Tumormarker magyarul dagjelanyag
Csak azóta bántja a fülem meg az eszem ez a „tumormarker”, amióta először hallottam. Rosszındulatú dagadását be nem veszem. Hiszen e ’daganatjelző’ nem más, mint egy fennhéjázó (tumōrōsus) torzontorz amcsi szószörny (Sz.). Ettől bennem meg „jelzetten dagad” a förtelem. A magyar orvostársadalom meg minden építő ítészet (kritika) nélkül, szolgaian szédelegve a nyugati agymosoda gőzében, benyelte ezt az alien-t (is). (Pedig már fAtillánk is megírta: „Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen föl a padlásra!”) ⁽¹⁾
A „tumormarker” eredeti (angol) ejtése szerint tjúmõmákõ®. Éppen csak annyi dicséret illetheti e nyugati betolakodót, hogy ez legalább nem a szokott betűszószörny (Sz.), – amely a szószörnyek legbárdolatlanabb fajtája, – miként a „tumormarker”-ek fajtái (is) már megintcsak azzá züllöttek : AFP (Alfa-FoetoProtein), ami helyesen persze csakis αFP (lenne), aztán a CEA (Carcino-Embrionális Antigén), no meg a még rémisztőbb szellemtelenséggel számozott társaik, mint a CA 125, a CA 15,3 vagy akár a CA 72,4.
A dag(anat)-jelző anyagok (Sz.), idegenkedőn a „tumormarkerek” azok az anyagok, amelyek a (rosszindulatú) daganatos beteg(ek) testnedveiben emelkedett( mennyiségb)en jelennek meg, amíg a nem rákos-daganatos, vagyis ép-egészséges egyének testfolyadékaiban pedig csak elenyésző mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatóak ki. ⁽²⁾
A daganat-jel(ző )anyagok, pongyolatinosan angolkodón a „tumormarkerek” bizonyos köre magában a daganatsejtekben található és a daganatból mutatható ki, míg más részük a daganatot körülvevő testnedvekbe is kijut, így akár a vérből is vizsgálható labor-módszerekkel. Természetesen vagy ınkább természet-ellenesen ez utóbbi(ak)nak van nagyobb jelentőségük a mindennapi orvosi gyakorlatban.
A ’duzzanat’ ill. ’dagadás’ jelentésű latin tumor a ’duzzad(ok)’ ill. ’dagad(ok)’ jelentésű tumeō / tumēre igéből fakad -or képzővel. ⁽³⁾ A(z indo-európiták által) kikövetkeztetett ős-indoeuróp(ai) ’duzzanás’ vagy ’dagadás’, a *tewh₂- hangalakja, no meg īr(ott )alakja évezredes nagy bozonttá duzzadt. Még az angol „thumb” [ejt: θʌm / ϑʌm] is innen fakadt és duzzadt hüvelykké, minthogy (a többihez képest) ez a ’dagadék ujj’. ⁽⁴⁾ Megjegyzendő : a magyar minden végtag ujját következetesen „ujj” – „(kéz)ujj” vagy „(láb)ujj” – néven emlegeti, ahogyan a latin is „digitus”-képpen, amíg az angol külön szót használ a két végtag ujjaira (finger / toe). A „hüvelyk(ujj)” esetében pedig a ’dagadék’ az angolban teljesen (nem csak alkalmilag) önállósult jelzőként él. (A lábukon már a „ nagy lábujj” azaz az „öregujj” következetlenül csak daganatlan nagy „big toe” néven kandikál.) Ez a külön név a „dagadék” nagyujjakat a latinban is megilleti, csak éppen a pollex meg hallux, rómaiasan hallus dagadtságára való utalás nem kimutatható e szavakban.
A tumor klasszikus kiejtése megfelel a magyar ıratának, az egyházi latinban ınkább hosszúlt „ú”-val [ejt: túmor] szerepel. ⁽⁵⁾ Ez hangzik hosszan az angol kiejtésében [tjúmõ®] is. Eredeti jelentése a mai orvosi torzulattól eltérően egyáltalán nem ’rosszındulatú’, hanem ınkább csak rosszalló, a legszélesebb értelemben vett ’dagadás’, ’duzzadás’ vagy ’duzzanat’, egészen az ’erjedés’ jelentésköréig, meg annak ’bu(gy)bor(ék)’-(j)áig… Sőt – talán ’dagály’ jelentése révén – hajdan, a szónoki latinban még a ’pöffeszkedés’, a ’fölfuvalkodottság’, azaz a ’személyiség-duzzanat’ (Sz.) is a klasszikus jelentéskörébe tartozott…
A „marker” már messze nem jeleskedhet ilyen klasszikus történelmi hátterű nyelvrengeteggel.
Jelentés(kör)e azonban annál bozontosabb, újonnan fakadtan burjánzón sumaras! Bár egyszerűen fordítva csak ’jelző’, ’jelölő’, alaposabban körültántorogva az értelmét, még a nemeztollon – idegenkedőn: filctollon – is messze túl jutunk…
A „marker” az angol „mark” azaz ’jelöl’, ’jelez’ szó (ige)tövének „-er” főnévképzővel való toldaléka. Kiejtése eredetijében, angolosan má®kõ® [IPA:ˈmɑː(ɹ)kə(ɹ)]. ⁽⁶⁾
Jelentései: ’jelölő’ vagy ’jelző’ (aki/ami jelöl vagy jelez vmit/vkit), különösen labda- meg kártyajátékok eredményeire vonatkozóan, de leggyakrabban a fehér táblára fırkáló ’nemeztoll’ (félidegenkedőn ’filctoll’) értelemben. De az érdekesség kedvéért „marker”a neve festilövészetben (paintball-ban) a festőlövedéket kilövő fegyvernek is. A „marker” sumaras jelentésköre elburjánzik egészen a ’személyes szívességig’-ig, sőt a magánklubok tagjaival játszó, fizetett ’hivatásos játékos’-ig… Az amerikai alnyelvben (slang-ben) jelent még ’(jelzálog)hitel(bejegyzés)’-t is.
A „marker”-ek egy mai (modern) csoportja a biomarkerek, azaz élejelany(ag)ok (Sz.), amelyek nem nagy történelmi távlatokkal, de annál nagyobb jelentőséggel rendelkeznek. Az élet tudományában, de különösen az orvostudományban egyre nagyobb jelentőségű(vé váló) anyagok, amelyek valamely tulajdonságnak vagy betegségnek vegy(tan)i jeleiül, azaz bızonyítékaiul szolgálhatnak.
A dagjelanyag mint a fene jele
A „tumormarker” – azaz a dag(anat) ill. a fene jele – értelmesebben, magyarul dagjelanyag (Sz.).
Ódivatúbban, így hitelesebben lehet a neve fenejel(anyag) (Sz.) is.
A dagjelanyag magyar szava ugyanannyi, éppen 4 szótagnyi, mint a betegesen ango-latinkodó szókhimaira, bár (nem kettő, hanem) három szóból dag-jel-anyag tétetett össze. Így a tömörség sem érv az angolkodás mellett ! A ’(rosszindulatú) daganatot jelző anyag’ persze (még) rövidebben is kimondható: dagjelany (Sz.), vagy dagjeleny (Sz.), vagy még egyszerűbben csak dagjel (Sz.), esetleg egy kicsit veretesebben fenejel (Sz.) alakban. Ezzel már a nyugati majomkodást hosszában és széltében, így gazdaságosságában is kenterbe vertük. Tisztességgel, magyarul !
A dagjelanyag mi a fenének is a jele ?
Ezek a jelany(ag)ok (markerek) azonban nem csak dagot, rákot, fenét jelez(het)nek, így tulajdonképpen nem is (tisztán) dagjelanyagok, legfeljebb csak kórjelany(ag)ok ! De az AFP azaz az αFP beszámításával még ez sem igaz ! Hiszen az ikerterhesség, helyesebben az ikres várandósság még csak nem is kórság !!! Az αFP nem csak kórjelany(ag), de ikerjelany(ag) is ! Már az 1970-es évektől (Seppälä, 1972) nyilvánvaló, hogy az α-fetoprotein (akkor még tudták így írni) ikrességben kettőződött értéket mutat, hármas ikrességben meg még magasabb !⁽⁷⁾ Mindemellett azonban magányos magzat esetében az emelkedettsége számos kórság – nem dag és nem fene – jele ! Lehet khrómoszóma (χρωμοσωμα) rendellenességének, nyitott gerincnek, nyitott gyomornak vagy akár köldöksérvnek jele is. A fölnőttekben pedig emelkedése jele lehet májráknak, májáttétnek vagy (nem ondó-eredetű) csírasejtes daganatoknak. Hozzáteendő még az is, hogy e fehérjének az értelmét és az (egészséges) működését máig is csak gyanítjuk. Az α-fetoprotein magyarul „(fő-)magzatfehérje” neve is onnan termett, hogy a magzatban nagyobb a gyakorisága, mint a (meg)született emberben. Mivel az egészséges és a kóros előfordulásának határvonalai máig is eléggé sejtelmesek, így a mindenre elszánt szabatos névadónak sincsen könnyű dolga vele…
A dagjelanyagok tételesen
A dagjelanyagok igazi betűszószörnyei (Sz.), mint az AFP kimondva valamivel emberibben Alfa-Fötoprotein, vagy a CEA kimondva Carcino-Embryonális Antigén persze igen körülményesek, és túlfogalmazottak, sőt többnyire neveik értelmében is túlhaladottak. Általában minthogy igen sokféle fenét jelezhetnek, így igen nehezen nevezhetőek el szabatosan. De tegyünk legalább egy kurucos kísérletet ! Az emésztő(szervi) rákok növekedését jelölő Carcino-embryonális – helyesebben karkino-embrüonális – antigén magyarul emészrákjel(anyag) (Sz.), vagy emészfenejel(anyag) (Sz.); az Alfa-Fötoprotein – helyesebben α-foetoprotein (α-FP) – pedig a csírasejtes rákok jelanyaga, így magyarul csírarákjel(anyag) (Sz.) vagy csírafenejel(anyag) (Sz.).
Megjegyzem a foetus [ejt: fojtusz, konyhalatinossan: főtusz], más alakjában: fētus [ejt: fétusz] a ’magzat’, az ’ébrény’ (embrüo) a méhen belüli élet 3. hónapjától. Meglepetésemre Györkösy Latin-magyar szótárában nincsen „foetus”!!! Így fölmerült bennem a kétely, hogy talán ez is csak egy nyugati pongyolatin mintára rögzült régi tévedés !? Érdekes adalék lehet ehhez, hogy óhellén alakja a phoitosz (φοῖτος) ’jövés-menés’ értelemben, Aiszkhülosznál (Αἰσχύλος), a „tragédia atyja”-’nál phoitosz phrenón (φοῖτος φρενῶν) az ’elme eltévelyedése’ jelentésben szerepel (Györkösy-Kapitánffy-Tegyey Ógörög-magyar nagyszótárában). Bővebben erről a Foetus a fētus fétise īrásomban !
A rémséges betűtorz PSA könnyen magyarítható: düldagjel(anyag) (Sz.); de szabatosabban dülkórjel(anyag) vagy dülbajjel(anyag) (Sz.); minthogy a dülmirígy bajait jelzi töményedésében. Nem csak a feneségeit,– a dül gyulladását is jelzi, de a daganását még jobban – így szabatosabban dül(kór)jel(anyag) (Sz.) lehet a helyes(ebb) neve…
Megjegyzem, az 1971-ben Hara által ondófolyadékból talált és nevezett γ-seminoprotein – ondófehérje még ha gammázva is – sokkal emberibb volt, mint a később kókányolt PSA. ⁽⁸⁾
Düljelanyag, pongyolatin-angolkodón : (Human) Prostate Specific Antigen (PSA/KLK3)
A dagjelanyagok, azaz „tumormarkerek” még rémisztőbb szellemtelenséggel számozgatott társai, mint a CA 15,3, a CA 125 vagy épp a CA 72,4 is illő(bb) magyar nevet érdemelnek ! Lássuk először a hölgyeket, a lányokat meg asszonyokat sújtó jelanyagokat ! A CA 125 a petefészekrák jelenlétét jelzi, így az méltán pete(fészek)fenejel(anyag) (Sz.), esetleg a méh(táj)i daganatot jelezvén tágítva jelentéskörét méh(e)fenejel(anyag) (Sz.), vagy méh(i)fenejel(anyag) (Sz.), míg a CA 15,3 az emlőrák jele, így magyarul méltán emlőfenejel(anyag) (Sz.) vagy csecs(i)fenejel(anyag) (Sz.) lehet.
