Ivánovics György szülinapján

120 esztendeje… Nap (június) hava 11.-én

1904-ben e napon született Ivánovics György orvos, mikrobiológus, az MTA tagja. 

Kétszeres Kossuth-díjas bakteriológus egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

1929 januárjától költözött Szegedre, ahol a Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.
Szerteágazó kutatásai között a lépfene baktérium tokanyagának fölfedezője lett.

Gram-festéssel láthatóvá tett lépfenebacilusok

Sok más baktérium védekezik tokkal, de ennek fehérjetokja van. Ez a polü-D-glutaminsav tok, ami megvédi a baktériumot a saját mérgeitől (toxinjaitól) meg attól, hogy a gennysejtek bekebelezzék.

Glutaminsav-lánc, angolkodón : Polyglutamic acid (PGA), ami egy polümer, amely glutaminsav (GA) alkotta lánc. A kötések helyzete szerint lehet gamma PGA (polü-γ-glutaminsav, γ-PGA), amelyet peptid kötések tartanak össze. 

A fölépítése egyszerű – hiszen a legegyszerűbb aminosavból van – de annál meglepőbb…

A glutaminsav gombóc-modellje

Ezt a fehérjeburkot Ivánovics György fedezte föl Bruckner Győzővel, majd 1938-ban közölte is. 

Ezért szerencsésebb és kényeztetettebb nyugati kollégái könnyen kaptak volna egy Nobel-díjat is !
De ő fajában és nemzetiségében is magyar volt.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű a baktericid hatású gyógyszert (1940).
A B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai is figyelemre méltóak voltak.
A szövettenyésztési eljárásokkal a hazai virológia fejlődéséhez járult hozzá.

Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1980 szeptember 1.-jén halt meg Budapesten.

Ossza meg: