Egy idősebb (hetvenen messze túli) és mégis igen egészséges betegem vetette föl ma a kérdést, hogy a bátyja tüdőrákban halt meg, pedig nem is dohányzott. Érdekelni kezdett a dolog, faggatni kezdtem. Az édesapjuk dohányzott, de a fiú sohasem. Faggattam hát, milyen más mérgező tényező lehetett az életében. Dolgozott gumigyárban és galvanizálóban is. No ez már érdekes ! Okozhatta a végzetes betegségét talán éppen ez ?! Bizony ! Ez érdekes kérdés. A rák kóroktana bizonytalan latolgatás. Döntsék el Önök ! A saját veszélyeztető voltát föl nem ismerő apa, vagy a munkakörének veszélyeit föl nem ismerő fiú ennek a tüdőráknak az oka ?!
A tüdőrák főleg környezeti ártalmak okozta betegség, amely bő 100 éve még egészen ritkaság volt,
de az 1960-as évekre a „fejlett” államokban meg már népbetegség lett.
Lássuk a zsigereiben is hazug statisztikákat ! A tüdőben a hörgőrák leggyakoribb oka a dohányzás, amely ma az esetek 85 százalékáért felelős. Az általános légszennyezés további 5 %-ért, a munkahelyi ártalmak 8 %-ért, a természetes háttérsugárzás, örökölt hajlam és egyéb tényezők a tüdőrákos esetek 2 %-át okozzák. Ez az általános „légszennyezés” persze igen viszonylagos, hiszen a beteges Dzsakartában egészen más az arány, mint Székelyföld hegyi falvaiban.
Bár a közhiedelemben a bagózás okozza a tüdőrákot, mégis a fönti „légszennyezéses lehetőség” alapján a nem dohányzó személynél is kialakulhat tüdőrák, de ennek a valószínűsége általában sokkal kisebb, mint a dohányosoknál. No persze a legsanyarúbb helyzete mégis csak a passzív dohányosoknak van, akiknek a daganatáért mások dolgoznak meg. A legsúlyosabb a dologban, hogy a statisztikákat a dohányforgalmazók és a városainkat füsttel elárasztó plitikusok is folyton hamisítják…
A dohányzás mint a tüdőrák oka
A XX. sz. középső harmadában mutatták ki a dohányzás és tüdőrák közötti összefüggést, addig az ismeretlen, vagy csak sejtett dolog volt. Az 1960-as évek elején a dohányzásban találták meg tüdőrákos esetek rohamos szaporodásának okát. Az ezután megindult hatékony dohányzás elleni propaganda eredményeként a nyugat-európai országokban e rákarány sokkal jobb, mint nálunk.
A tüdőrák főleg az 50-70 éves korúak betegsége, és a betegek kb. 80 %-a aktív- vagy már csak volt (leszokott) dohányos. A betegek további 5 %-a passzív dohányos, tehát tisztán áldozata az önző, másokat nem kímélő dohányosoknak. Őket ki védi meg ? Természetesen senki sem !
A cigarettázók 10-12 százaléka betegszik meg tüdőrákban, a lappangási idő a dohányzás kezdetétől számítva 30-40 év.
A dohányfüst rákkeltő hatása összegződik. A rákot okozó hatás az elszívott cigaretták számától, és azok kátrány-tartalmától függ. A cigarettázó által fogyasztott dohányfüst mennyiségének egysége a „csomag/év”.
A rákkeltő kátrány egyik legbűnösebb bajnoka a benzo(a)pürén (benzpyren) :
A naponta 20 cigarettát szívó dohányos adagja egy év alatt egy „csomag/év”. Napi 10 cigarettával 2 év, napi 2 csomaggal fél év alatt jön össze a „csomag-év”. 20 csomag-év után a tüdőrák kockázata a nemdohányzókhoz képest húszszoros, de ennél jóval kisebb adag is okozhat rákot. A tüdőrák szempontjából nincs veszélytelenül kis dohányfüst adag. A dohányzás elhagyása után csak 15-20 évvel csökken a volt dohányosok tüdőrák kockázata a nemdohányzók szintjére. De persze ez sem biztosíték. Orvoskollégám a leszokás után 20 évvel lett tüdőrákos.
