A szamárköhögés kórokozója – a Bordetella

A Bordetella bacinemzetség apró (0.2 – 0.7 μm), kártékony Gram-negatív festődésű jószágokból áll. Alakjukra nézve pálcigömböcök, azaz görgölatinkodón kokkobacillusok. A Pseudomonadota törzsből való Bordetella fajok szinte kivétel nélkül légigényűek, latinkodón obligát aerobok. A kivétel, a Bordetella petrii, amely levegő nélkül is vígan él. Általában nehéz őket tenyészteni mesterségesen, mert a körülményeikre kényesek.

Minden fajuk képes az embert megfertőzni. Az első három leírt fajuk a Bordetella pertussisBordetella parapertussis meg a Bordetella bronchiseptica olykor a „klasszikus fajok”-ként emlegettetnek.

A Bordetella pertussis meg a Bordetella bronchiseptica mozgásra is képes (motilis), mivel hajtó ostorai, helyesebben úszófarkincáik is vannak.

Digitálisan színezett Leifson-flagella-festett Bordetella bronchiseptica.
(CDC Public Health Image Library. Image credit: CDC/Dr. William A. Clark (PHIL #1037), 1976.)

A szamárköhögés (pertussis) betegségét Guillaume de Baillou franci(a) orvos írta le az 1578-as járvány után. De valószínűleg már kóreai orvosi könyvek ezt a kórt említették korábban is. A kórokozót Jules Bordet és Octave Gengou 1906-ban azonosította és elkülönítette. 
Ajánlott olvasmány : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”Sanger. 24 April 2014. 

A Bordetella névadója a fölfedezője, a vallon (belga) Jules Bordet.

Jules Bordet, az 1919-es év életteni Nobel-díjasa

Már 1895-ben Bordet fölfedezte a bacibontó (bakteriolütikus) hatást, amelyet bizonyos ellentestek (specifikus antitestek) fejtenek ki élőben (in vivo) egy vérsavó-anyag (serum componens) jelenlétében, amelyet ő alexin (alexine) néven nevezett meg emlegetett, amelyet ma a sokkal haszontalanabb és igen buta nevén csak complement-nek emlegetünk. 

A szamárköhögés a tünetei orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázásként kezdődnek. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik, amelyek után a szamár bőgésére emlékeztető, nyihogóan magas hangú zihálás fordul elő belégzéskor. A köhögés akár 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögés”-nek is. A beteg köhögése hányásig fokozódhat, de annyira súlyos is lehet, hogy ez erőlködéstől a bordája is törhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, de időnként légzéskimaradás is tapasztalható náluk. 
A betegséget a korábban védőoltottak is elkaphatják, de a tüneteik jellemzően enyhébbek lesznek.

Az egyik legveszélyesebb fegyvere a szamárköhögés kórokozójának a szamárkehe-méreg (Pertussis-toxin). Ez a bonyolult fehérje-méreg avagy mérgező fehérje okozza a légutainkban a riasztó hangú szamárköhögést…

A szamárköhe-méreg (Pertussis-toxin) térbeli modellje (Takuma-sa munkája)

A szamárköhögés kórokozója az emberre szakosodott. Más fajokat nem támad meg. Nem is élne el bennük. Így az örükítőanyaga is leegyszerűsödött a kevésbé szakosodott rokonaihoz képest. A teljes Bordetella pertussis genom 4 086 186 bázispárból áll. Ez jóval kevesebb, mint a sokkal alkalmazkodékonyabb Bordetella bronchiseptica örükanyaga.

A szamárköhögés kezelése azaz a kórokozójának az irtása a legsikeresebb a makrolidokkal, például erythromycinnel lehetséges.

Az erythromycin A szerkezeti vegyrajza
A Streptomyces erythreus (ma Saccharopolyspora erythraea) termelte antibiotikum

A kezelés leghatékonyabb, ha már a lappangási időben elkezdik szedni, de legkésőbb a hurutos szakban (katarrhális periodus) föltétlen érdemes elkezdeni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond a ma kialakult óvatoskodással, a „várjunk (még) az antibiotikumokkal” kezelési szemlélettel. A szamaras köhögési rohamok (paroxysmális periódus) idején a baciölő gyógyszer adása már csak a fertőzékenységet csökkenti, a lefolyást nemigen javítja. A szamár köhögési rohamok szaka pedig rendesen legalább két hétig eltart.

A szamárköhögés kezelésénél sokkal célszerűbb és sikeresebb védekezés a megelőzés. Ez védőoltás alakjában, a DiPerTe hármas oltás formájában 1949 óta használatos a nagyvilágban.

A növekvő emberi népesség átoltottságának aránya nő, de még mindig oltatlan kb. 1 milliárd ember a Földön. A szabad népvándorlás ultraliberális eszméje az egész emberiséget (a 6 milliárd) oltott világát és különösen azok csecsemőit is veszélyezteti.

A népvándorlás korlátlanságának ultraliberális eszméje az egész emberiséget (a 6 milliárd) oltott világát is veszélyezteti. Különösen a védett világ csecsemőit veszélyezteti, hiszen a fölnőtt lakosság az oltások nyomán már védett. Nem a védőoltásokat kell szaporítani a védett világban, hanem az oltatlanok és védetlenek beutazását korlátozni ! Minden épelméjű társadalom így tenne ! Ma az ördög, azaz Mammón népe a szenny kavarásában újabb üzletet lát, ezért a népvándorlók szűrése és védőoltatása helyett a fizetőképeseket riogatja és terrorizálja… A kérdés, hogy meddig tűrjük még Mammón uralmát ?

Minthogy a szamárköhögés más fajokon nem él meg, így az emberiség szamásköhögés-mentesítése e faj kiirtását is jelenti egyben. Ha ezt valaki célul tűzi ki, az isten(telen)kedésével csak az emberi gőgöt hirdeti a Földi Élettel szemben. Az Ember a szamárköhögést legyőzi. Az ember (a kisbetűs) meg gyáva rettegésében meg csak kiirtani akarja azt…

Ajálnlott olvasmány :

Parkhill J, Sebaihia M, Preston A, Murphy LD, Thomson N, Harris DE, et al. (September 2003). „Comparative analysis of the genome sequences of Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis and Bordetella bronchiseptica”Nature Genetics35 (1): 32–40. doi:10.1038/ng1227PMID 12910271.

Ossza meg: