E napon született…
1708 október 16.-án született Bernben Albrecht von Haller svájci természettudós, növenyész, orvos, költő és bölcselő (philoszophosz), a 18. század egyik legkiemelkedőbb tudósa, a modern kísérleti élettan (phüsziologia) megalapozója volt. Növénytani (botanikai) szakmunkákban nevének rövidítése: „Haller”.
A bontctan avagy hellénkedőn az anatómia területén végzett tevékenységének van a legnagyobb jelentősége. Az orvostudomány történetében egy évszázadon át alapmű volt bonctani tankönyve. Ezen túl a fölvilágosodás korának nagy költője és irodalomkritikusaként is számon tartjuk. Legismertebb műve Az Alpok (Die Alpen). Orvosi meg értelmi gyógykörökben a legismertebb műve az Icones anatomicae. Egyetemes érdeklődése sokirányú képességei és széleskörű tudása miatt méltán mindentudornak, klasszikusabban „soktudor”-nak, hellénkedőn polühisztórnak (πολυΐστωρ) tekintették.

Haller ősi berni családból származott; édesapja jogászként dolgozott. Mivel gyermekként elég beteges volt, többnyire magántanárok oktatták. Hihetetlen esze és szorgalma már korán kitűnt: sokat olvasott, szinte minden európai nyelven olvasott és sok nyelven írt is. Kilencévesen már lexikont szerkesztett, híres emberek életrajzát gyűjtötte. Később görög-héber szótár összeállításán dolgozott.

Annak ellenére, hogy – mint Tudósként nemzetközi elismerést harcolt ki magának, de ez nem tette teljessé életét. Nem is volt boldog Göttingenben, ahol a gondok sora – két feleségének és három gyermekének korai halála, egyetemi kollégáival folytatott vitái – megviselte. 1753-ban Haller lemondott az egyetemi tanszékének vezetéséről és visszatért a szülővárosába. Bernben a városi tanácsban elöljárói állást kapott, később iskolai tanácsos, majd az árvaház elöljárója lett. Hivatali idejének letelte után (1758) a Roche-i sóbánya igazgatójának nevezték ki. Széleskörű érdeklődésének és műveltségének megfelelően tevékenyen részt vett oktatásügyi, igazságügyi, szociális gondok megoldásában. A Berni Ökonómiai Társaság elnökeként (1766, 1768, 1770–1777) a gazdasági-hazafias reformmozgalom központi alakja lett.
Szülővárosában, Bernben is húnyt el, 1777 december 12.-én.