A szamárköhögés kórokozója a Bordetella.
Fura név. Honnan is eredhet ?
A fölfedezője nevéből !

A kórokozók vilábában egészen gyakori, sőt szinte természetes, hogy a fölfedezőjéről valaki elnevezi az apróságot. No persze az, hogy az valaki kit is tekint a fölfedezőnek, – évszázadokon át – igen sok kuszadalomra adott okot …

A Bordetella bacinemzetség apró (0.2 – 0.7 μm), kártékony Gram-negatív festődésű jószágokból áll. Azért (is) „kártékony”, azaz azért is nevezem következetesen „kártékony”-nak, mert csakis korokozóként szerepel(het) az emberi szervezetben …

Minden fajuk képes az embert megfertőzni. Az első három leírt fajuk a Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis meg a Bordetella bronchiseptica ezért olykor a „klasszikus fajok”-ként (is) emlegettetnek.

Alakjukra nézve pálcigömböcök, azaz görgölatinkodón kokkobacillusok. (Sz.) A Pseudomonadota törzsből való Bordetella fajok szinte kivétel nélkül légigényűek, latinkodón obligát aerobok. Az eggyik ismert kivétel, a Bordetella petrii, amely levegő nélkül is vígan (el)él. Általában nehéz őket tenyészteni mesterségesen, mert a körülményeikre kényesek. (Élősködésükben… Ragaszkodnak az emberhez.)

A Bordetella pertussis meg a Bordetella bronchiseptica mozgásra is képes (latinkodón motilis), mivel hajtó ostorai, helyesebben úszófarkincáik is vannak. (Sz.)

A szamárköhögés (pertussis) betegségét Guillaume de Baillou [ejt: Gijjóm dö Bellu] franci(a) orvos írta le az 1578-as járvány után. De valószínűleg már kóreai orvosi könyvek is ezt a kórt említették korábban is. (Egymásról persze nem tudván.) A kórokozót Jules Bordet és Octave Gengou 1906-ban különítette el és azonosította (be). 
Ajánlott olvasmány : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”. Sanger. 24 April 2014. 
Az persze, hogy Octave Gengou miért és hogyan szorult le a névadók keresztségéből még hosszan vitatható …

A Bordetella névadója a fölfedezője, a vallon (belga) Jules Bordet.

Jules Jean-Baptiste Vincent Bordet a belgiumi vallon Soignies-ben született 1870. június 13-án. Belga immunológus és mikrobiológusként lett világhírű, amikor is 1919-ben élettani (fiziológiai) Nobel-díjban részesült „az immunrendszer komplementer rendszerének felfedezéséért”. Elég szégyen a (tudományos?) világra, hogy ma nem az Ő általa adott néven emlegetjük az Ő általa fölfedezett rendszert …
Brüsszelben húnyt el, 1961. április 6.-án 

A bacibontó (bakteriolütikus) hatást, amelyet bizonyos ellentestek (okoskodóbban specifikus antitestek) fejtenek ki élőben (latinkodón in vivo) egy vérsavó-anyag (latinkodón serum componens) jelenlétében, Bordet már 1895-ben fölfedezte. A Bordet által alexin (alexine) néven nevezett meg emlegetett anyagot, ma a sokkal haszontalanabb és igen buta nevén csak complement-nek azaz ‘kiegészítő’-nek emlegetünk. 

Ez az alexin-rendszer (Sz.) az, amelynek fölfedezése tette lehetővé a bujakór avagy a franc (szifilisz) savó-vizsgálatok (latinkodón szerológiai tesztek) kidolgozását és Octave Gengouval 1906-ban tiszta tenyészetben (latinkodón kultúrában) izolálták a kórokozót, a Bordetella pertussist, amit a szamárköhögés okozójaként neveztek meg. 

A szamárköhögés a tünetei orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázásként kezdődnek. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik, amelyek után a szamár bőgésére emlékeztető, nyihogóan magas hangú zihálás fordul elő belégzéskor. A köhögés akár 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögés”-nek is. A beteg köhögése hányásig fokozódhat, de annyira súlyos is lehet, hogy ez erőlködéstől a bordája is törhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, de időnként légzéskimaradás is tapasztalható náluk. 
A betegséget a korábban védőoltottak is elkaphatják, de a tüneteik jellemzően enyhébbek lesznek.

Az egyik legveszélyesebb fegyvere a szamárköhögés kórokozójának a szamárkehe-méreg (Pertussis-toxin). Ez a bonyolult fehérje-méreg avagy mérge(ző )fehérnye (Sz.) okozza a légutainkban a riasztó hangú szamárköhögést… A szamárköhe-méreg (Pertussis-toxin) igen bonyolult szerkezetű …

A szamárköhögés kórokozója az emberre szakosodott. Más fajokat nem támad meg. Nem is élne el bennük. Így az örükítőanyaga is leegyszerűsödött a kevésbé szakosodott rokonaihoz képest. A teljes Bordetella pertussis genom 4 086 186 bázispárból áll. Ez jóval kevesebb, mint a sokkal alkalmazkodékonyabb Bordetella bronchiseptica örükanyaga.

A szamárköhögés kezelése azaz a kórokozójának az irtása ma már antibiotikumokkal, a legsikeresebben a makrolidokkal, például erythromycinnel lehetséges.

A kezelés leghatékonyabb, ha már a lappangási időben elkezdik szedni, de legkésőbb a hurutos szakban (katarrhális periodus) föltétlen érdemes elkezdeni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond a ma kialakult óvatoskodással, a „várjunk (még) az antibiotikumokkal” kezelési szemlélettel. A szamaras köhögési rohamok (paroxysmális periódus) idején a baciölő gyógyszer adása már csak a fertőzékenységet csökkenti, a lefolyást nemigen javítja. A szamár köhögési rohamok szaka pedig rendesen legalább két hétig eltart.

A szamárköhögés kezelésénél sokkal célszerűbb és sikeresebb védekezés a megelőzés. Ez védőoltás alakjában, a DiPerTe hármas oltás formájában 1949 óta használatos a nagyvilágban.

A népvándorlás korlátlanságának ultraliberálisan beteg eszméje az egész emberiséget (a 6 milliárd) védő-oltott világát is veszélyezteti. Különösen éppen a védett világ csecsemőit veszélyezteti, hiszen a fölnőtt lakosság az oltások nyomán már védett. Nem a védőoltásokat kell szaporítani a védett világban, hanem az oltatlanok és védetlenek beutazását korlátozni ! Minden épelméjű társadalom így tesz, azazhogy így tenne ! Ma az ördög, azaz Mammón népe a szenny kavarásában újabb üzletet lát, ezért a népvándorlók szűrése és védőoltatása helyett a fizetőképeseket riogatja és terrorizálja… A kérdés az, hogy meddig tűrjük még Mammón uralmát ?

Minthogy a szamárköhögés más fajokon nem él meg, így az emberiség szamásköhögés-mentesítése e faj kiirtását is jelenti egyben. Ha ezt valaki célul tűzi ki, az isten(telen)kedésével csak az emberi gőgöt hirdeti a Földi Élettel szemben. Az Ember a szamárköhögést legyőzi. Az ember (a kisbetűs) meg gyáva rettegésében meg csak kiirtani akarja azt…

Forrásaim :

• Sanger : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”. 24 April 2014. 
• Parkhill J, Sebaihia M, Preston A, Murphy LD, Thomson N, Harris DE, et al. (September 2003). „Comparative analysis of the genome sequences of Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis and Bordetella bronchiseptica”. Nature Genetics. 35 (1): 32–40. doi:10.1038/ng1227. PMID 12910271.
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Jules_Bordet
• https://fr.wikipedia.org/wiki/Jules_Bordet
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

2024.8.8.-2026.8.30.

Ajánlott olvasmány ez írás forrása :

Bordet meg a Bordetella – A szamárköhögés kórokozója

A szamárköhögés kórokozója a Bordetella.Fura név. Honnan is eredhet ?
A fölfedezője nevéből ! 