A dohányzás minden egyéb hörgőrák-keltő anyag hatását is jelentősen fokozza.
A dohányzás más daganatok gyakoriságát is növeli, így az összes daganatos halálozás kb. 30 százalékáért felel.
A dohányzás a tüdőrák mellett a növeli az ajakrák, a szájüregirák, a garatrák, a gégerák, a nyelőcső-rák, hugyhólyagrák, veserák, végbélrák és a hasnyálmirigyrák esélyét is. Egyes vizsgálatok fölvetik a dohányzás és méhnyakrák, májrák és vérrák (leukémia) közötti összefüggést is.
Az ipari országokban a tüdőrák esetek 85 százalékán kívül a légzési elégtelenséget és rokkantságot okozó krónikus hörgőhurut és a rongytüdő (hülyén tüdőtágulás, amely szó valójában tüdőállomány pusztulását takarja) 75 százalékát, valamint a szívszélhűdéshez (infarktushoz) vezető szívkoszorúér betegségek 25 %-át okozza a dohányzás. A végtag-vesztésekhez (amputációkhoz) vezető alsóvégtagi érszűkületek nagy részében is jelentős szerepe van a dohányozó füstölgésnek.
A dohányzás az egyetlen olyan környezeti ártalom, amelynek elkerülése csak az egyén elhatározásától függ. Ahogyan apám mondotta : „A leszokás csak elhatározás kérdése.” Ő e dohányos létről, a „légszennyezés”-ről egyik napról a másikra leszokott. Másoknak is ezt ajánlotta.
Foglalkozási ártalmak mint a tüdőrák okai
Bizonyítottan tüdőrákot okoz az azbeszt, az arzén-, a króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs szénhüdrogének és a radon rendszeres beszuszogása (inhalációja). Néhány további anyag esetében, mint a kadmium, ólom, berillium, szilícium vegyületek, üvegszálak, acrylnitrit is valószínű a tüdőrák-keltő hatás.
Tüdőrák-veszélyes azaz helyesebben mellhártyarák-veszélyes az azbesztipar. Az azbeszt rostos szerkezetű, hőálló szilikát ásvány, melyet a XX. század első felében kiterjedten használtak főként hőszigetelésre. Nyergesújfalun azbesztcementből régebben tetőfedő pala készült (Eternit) és ma is gyártanak csöveket, tartályokat. Szűrő, tűzálló szövet, szigetelőanyag gyártás, azbeszt szigetelések beépítése, azbeszt tartalmú épületek bontása, fölújítása, (régebben azbeszt tartalmú fékbetét gyártása) során is fordulhat elő azbeszt belégzése.
Az azbeszt beszuszogása (inhalációja) több évtized után a mellhártya, ritka, rosszindulatú daganatának (mesothelioma) kifejlődéséhez vezethet.
A dohányzás az azbeszt rákkeltő hatását megsokszorozza. Aki tehát azbeszttel foglalkozik, különösen (fontos hogy) ne dohányozzon !
Tüdőrák veszélyes további iparágak az alumíniumgyártás, gumiipar, kokszgyártás ill. széngázgyártás, aszfaltipar, krómfeldolgozás (galvanizálás, festékipar) nikkelfeldolgozás, fémöntés, hegesztés, uránbányászat és annak a földolgozása is. (Magyarországon már nincs ilyen.) Veszélyes lehet a növényvédelem, és egyes vegyipari technológiák. Ezek a foglalkozási ártalmak a tüdőrákok kb. 8 %-át, azaz egytizedét okozzák.
Az 1950-es években kimutatták, hogy a nagyvárosi és ipari környezetben a tüdőrák-gyakoriság a falusi értéknél nagyobb. A dohányzás a légszennyezés miatti tüdőrák kockázatát szintén megsokszorozza.
A tüdő nem daganatos jellegű, hegesedéssel járó betegségei (pl. a fibrosziszok) is fokozzák a hörgőrák kockázatát.
Az A-vitamin hiány, a zöldségszegény étrend szintén kockázati tényező.
Ajánlott olvasmány :
A tüdőrák megelőzése
Akinek az agyára ment a dohányzás…
