.
Az azóta eltelt 330 esztendőben sok minden tısztázódott, de a reszketegesség eredetét még mindig homály övezi. A reszketegesség legınkább mint tünetkör említtetik. A valódi reszketegesség örükletes eredete is bızonyítható, bár furán, többféleképpen is öröklődik. Van, hogy eszenyészettel (Sz.) – latinkodón démentiával – társul. Ezt előfordulásáról Guam-kór (Sz.) néven emlegethetjük. Akad érelmeszes meg agyvelőgyulladásos sőt mérgezéses eredetű vagy éppen püfölményes reszketegesség is. Az „ütleg-ittas” (angolkodón : punch-drunk-state) reszketegesség természetesen némi eszenyészettel is jár. A híres fekete boxos, a hírhedett anti-fehér (rasszista Fekete Párduc vezér) Muhammad Áli is ebben szenvedett…Á Hülyült meg reszketett…
No de hol is az a „fekete ló” az a(z ismeretlen) terület, ahol a reszketegesség terem ?!
Ez a „fekete állomány”, tudományos konyhalatinul substantia nigra, fölfedezőiről szerzői neveskedőn Vicq d’Azyr-V vagy Soemmering-állományS az agyalapi magvak közé tartozik. Fekete színe (neuro)melanint tartalmazó dopaminerg idegsejtjeinek tulajdonítható. Az agytörzs al(ap)ján a gerincvelővel határosan dopaminerg pályákon át érintkezik a környező agyállományokkal.
Jelentős szerepe van a mozgás szabályozásában valamint a függőség(ek), kialakulásában. (Érdekes „függőséges” kóreset Michel J Fox 30 évesen kezdődő reszketegessége, amely vélhetően mérgezéses eredetű szennyezett kábītószer, vélhetően kokain fogyasztása nyomán…)
E kép alapján persze a reszketegesen sántikáló nevezéktanunkat is érdemes újragondolni ! Ez a „Feketemag” inkább az agy sötét pillangója, a „Fekete Pille”, az agy „Éj(i) Pill(éj)e” lehet…
A reszketegesség („Parkinson-kór”) oka a feketemagban (substantia nigra-’ban) eredő és a cırmosmagba (corpus striatumba) meg a fogaras magba (nucleus dentatus-ba) vetülő (projiciálódó) idegsejtek (neuronok) pusztulása, amely alapmerevséget és folyamatos (fedő)remegést okoz… .
A feketemag fekete sejtjeinek tönkremenetele és a helyüket kitöltő idegheg (rostos glia) szaporodása felelős a nyug(i)reme(g)kór (Sz.) vagy merevremmekór vagy ınkább remmerevkór (Sz.), azaz a Pápai Páriz-kór, ma közkeletűbben angolkodón a Parkinson-kór kialakulásáért. Ekként kórszövettani nézetű neve feketemag-heg(e)kór vagy feketemag-sorvadás találóbban meg feketemag-fakulat lehet, minthogy a feketemag – az agy metszetén – láthatóan (ki)fakul e kór folyamán…
A reszeketeg-betegek gyakran számolnak be emésztőrendszerbeli gondjaikról, leggyakrabban székrekedésrőlC, ami akár a remmekór első tünete előtt tíz évvel is megjelenhetett. Így kórfolyamatı közelítésben reke(d)-remmekór (Sz.) is igen találó neve lehet.
De ejtsünk pár szót e kór mai méltatlan(ul) névadójáról is !
James Parkinson (1755 – 1824) londoni angol gyógyszerész és sebész, földtanász (geológus), őslénytanász (paleontológus) és szélső-baloldali elvhajhász (politikai aktivista). Ezért nyomják ma is annyira álhatatosan a sötét háttérhatalom ördögfiókái.
Az 1817-es Tanulmány a remegő bénulásról (An Essay on the Shaking Palsy) című munkája tette utóbb őt híressé, amiben másodıkként īrta le a „reszkető bénulás”-t azaz latinosabb nézet(é)ben az „ızgatag bénulás”-t („Paralysis agitans”), azt az állapotot, amelyet utóbb Jean-Martin Charcot (1825-1893) franci ideggyógyász nevezett át nevesen-tévesen Parkinson-kórnak neveletlenül (folyvást állítván, hogy e kórt már a francia orvosok is fölismerték 1817 előtt).Ch
aki a reszketegességet Parkinsonról nevezte el…
Te(he)tte ezt azért is mert tájékozatlanságában nem tudta, hogy több, mint egy évszázaddal korábban már Pápai Páriz Ferencz az akkori tisztes és ízes magyar nyelven a Pax Corporis könyvében (Kolosváratt) leīrta szabatosan a reszketegesség mind a négy ismérvét, 1690-ben.
Mit olvashat minderről a maı magyar beteg ?
Egészen hitelesen ındul a témában e legismertebb betegtájékoztató könyvecske is, Amit a Parkinson-kórról tudni érdemes : „Annak ellenére, hogy PÁPAI PARIZ FERENC már 1690-ben leírta a remegés, meglassultság, izommerevség…instabilitással járó kórképet…” Később mégis az imposztor nevén emlegeti végig a RESZKETEGESSÉGet…
Az Amit a Parkinson-kórról tudni érdemes – Betegtájékoztató füzet kézbevételével fogant bennem a gondolat, hogy mit is kellene tudnia mindenkinek erről a már régen ismert betegségről: – Legelőször is azt, hogy a rendes régi neve: RESZKETEGESSÉG !!! Ezek után kérdéses, hogy az erőltetett szerzői nevére egyáltalán van-e még valakinek szüksége? Meghagyhatjuk azt az internáci tudományos vılágban való fennhéjázó anglomán értekezésekre, vagyis a tudománytalanságokra.
Charcot, a „neurózis(ok) Napóleonja” a reszketegességet 150 év(r)e Parkinsonról nevezte el…
İtt az idő a váltásra ! İtt az idő végre a tudományos hitelességre !
İtt az idő fölfedezni az elnyomottat, a magyart !
Ha mi nem tesszük, másoktól hogyan várhatjuk ?!
Palkovits professzor úr īrta : […] több évtizedes tapasztalatom alapján írom, hogy nagyon nem mindegy, hogyan, mikor, milyen érdeklődési időszakban és főleg hol közöljük eredményeinket. Ma is sok írás, könyv jelenik meg ugyanabban a tárgykörben, de olvasottságuk, idézettségük rengeteg tényezőtől függ. Nagyon fontos tény a „névadásban”, hogy kik, hogyan és miért idéznek valakit. […]
Csaknem 3 évtizedes alapelvem, hogy ahol lehet, csak magyarokat idézek. A vılág a fajok és népek harca. A Magyar – Nagybetűs tehát Valódi Magyar – tartását és gerincét a történelmi csapások és árulások megtörték. Mások ma ádázabbul küzdenek, hazájukért harcolnak. Nem csak a tudományos elismertségükért, de minden előnyeikért és helyzetükért. Hıába ábrándozunk „tıszta tudomány”-ról, attól az még nem létezik. A „tıszta tudomány” legfinomabban szólva is jóhiszemű tévelygés, naív illúzió… A propaganda minden korban és minden helyzetben fölülīrja azt. Soviniszta nemzeti valamint üzleti érdekek, mammóni gonoszságok béklyójában vergődünk a fajok tajtékján. Ha ma magyarul gondolkodni sem tudunk, akkor végünk ! Győz a kirekesztés, az antihungarizmus, az antimagyarizmus ! Az nem az én sorom, hogy a népem és nemzetem az ellenségeire hagyom. Az én Őseim nem hıába éltek ! Szıttya-hun-avar-magyar véreim velem vannak ma is… Aki ebben vagy ezért támad, az szánandó és vesz(t)endő rasszista, kirekesztő !!!
Elég régi bölcsesség :
„JAJ ANNAK A NÉPNEK, AMELYNEK A TÖRTÉNELMÉT AZ ELLENSÉGEI ÍRJÁK!” (SENECA)
Hát ebből nekünk bőven kijutott ! tt az idő, hogy a magunk történelmét végre mi Magunk īrjuk !!!
A Parkinson-kór egy értelmetlenség ! Jelentéktelen szerző jelentéktelen fırkálmánya. A tudomány és népem elkötelezett híveként soha nem hirdet(het)ek ilyen internáci tudománytalanságot ! Vıtát sem érdemel, mert nem érdemelhet és nem állhat e kór magyar neve. Ha szerzői neve kell, hát – csakis az első tudományos és hiteles leīrójáról – Pápai( Páriz)-kór, ha pedig ınkább magyarul mondanánk, hát Pápai Páriz Ferenc több mint 3 évszázados szép szavával reszketegesség !!!
Kórtanilag szólván meg reszketeg-kór.
Ha meg a magam tömörebb, „korszerűbb” szavával élnék, hát akkor reszkekór (Sz.) … Ha pedig szabatosabban szólnék, hát fesz(ü)-remmü-kór vagy remmü-fesz(e)-kór ill. remmi-fesz(ü)-kór ! A legfıckándosabb zamatos szójátékkal pedig remmerevkór. (Sz.)
A „Parkinson-kór” emlegetése semmi más, mint idegen valag(ok) méltatlan és fölös nyalata…
Döntsön hát mindenki ízlése szerint !
De jut itt útravaló mindenkinek !
A reszketegességnek 1997 óta „vılágnapja” is van ! A méltatlan másodnévadó James Parkinson születésnapján, április 11.-én tartják.
Ahogy az Országos Széchenyi Könyvtár is hirdeti bátran vállalt hazaárulással : 1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. 1997 óta világszerte ekkor tartják A PARKINSON-KÓR VILÁGNAPJÁt.O
Eljött hát az idő ! Elég a hazugságból ! Elég a Hazugság Vılágnapja’ból !
Döntsünk le a hallgatás falát ! Jőjjön el az Igazság !
Aki orvos és aki magyar, most mutassa meg ! Tegyen a maga posztján és hallassa a hangját !
Pápai Páriz Ferenc Désen született, a magyar Erdélyben, 1649 Ígéret (május) hava 10.-én. – Így a reszketegességnek 2024-től a „vılágnapja” csakis Ígéret (május) hava 10.-én lehet ! Tehát…
Pápai Páriz Ferenc 375. szülinapján végre együtt ünnepelheti a vılág a Pápai( Páriz)-kór Világnapja’t !
De az egyedi hangzat kedvéért, halála helyéről akár Enyedi-kór is lehet e kór jövendő vılágneve…
Nōmenclātor Hungaricus Vērus
Pūristissimus
İllő lenne gakrabban látogatnunk, amíg önvizsgálatot és magyar bűnbánatot tartunk…
Forrás / Irodalom
Bereczki Dániel : The description of all four cardinal signs of Parkinson’s disease in a Hungarian medical text published in 1690 (ELSEVIER / Parkinsonism and related disorders 16/2010 290-93)
Marco Mumenthaler : Neurologia (Medicina, Budapest, 1989) … és benne bő 30 éves jegyzeteim…
Palkovits Miklós : (Magyar Orvosi Nyelv, 2019-es cikke valamint a hozzá kapcsolódó 2020-as levelezés) Kérdések és gondolatok Nyáry Szabó Lászlónak a Magyar Orvosi Nyelv 2019. decemberi számában megjelent az „Agyalapi ütérkör – De ugyan kinek a köre? Szerzői nevek béklyójában” című cikkével kapcsolatban
Pápai Páriz Ferenc : Pax Corporis (Nyomtatta Némethi Mihály Kolosváratt MDCXC)
Dr. Dézsi Lajos : Pápai Páriz Ferencz (1649-1716) Magyar Történeti Életrajzok a Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Történelmi Társulat megbizásából szerkeszti Szilágyi Sándor, Méhner Vilmos kiadása, Budapest 1899
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – 362-362. oldal
Nyáry Szabó László : Szabonc szótár (kézıratosan/gépıratosan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár (kézıratosan/gépıratosan)
Dr. Kovács Norbert : Amit a Parkinson-kórról tudni érdemes – Betegtájékoztató füzet (Spring Med Kiadó. 2016)
Peter G. Beidler : Who was James Parkinson
https://www.apdaparkinson.org/wp-content/uploads/2021/04/Who-was-James-Parkinson.pdf
Ch https://www.whonamedit.com/synd.cfm/396.html / https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3332804/ / C G Goetz : Charcot on Parkinson’s disease (Mov Disord. 1986;1(1):27-32. doi: 10.1002/mds.870010104.)
O https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_parkinsonkor_vilagnapja
C – Anette Schrag meg munkatársai: Prediagnostic presentations of Parkinson’s disease in primary care: a case-control study (The Lancet Neurology)
P – Peyer , Johann Konrad (1653-1712) bázeli bonctanász [ejt (raccsosan): pejer] 1677-ben adta ki Exercitatio anatomico-medica de glandulis intestinorum earumque usu et affectionibus című művét, melyben leírja a később róla elnevezett vékonybéli nyırokképleteket. Peyer-plaque-ok (1673): Peyer-pacák: Peyer-pettyek: Peyer-pöttyek: Peyer-(bél)mezők: folliculī lymphaticī aggregātī : magyarul (bél)nyırakmezők, bélkedezmezők, (bél)nyırakmezők, (bél)nyırakrétek, bélmandolák, bélmandolıncák, Bugát modorában meg bélmondol(ınc)ák; kórtani nézetben meg hagymáz-, ill. hadmáznyırakmezők, hadmáznyırakrétek, hagymáz-nyıroktüszők : a kedeznyıroksejtek (T-lymphocyták) által alkotott mezők, csoportos nyıroktüszők a csípőbelek (īleum) végső szakaszának falában a nyálkahártya alatt. Hası hadmázban (typhus abdōminālis) elhalnak, lelökődnek és kifekélyesedésükkel a béllıkadás és vérzés veszélye az életet is fenyegetheti…
Á – AGYAG ALI – A RASSZISTA NÉGER MUZULMÁN www.hunita.hu
V – Félix Vicq d’Azyr (1748-1794) orvos és bonctanász Párizsban, akinek különösen az agyra vonatkozó kutatásaı figyelemre méltóak… Marie-Antoinette orvosaként a Francia Forradalom tombolásának esett áldozatul.
S – Samuel Thomas von Soemmering (1755-1830) orvos báró, apja 9. gyermeke [ejt: (s)zömmering], Göttingenben (Wrisbergtől és Blumenbachtól), majd Hollandiában (Campertől), Angliában (John Huntertől), Szkótföldön (Monrotól) tanult. Kasselben és Mainzban bonctanász, majd Frankfurt am Mainban ideggyógyász. Bonctanı tanulmányaıt maga ábrállotta. Egyebek között a „hypophysis” fogalmat is ő alkotta 1778-ban. Soemmering készítette az első távīrógépet is Bajorországban.
R – ÁCS GYURA BÁCSI SZÜLINAPJÁN – LIPPENTŐS MÖG RÖSZKETTETŐS (www.hunita.hu) 2016. JAN. 29.
Olvasói megjegyzés :
Nekem a magyar megfelelője a REMEGŐSSÉG. Rövidebb, kifejezőbb és kevesebb benne a E hang, mely egyhangú „mekegéssé” teszi a magyar nyelvet. (Katona Imre)