A Bordet meg a Bordetella – A szamárköhögés kórokozója bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A szerkezetükben a quinolon vázon egy fluor-atommal is toldva változatos mellékláncokkal ékítve (h)arcoskodnak a baktériumok szaporodásának gátlásával, azaz az örükanyaguk megkettőzésének (meg)akadályozásával.

A baktériumok örükanyagának kettőzéséért (DNS-duplikáció) felelős güráz enzüm gátlásával, vagyis az örükanyag (DNS) újba másolása gátlásával bénít bacit és gyógyít embert.

A fluoro-quinolonoknak ma már négy vegynemzedéke van.

Fluoro-quinolon vegynemzedékek (generációk)

Az első vegynemzedéki (1. generációs) quinolonok fejlesztése a szerkezetileg csak rokon naphthyridin-családba tartozó nalidix-sav bevezetésével indult 1962-ben az ember hugyuti fertőzéseinek kezelésével. A nalidix-savat George Lesher és munkatársai fedezték föl a mocsárláz elleni (antimaláriás) hatású chloroquinolin, a chloroquin előállítása során. A nalidix-savban fluor sincsen, így ez csak quinolon.

A Quinolonok vegynemzedékekbe csoportosíthatóak az antibakteriális spektrumuk alapján.

Az első vegynemzedék (1. generáció) quinolonjai ma már ritkán használatosak.
A leggyakrabban használatosak a levofloxacin, a ciprofloxacin meg a moxifloxacin.

Első vegynemzedék (1. generáció)

• flumequine (állatgyógyászatban)
• oxolin-sav
• rosoxacin

A szerkezetileg hasonló első vegynemzedék (1. generációs), de nem 4-quinolonok a cinoxacin, nalidix-sav, a piromid-sav meg a pipemid-sav.

Második vegynemzedék (2. generáció)

A második vegynemzedék (2. generáció) olykor „Class 1” meg „Class 2” alosztályokba is soroltatnak.

• ciprofloxacin
• fleroxacin
• lomefloxacin
• nadifloxacin
• norfloxacin
• ofloxacin
• pefloxacin
• rufloxacin

A szerkezetileg hasonló második vegynemzedéki (2. generációs), de nem 4-quinolon az enoxacin.

Egy különös 3-as széngyűrűt lógat a quinolon Nitrogénján a Ciprofloxacin :

Harmadik vegynemzedék (3. generáció)

A harmadik vegynemzedék (3. generáció) az előző kettővel szemben hatékony a sztreptokokkuszokkal szemben is.

• balofloxacin
• grepafloxacin
• levofloxacin
• pazufloxacin
• sparfloxacin
• temafloxacin

A harmadik vegynemzedékéhez sorolt, bár szerkezetileg nem (tisztán) 4-quinolon a tosufloxacin (Ozex, Tosacin).

Negyedik vegynemzedék (4. generáció)

A 4. generációs fluoroquinolonok a DNS-güráz meg a topoiszomeráz IV gátlásával is hat. Ez talán lassítja a szernek ellenálló (rezisztens) törzsek kifejlődését is.

• clinafloxacin
• gatifloxacin
• moxifloxacin
• sitafloxacin
• prulifloxacin
• besifloxacin
• delafloxacin

A szerkezetileg hasonló negyedik vegynemzedéki (4. generációs), de nem 4-quinolon a gemifloxacin meg a trovafloxacin (a klinikai használatból kivonattak).

Fejlesztés alatt áll az:

• ozenoxacin

A fluoroquinolonok egyik jeles új képviselője a moxifloxacin mint negyedik nemzedéki gennyűző (antibiotikum) igen hatásos, így fölfutóban van a baktériumok okozta fertőzések kezelésében.

Amint a szerkezetéből is tisztán kitűnik, a fluoro-quinolonok csoportjába tartozik.

A fluoro-quinolok alaposabb megismeréséhez ajánlott oldal :

Andersson MI, MacGowan AP (May 2003). „Development of the quinolones”. The Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 51 (Suppl S1): 1–11.

