A mesterségesen előállított Bölcsek 19-ese után most újabb vírushisztin agyal a háttérterror :
Itt van a MAJOMHIMLŐ !!!
A betegségről az alábbiakban a WHO oldaláról (https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/monkeypox) –
dr. Soós Zoltán (MOK Háziorvosi Csoport) által magyarított információk alapján az alábbiakat érdemes tudni :
A MAJOMHIMLŐRŐL
Néhány alapvető információ:
- A betegség ritka és Magyarországon még nem jelent meg.
- Bár a himlő eradikációs program során alkalmazott korábbi vakcinák nagyrészt védelmet nyújtanak a majomhimlő ellen is, újabb vakcinákat fejlesztettek ki, amelyek közül egyet már jóvá is hagytak a majomhimlő megelőzésére.
- A majomhimlő általában egy önálló betegség, melynek tünetei 2-4 hétig tartanak. Súlyos esetek is előfordulhatnak. Az utóbbi időben a halálozási arány 3-6% körül mozgott.
- A majomhimlő vírus egyik emberről a másikra a sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján terjed.
- A himlő kezelésére kifejlesztett vírusellenes gyógyszert a majomhimlő kezelésére is engedélyezték.
- Klinikai megjelenése hasonlít a himlőre, egy rokon orthopoxvírus-fertőzésre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről.
- Magyarországon a himlő elleni oltás 1979-től nem része a kötelező védőoltási sornak, azaz az ezt megelőzően születettek a vakcináció révén jócskán védettebbek, mint a fiatalabb korosztály.
Részletesebben:
A majomhimlő lappangási ideje általában 6-13 nap, de 5-21 nap is lehet.A fertőzés két szakaszra osztható:
1. az inváziós időszak (0-5 napig tart), amelyet láz, erős fejfájás, nyirokcsomók duzzanata, hátfájás, izomfájdalmak és erős levertség jellemez. A nyirokcsomó duzzanat a majomhimlő megkülönböztető jellemzője más betegségekhez képest, amelyek kezdetben hasonlónak tűnhetnek (bárányhimlő, kanyaró, himlő)
2 a bőrkiütés általában a láz megjelenését követő 1-3 napon belül kezdődik. A kiütések inkább az arcon és a végtagokon koncentrálódnak, nem pedig a törzsön. Az arcot (az esetek 95%-ában), valamint a kézfejet és a talpat (az esetek 75%-ában) érinti. Szintén érintett a szájnyálkahártya (az esetek 70%-ában), a nemi szervek (30%) és a kötőhártya (20%), valamint a szaruhártya. A kiütések egymás után alakulnak ki makuláktól (sík alappal rendelkező elváltozások) papulákig (enyhén megemelkedett szilárd elváltozások), hólyagokig (átlátszó folyadékkal teli elváltozások), pustulákig (sárgás folyadékkal telt elváltozások) és kéreggé, amelyek kiszáradnak és leesnek. Az elváltozások száma néhánytól több ezerig terjed. Súlyos esetekben az elváltozások összeolvadhatnak, amíg a bőr nagy részei le nem válnak.
A majomhimlő általában egy önálló betegség, melynek tünetei 2-4 hétig tartanak. A súlyos esetek gyakrabban fordulnak elő gyermekek körében és összefüggenek a vírusexpozíció mértékével, a beteg egészségi állapotával és a szövődmények természetével. Bár a himlő elleni védőoltás korábban védelmet nyújtott, ma a 40-50 évnél fiatalabb személyek (országtól függően) érzékenyebbek lehetnek a majomhimlőre, mivel a himlő elleni oltási kampányokat a betegség felszámolása után világszerte leállították. A majomhimlő szövődményei lehetnek másodlagos fertőzések, tüdőgyulladás, szepszis, agyvelőgyulladás, valamint a szaruhártya fertőzése, amely látásvesztést okoz. Nem ismert, hogy milyen mértékben fordulhat elő tünetmentes fertőzés. A majomhimlő halálozási aránya az utóbbi időben 3-6% körül mozgott.
Terápiás lehetőség
A majomhimlő klinikai ellátását teljes mértékben optimalizálni kell a tünetek enyhítése, a szövődmények kezelése és a hosszú távú következmények megelőzése érdekében. A megfelelő tápláltsági állapot fenntartása érdekében a betegeket folyadékkal és étellel kell kínálni. A másodlagos bakteriális fertőzéseket a javallatok szerint kell kezelni. A tecovirimat néven ismert vírusellenes szert, amelyet a himlő ellen fejlesztettek ki, az európai gyógyszerügyi hatóság engedélyezte a majomhimlő kezelésére 2022-ben állat- és emberkísérletek adatai alapján. Még nem széles körben elérhető.
Oltás
A himlő elleni védőoltás több megfigyelési vizsgálattal kimutatta, hogy körülbelül 85%-ban hatékony a majomhimlő megelőzésében. Így az előzetes himlőoltás enyhébb betegséget eredményezhet. A himlő elleni előzetes oltás bizonyítéka általában a felkaron található heg. Jelenleg az eredeti (első generációs) himlőoltás már nem elérhető a nagyközönség számára. Egyes laboratóriumi személyzet vagy egészségügyi dolgozók újabb himlőoltást kaptak, hogy megvédjék őket az orthopoxvírussal való munkahelyi expozíciótól. A majomhimlő megelőzésére 2019-ben jóváhagytak egy módosított, legyengített vaccinia víruson (Ankara törzs) alapuló, még újabb vakcinát. Ez egy kétadagos vakcina, amelynek elérhetősége továbbra is korlátozott. A himlő- és majomhimlő vakcinákat vaccinia víruson alapuló készítményekben fejlesztették ki, az orthopoxvírusok elleni immunválasz számára biztosított keresztvédelem miatt.
Megelőzés
A majomhimlő megelőzésének fő stratégiája a kockázati tényezők tudatosítása és az emberek felvilágosítása arról, hogy milyen intézkedésekkel csökkenthetik a vírusnak való kitettséget. Jelenleg folynak a tudományos vizsgálatok a majomhimlő megelőzésére és leküzdésére szolgáló vakcinázás megvalósíthatóságának és megfelelőségének felmérésére. Egyes országokban gondolkodnak az esetlegesen veszélyeztetett személyek, például a laboratóriumi személyzet, a gyorsreagálású csoportok és az egészségügyi dolgozók vakcinálását illetően.
Fentieken túl további hasznos, angol nyelvű kapcsolapok a majomhimlőről (tünetek, képek, terjedés, védekezés stb):
WHO:
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/monkeypox
ECDC:
https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/risk-assessment-monkeypox-multi-country-outbreak
CDC:
https://www.cdc.gov/poxvirus/monkeypox/index.html
UK Health Security Agency:
https://www.gov.uk/government/news/monkeypox-cases-confirmed-in-england-latest-updates
One comment