A Fluoro-quinolonok közismert csoportja a gennyűzők, azaz antipyotikumok – világszerte közismert tévnevükön antibiotikumok – nagy halmazának.

A szerkezetükben a quinolon vázon egy fluor-atommal is toldva változatos mellékláncokkal ékítve (h)arcoskodnak a baktériumok szaporodásának gátlásával, azaz az örükanyaguk megkettőzésének (meg)akadályozásával.

A baktériumok örükanyagának kettőzéséért (DNS-duplikáció) felelős güráz enzüm gátlásával, vagyis az örükanyag (DNS) újba másolása gátlásával bénít bacit és gyógyít embert.
A fluoro-quinolonoknak ma már négy vegynemzedéke van.
Fluoro-quinolon vegynemzedékek (generációk)
Az első vegynemzedéki (1. generációs) quinolonok fejlesztése a szerkezetileg csak rokon naphthyridin-családba tartozó nalidix-sav bevezetésével indult 1962-ben az ember hugyuti fertőzéseinek kezelésével. A nalidix-savat George Lesher és munkatársai fedezték föl a mocsárláz elleni (antimaláriás) hatású chloroquinolin, a chloroquin előállítása során. A nalidix-savban fluor sincsen, így ez csak quinolon.
A Quinolonok vegynemzedékekbe csoportosíthatóak az antibakteriális spektrumuk alapján.
Az első vegynemzedék (1. generáció) quinolonjai ma már ritkán használatosak.
A leggyakrabban használatosak a levofloxacin, a ciprofloxacin meg a moxifloxacin.
Első vegynemzedék (1. generáció)
- flumequine (állatgyógyászatban)
- oxolin-sav
- rosoxacin
A szerkezetileg hasonló első vegynemzedék (1. generációs), de nem 4-quinolonok a cinoxacin, nalidix-sav, a piromid-sav meg a pipemid-sav.
Második vegynemzedék (2. generáció)
A második vegynemzedék (2. generáció) olykor „Class 1” meg „Class 2” alosztályokba is soroltatnak.
- ciprofloxacin
- fleroxacin
- lomefloxacin
- nadifloxacin
- norfloxacin
- ofloxacin
- pefloxacin
- rufloxacin
A szerkezetileg hasonló második vegynemzedéki (2. generációs), de nem 4-quinolon az enoxacin.
Harmadik vegynemzedék (3. generáció)
A harmadik vegynemzedék (3. generáció) az előző kettővel szemben hatékony a sztreptokokkuszokkal szemben is.
- balofloxacin
- grepafloxacin
- levofloxacin
- pazufloxacin
- sparfloxacin
- temafloxacin
A harmadik vegynemzedékéhez sorolt, bár szerkezetileg nem (tisztán) 4-quinolon a tosufloxacin (Ozex, Tosacin).
Negyedik vegynemzedék (4. generáció)
A 4. generációs fluoroquinolonok a DNS-güráz meg a topoiszomeráz IV gátlásával is hat. Ez talán lassítja a szernek ellenálló (rezisztens) törzsek kifejlődését is.
- clinafloxacin
- gatifloxacin
- moxifloxacin
- sitafloxacin
- prulifloxacin
- besifloxacin
- delafloxacin
A szerkezetileg hasonló negyedik vegynemzedéki (4. generációs), de nem 4-quinolon a gemifloxacin meg a trovafloxacin (a klinikai használatból kivonattak).
Fejlesztés alatt áll az:
- ozenoxacin
A fluoroquinolonok egyik jeles új képviselője a moxifloxacin mint negyedik nemzedéki gennyűző (antibiotikum) igen hatásos, így fölfutóban van a baktériumok okozta fertőzések kezelésében.

K. Ravikumar and B. Sridhar (2006 augustus ).
Amint a szerkezetéből is tisztán kitűnik, a fluoro-quinolonok csoportjába tartozik.
A fluoro-quinolok alaposabb megismeréséhez ajánlott oldal :
Andersson MI, MacGowan AP (May 2003). „Development of the quinolones”. The Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 51 (Suppl S1): 1–11.
Ajánlott még :