Ajánlott még :

Moxifloxacin

A Quinolonok – Fluoro-quinolonok bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Adható szájon át, visszérbe szúrva vagy akár szemcsepp alakjában is…

A(z általánosan meg)szokott gyógyszermellékhatások mellett szokatlan és kellemetlen mellékhatása lehet a gyomorsav visszatolulása, amely a gyógyulás után akár hosszabban is megmaradhat…

Amint a szerkezetéből is tisztán kitűnik, a fluoroquinolonok csoportjába tartozik. Mint ilyen leginkább a baktériumok örükanyagának kettőzésének (DNS-duplikáció) gátlása, vagyis a(z örükanyagának) szaporodása gátlásával bénít bacit és gyógyít embert.

A Moxifloxacint 1988-ban jegyezték be és 1999-ben engedélyeztették az USA-ban.

A moxifloxacin alaposabb megismeréséhez ajánlott oldal :

„Moxifloxacin Hydrochloride”. The American Society of Health-System Pharmacists.

Ajánlott még :

Quinolonok – Fluoro-quinolonok

A Moxifloxacin bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az ivabradin az adagolástól és a szívverésszámtól függően gátolja a szívütemszabályzó Ioncsatorna feszültségét, ami csökkenti a hatását is. Ahogy lassul a szív verése, több idő marad a szívizom vérellátásának. A szívverésszám csökkenésével a szer hatása is csökken, a növekedésével pedig a szer hatása is nő.

Az ivabradin a β-blokkolókkal együtt is adható olyan betegeknek, akiknek a szívverése (pulzusszáma) 70 fölötti, és ahol a β-blokkoló adagja már nem növelhető.

Magyarországon e szer a Raenom gyógyszer alakjában ismeretes.

Leggyakoribb „mellékhatásai” éppen a hatása, ill. annak a túlhatása, mint a szívverés meglassúbbodása (bradycardia) valamint a fejfájás.

Az ivabradint szedő betegek 1/7-ede számolt be fényfölvillanás észleléséről (foszfén, csillámlás, szikralátás). Ennek oka valószínűleg a látrét (retina) I_h-csatornájának gátlása, ami a szív I_f-csatornájához hasonló. Ezek a tünetek enyhék, átmenetiek és teljesen visszafordíthatók. E jelenség átlagosan a kezelés kezdete után 40 nappal jelentkezik. A betegek kb. 1%-a hagyja abba a gyógyszer szedését e jelenség miatt. Így összességében mondható, hogy e gyógyszer a rászorulók számára elég jól tűrhető…

Ajánlott olvasmány még e körben :

Szívütemezők

Nebivolol a szívütemező

2024.10.09. DR. SZABÓ LÁSZLÓ CIKK

A nebivolol a szív ütemező szere. A β-blokkolók körébe tartozik. A nebivolol két enantiomer, a D- és L-nebivolol racemátja és alapvetően két gyógyszertani (pharmakologiai) hatás hordozója…

A Ivabradin – a szív-ütemrend őre bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A -pril végződésből bizonyosan tudhatjuk, hogy ebbe a csoportba tartozik a szívszer. Magam ezért a „prilek” néven is emlegetem ezeket.

Az egyszerűbb ábrázolás is segíthet a képlet és a hatás megértésében…

No persze a vérnyomás-emelő enzüm szerkezete olyan sallangosan cifra, hogy egészen mostanáig ábrázolása sem született a liszinopril illeszkedő működésének. De ím :

A Liszinopril bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az aküklovir vagy pongyolatinkodón csak aciklovir gyógyszertanilag nem hatékony (farmakológiailag inaktív) anyag, mely csak a sömörrel – Herpes simplex vírussal (HSV) vagy a Varicella zoster vírussal (VZV) – fertőzött sejtekbe történő behatolás után válik gyógyszerré azaz vírusölővé (virosztatikummá).

