A glükin / glücin (INN: glycine) (Gly vagy G) a legeggyszerűbb fehérjealkotó aminosav. Az összes többinek van a középső szénen oldallánca, de ennek az eggynek nincsen (HO2CCH2NH2). Ezért a glükin az eggyetlen olyan aminosav, amely optikailag nem aktív, vagyis nincs balra (L) meg jobbra (R) (fény)forgató változata.
A glükin fölfedezője, Henri Braconnot francia vegyész nevezte el a zselatin cukrának (sucre de gelatine), amikor kénsavval főzve a zselatint elemeire bontotta. Boussingault állapította meg az összegképletét, azt is leszögezve, hogy nitrogént tartalmaz, tehát nem lehet cukor.
A német vegyész, Justus von Liebig amerikai diákja Eben Norton Horsford javasolta ennek szellemében a görögös glycocoll ejt: glükokoll nevét, amelyet utóbb pongyolábban glikokoll alakban is használtak. Ennek alapja az ‘édes’ jelentésű γλυχυς / glüküsz és az ‘enyv’ értelmű χολλα / kolla. Vagyis az alapelemünk nevében titkon ma is az enyv édese. ( Prof. E. N. Horsford on Glycocoll – Glycocoll (Gelatine Sugar) and some of its Products of Decomposition )
A svéd Berzelius javasolta később az (eggy szótaggal) egyszerűbb, de semmitmondóbb glycin nevét.
(Kodonjai: GGU, GGC, GGA és GGG.) A glükin az eggyetlen olyan aminosav, amelynek nincs balra (L) meg jobbra (R) (fény)forgató alakja.
A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt (kollagént), amelynek harmada glükin, ez adja a hajlékonyságot .
Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6.
A selymeny (grékolatinkodó szókhimairával: selyem-fibroin) is nagy mennyiségben tartalmazza.
Neve az ‘édes’ jelentésű görög glüküsz / γλυκύς szóból származik.
Színtelen, édes ízű, kristályos anyag. Vízben jól, alkoholban meg éterben nem oldódik.
Hevítve 232-236 °C között (233 °C-on) bomlik.
Pékárukban a glükin nátriumsóját (nátrium-glükinát / nátrium-glycinát ) ízfokozóként alkalmazzák, ez egyúttal táplálja az élesztőgombákat is.
Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, egyelőre nincs ismert mellékhatása sem. Élelmiszeripari felhasználásra általában zselatinból állítják elő, csakúgy mint jó 200 évvel ezelőtt a francos föltalálója, Henri Braconnot.
A glükin a természetben előforduló legeggyszerűbb aminosav. Sőt, eggy olyan aminosav, amely (néhány másikkal, mint alanine meg glutaminsav és a szokatlan izovaline valamint pszeudoleukin) az űrben, azazhogy hullócsillagban ( Murchison-meteorit ) is előfordul.
A glükin nem is vitamin, hiszen a testünkben is elő tudjuk állítani.
One comment