Értelmesen-érthetően elnevezve, a gyakorló orvos mindennapjait, sőt még a betegét is alaposan megkönnyebbít(h)e(t)nénk !!!
A saját alapos ajánlatom persze a fent említett dagjelanyag körénél még kimódoltabb: dagjelāny (Sz.) vagy hazai ízű hangzóharmóniával illeszkedőn dagjelēny (Sz.). Kényeskedőbbeknek ajánlott a dagjelangy (Sz.) vagy magyar zamatú hangzóharmóniával illeszkedő(bb)en dagjelengy (Sz.). De hogyan is bukkan e szokatlan képzet ide ?!
Távlati lehetőségek : magyar anyagnévképző !?
Jelenleg tisztán magyar anyagnévképző nem létezik. İtt az ideje, hogy megteremtsük hát !
A vegytanban máig nem használunk anyagnévképzőt, pedig legalább egy évszázada nagyon itt lenne már az ideje! Egy negyedszázada erre már a megoldást megalkottam: az anyag szavunk tövéből tájnyelviesen köznyelvi hosszú „ā”-val meg „ē”-vel… Azért hosszítottam, azazhogy azért kellett hosszítanom, mert az „-any”, „-eny” képző már jóval szélesebb jelentéskörben foglalt. (Ládd pl.: ömleny vagy horgany !)
Ahol nem nyilvánvaló, hogy anyagnévről van szó (-sav, -lúg, -kristály stb. végződések), ott az -āny képző jelezheti ezt. Lehet ez persze nyelvünk hangzóharmóniájához illően kétalakú is: -āny / -ēny . Abszolút neologiával, szándékoltan a magyar népnyelvi hosszú ā meg ē hangokat és jeleket emelve és avatva köznyelvivé… No persze a köznyelvünkben is él ez a hosszú „ā” meg „ē”, amikor a merre vagy olykor meg „mēre” kérdésre felelve „āra” meg „ēre” megyünk meg mutatunk…
Aki persze nem szenvedheti magyar népe nyelvét és nyelvi gazdagságát, meg hangzókészletünk további gazdagítását, annak úrhatná(m)ul a szépséges „gyöngy” szavunk hangzóhasonlatára ajánlom a kétalakú: -angy / -engy anyagnévképzőt.
Ha két évszázada, amikor is jelszavunk volt, hogy „Nyelvében él a nemzet”, illő volt a neologia, mint magyar nyelvújító irányzat, miért ne lenne hát az ma is ?! Kazinczy követelné következetesen ma is, míg egyre szaporodó hazaárulóink meg folyvást ınkább csak csonkán nyugatra majmolnának !
A megfontolt és bölcs nyelvművelés mindig időszerű !
Különösen a folytonosság és a következetesség jegyében…
Páduai (Nyelvelő) Szan Antonio örökén…
„Nyelvemben élek én is…”
Nyáry Szabó László
Páduai Szent Antal Napján
Forrás – Irodalom
1. József Attila : Mama (1934. okt.)
2. https://daganatok.hu/onkologiai-diagnosztika/tumormarkerek
3. Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 572.o.
4. Wiktionary www.wictionary.com „tumor” címszava
5. Wiktionary www.wictionary.com „tumor” címszava
6 Wiktionary www.wictionary.com „marker” címszava
7. N Wald, S Barker, R Peto, D J Brock, and J Bonnar : Maternal serum alpha-fetoprotein levels in multiple pregnancy. Br Med J. 1975 Mar 22; 1(5959): 651–652.
8. The discovery of prostate-specific antigen – BJUI – Amrith Raj Rao, Hanif G. Motiwala, Omer M.A. Karim, First published: 30 August 2007 https://doi.org/10.1111/j.1464-410X.2007.07138.x
(Sz.) Számozatlan szójavallataim:
Sz. B. sz.: Szabó László : SzaBonc-szótár / Magyar Bonctan Szótár (máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Sz. sz. : Szabó László : Szabó-szótár (ideolektusom) máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban