Az enyveny avagy a kollagén az állat- és az embervilág egyik legelterjedtebb fehérjéje. Alapvető szerepet játszik a sejtek közötti tér (latinkodón: „extracelluláris mátrix”) és a porcszövet fölépítésében, de a csontok rugalmasságában is. Szerkezeti (latinkodón „strukturális”) fehérje, amely a vízben oldhatatlan; savakkal és lúgokkal oldható. Rostos (latinkodón „fibrilláris”) térkitöltése van, jellegzetes hullámos lefutással, változó (2-20 mikrométeres) rostátmérővel. Melegítés, főzés hatására kocsonyás enyvet ereszt, amely igen nagy térfogatú vizet képes megkötni, ezt a tulajdonságát használják fel a kocsonyakészítésnél. Emberben nagy vegyület-családot alkot. Több fajtája ismeretes: 25 féle enyveny-vegyületet (hellénkedőn: „kollagénmolekulát”) különböztetnek meg, amelyeket ma római számokkal jelölnek.
A franci collagène [ejt: kollazsen], az óhellén κόλλα [ejt: kolla] ‘enyv’ (a régi idők ragasztója) és a -γενής [ejt: -genész] ‘-képző’ szóösszetételből ered…
Substance, éléments collagènes; (J. Rostand, La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)
A kollagén a görög eredeti kiejtését tükrözi, csakúgy, ahogyan a német Kollagen ejtése is.
Minek is hellénkednénk azonban, ha mondhatjuk magyarul is?! Az enyveny az enyv (alap)anyaga. Ennek az építőelemei az enyüncék. Ládd alább az ábrán !
Ezek az ici-enyvencék talán még szebben szólva enyüncék 290 nm hosszúságúak és 1,5 nm szélesek.
Ezek az ici-enyüncék 290 nm hosszúságúak és 1,5 nm szélesek; két szomszédos eny(w)ünce (fibrillum) között az enyvenyrostban 40 nm-es hézag van. A pöndörhármancs sodratában ( grékolalatinkodón a tripla helikális szerkezetben) három, egymás köré tekeredő eny(w)ünceszál (alfa polipeptid) lánc kígyózik. Ezen láncok hüdroxilált aminosavai között könnyenykötések (másodrendű hüdrogénkötések) teremtenek kapcsolatot és tartják össze a sodratot. A polipeptid láncban nagy szerepe van a lizin és prolin aminosavaknak, ezek oldalláncai hüdroxilálódnak (hüdroxilizin, hüdroxiprolin).
Az enyveny minden harmadik aminosava glükin (glycin), ez adja a hajlékonyságot.
A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt (kollagént), amelynek harmada glükin (glycin). (Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )
A selymeny (grékolatinkodó szókhimairával: selyemfibroin) is nagy mennyiségben tartalmazza a hajlékonyság aminosavát, a glükint.
One comment