Gyakronta hallom némely betege(i)mtől, hogy „nem hat semmi” !
Ez nem pusztán egy értemetlen süketelés, de pusztító erejű defetizmus is…
A defetizmus nagyon súlyos lelki állapot, nemzethalálos lelki kórság.
Ezért az önsorsrontó „úgysem lehet változtatni” jóslatért beteg és csonka ma Magyar Országunk is.
A „nem hat semmi” annyit jelent, hogy kivontuk a tudományt a beszélgetés soraiból…
Ha pedig a gyógyulás képletéből kivontuk a tudományt, akkor már talán csak a csoda segíthet.
Ha azt hallom, hogy „nem hat semmi”, hát általában csak intek a betegnek, hogy sajnos nekünk akkor nincsen dolgunk egymással ! Keressen nálam okosabb, meg türelmesebb orvost ! Itt én a süketeléssel nem foglalkozom, sőt nem is foglalkozhatom, mert se időm, se türelmem hozzá.
A 21. században annyi féle gyógymód elérhető, hogy az, hogy „nem hat semmi” nem csak értelmetlen, de már gondolatában is pusztító erejű…
Aki azt szeretné, hogy segítsek, az mondja meg mi az és milyen formában és milyen adagban ami nem hat !
Innen már akár értelmes beszélgetést is kezdeményezhetünk… sőt óriási esély nyílik rá, hogy segíteni is tudok !
Akinek pedig ahhoz sem volt esze meg ereje, hogy megjegyezzze, hogy a bajára mit és mennyit is vett be, azon nagyon nehéz segíteni. Az ilyeneken inkább az elmészet segíthet, de bizonyos jellemzavarokon még talán az sem. Talán csak a csoda !
Befosós kisdedként, szándékoltan tehetelen csecsemőként viselkedni fölnőtt korban nem segít a gyógyuláson. A gyógyuláshoz a legfontosabb a gyógyulási szándék. Az elhatározás. A gondolat teremtő meg gyógyító ereje. Akik idáig már eljutottak, azokat szívesen várom, hogy segíthessek rajtuk.