Az aciklovir aktiválódását az emberi szervezetben a HSV-timidinkináz vagy VZV-timidinkináz katalizálja, ami egy, a vírusreplikációhoz nélkülözhetetlen enzüm. Vagyis a vírus a saját virosztatikumát szintetizálja. Ennek során a következő lépések játszódnak le: Az aciklovir szisztémás alkalmazás után feldúsulva jut be a herpesszel fertőzött sejtekbe. Az ezekben a sejtekben jelenlévő vírus-timidinkinázok az aciklovirt aciclovir-monofoszfáttá foszforilálják. A sejt-enzümek átalakítják az aciklovir-monofoszfátot a tulajdonképpeni virosztatikummá, az aciklovir-trifoszfáttá. Az aciklovir-trifoszfátnak 10-30-szor erősebb a kötődése a vírus-polümerázhoz mint a celluláris DNS-polümerázhoz, s ezzel szelektíven gátolja a virális enzümek aktivitását. A vírus DNS-polümeráza guanoszin gyanánt beépíti az aciklovirt a vírus DNS-ébe. Ennek következménye a láncszakadás a DNS örükfonalában. Ez a vírusgyártás erőteljes csökkenéséhöz vezet.

A hasonló szerkezet megtéveszti a sömör vírusait és a hamis építőkövekkel azok tönkre építik magukat…

A sömörök (herpesz, bárányhimlő meg övsömör) valamint a cytomegalovirus és az Epstein–Barr virus kezelésében sikeres fegyver a guanoszint utánzó akükloguanoszin avagy az aküklovir.

A Aciklovir – a sömör örük-lánc-szakasztója bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A biszoprolol a középesen víz-zsíroldékony (hüdrophil/lipophil) magas -szelektivitással rendelkező adrénoreceptor-blokkoló. Igen csekély aktivitást mutat a -receptorokhoz mind a hörgők (bronchusok), mind az erek, mind az anyagcserében érintett -receptorokon, így a biszoprolol sem a légúti ellenállásra, sem a -közvetített anyagcsere-folyamatokra nincs hatással, csak a szívre.

A biszoprololnak a propranololhoz hasonló helyi érzéstelenítő tulajdonsága is van.

Ajánlott olvasmány még e körben :

Szívütemezők

Ivabradin – a szív-ütemrend őre

2024.10.03. DR. SZABÓ LÁSZLÓ SZÍVSZER

Az ivabradin a szívizom léghiánya okozta mellkasi fájdalom (angina pectoris) tüneti kezelésére szolgáló gyógyszer. A szív ütemét is lassítja (a pulzusszámot csökkenti)…

Nebivolol – a szívütemező

2024.10.09. DR. SZABÓ LÁSZLÓ CIKK

A nebivolol a szív ütemező szere. A β-blokkolók körébe tartozik.
A nebivolol két enantiomer, a D- és L-nebivolol racemátja és alapvetően két gyógyszertani hatás hordozója…

A Biszoprolol – a szívütemező bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A A furoszemid – Furosemidum bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

1. A Henle-kacs fölszálló vastag szakaszában gátolják a Na+/K+/2Cl- szimportert

A kacs-hugyhajtók képviselői
– Furoszemid (és más szulfonamid szerkezetek)
– Torsemid
– Bumetanid
– Piretamid
– Ethakrinsav (és származékai)
– Indacrinon
– Tycrinafen

A kacs-hugyhajtók klasszikus híressége a furoszemid egy csúcshatású vízhajtó, amelynek hatása gyorsan kialakul, de rövid ideig tart.

A kacs-hugyhajtók javallatai
– Heveny balszívfél elégtelenség (tüdővizenyő) – visszértágító (venodilatátor)
– Pangásos szívelégtelenség
– Rezisztens ödémák
– Heveny veseelégtelenség
– Khrónikus veseelégtelenség
– Hüperkalcémia
– Mérgezések – alkáli fémek, alkáli földfémek (kivéve Li)
– Mérgezések – halogenidek
– Köszvény (ethakrinsav és származékai)

A kacs-hugyhajtók lehetséges mellékhatásai
– Hypokalémia
– Átmeneti süketség
– Metabolikus alkalózis
– Intersticiális nephritis – szulfonamid szerkezetek esetében

A A kacs-hugyhajtók – kacs-diuretikumok bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A Ethakrinsav – Edecrin – Uregyt bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.