Gabriel Garcia Marquez halála napján a búcsúlevelét és abban életre szóló tanácsait ajánlom mindenkinek…
Nem az öregedés okozza a szerelem hiányát, hanem a szerelem hiánya okozza az öregedést …

Gabriel García Márquez, teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez, Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista volt. Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte.

Gabriel García Márquez [ejt : Markesz] 1927 március 6.-án született Aracataca‘ban Gabriel Eligio García és Luisa Santiaga Márquez gyermekeként.

Édesapja távírász volt. Sokáig anyai nagyszülei és nagynénjei nevelték egyedüli gyermekként… Szülei  Sucrébe költöztek 5 éves korában, hol édesapja gyógyszertárat nyitott, édesanyja pedig további 10 gyermeknek adott életet…

Jó példa lehet ez minden mai Magyar Lánynak és tisztes Keresztény Anyának !!!

Gabriel Garcia Marquez halála napján a búcsúlevelét ajánlom ma mindenkinek… a lelki épülésére…

Marquez búcsúlevele Józsa Imre előadásában

Marquezt gyakran a mágikus realizmus legnevesebb írójaként emlegetik…

Leghíresebb regénye, a Száz év magány 1967-ben jelent meg, és több mint tízmillió példányban kelt el. Magyarul 1971-ben Székács Vera fordításában jelent meg, aki több könyvét is lefordította magyarra… 

García Márquez híres volt Fidel Castróhoz kötődő barátságáról. Erős kritikával illette a kolumbiai kormányzatot, de nem támogatta nyilvánosan a hazájában működő forradalmi gerillacsoportokat, ezért élni és alkotni hagyták…

Gabriel Garcia Marquez után szabadon…
Nem az öregedéssel múlik el a szerelem, hanem a szerelem elmúlásával kezdődik az öregedés … (Sz.)

Marquez művei :

• 1955 – Söpredék (La hojarasca)
• 1961 – Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (El coronel no tiene quien le escriba)
• 1962 – Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)
• 1962 – Egy kék kutya szemei (Ojos de perro azul)
• 1962 – Baljós óra (La mala hora)
• 1967 – Száz év magány (Cien años de soledad)
• 1970 – Egy hajótörött története (Relato de un náufrago)
• 1972 – Hihetetlen és szomorú történet az ártatlan Eréndiráról és lelketlen nagyanyjáról (La increíble y triste historia de la cándida Eréndira y de su abuela desalmada)
• 1975 – A pátriárka alkonya (El otoño del patriarca)
• 1981 – Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada)
• 1985 – Szerelem a kolera idején (El amor en los tiempos del cólera)
• 1986 – Titokban Chilében (Clandestine in Chile)
• 1989 – A tábornok útvesztője (El general en su laberinto)
• 1992 – Tizenkét vándor novella (Doce cuentos peregrinos)
• 1994 – A szerelemről és más démonokról (Del amor y otros demonios)
• 1996 – Egy emberrablás története (Noticia de un secuestro)
• 2002 – Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla)
• 2004 – Bánatos kurváim emlékezete (Memoria de mis putas tristes)

Magyarul olvasható :

• Száz év magány. Regény; ford. Székács Vera, bev. Kulin Katalin; Magvető, Budapest, 1971 (Világkönyvtár)
• Baljós óra / Söpredék / Az ezredes úrnak nincs, aki írjon. Kisregények; ford. Benczik Vilmos, Scholz László, Hargitai György; Európa, Budapest, 1975 (Európa zsebkönyvek)
• A bölömbikák éjszakája. Elbeszélések; ford. Benczik Vilmos et al., vál., szerk., utószó Benczik Vilmos; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977
• A pátriárka alkonya; ford. Dely István; Magvető, Budapest, 1978 (Világkönyvtár)
• Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 1982 (Rakéta Regénytár)
• Titokban Chilében. Riport egy filmforgatásról; ford. Dobos Éva; Kossuth, Budapest, 1987
• Szerelem a kolera idején; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 1990
• A tábornok útvesztője; ford. Tomcsányi Zsuzsanna; Magvető, Budapest, 1992
• Macondóban hull az eső. Elbeszélések; vál. Pál Ferenc, ford. Benczik Vilmos et al.; Európa, Budapest, 1992
• A szerelemről és más démonokról; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 1995
• Egy hajótörött története; ford. Xantus Judit; Magvető, Budapest, 1996
• Plinio Apuleyo Mendoza–Gabriel García Márquezː A guajava illata; ford. Dobos Éva; Magvető, Budapest, 1997
• Egy emberrablás története; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 1997
• Tizenkét vándor novella; ford. Egry Katalin et al.; Pesti Szalon–Marfa-Mediterrán, Budapest, 1998
• Azért élek, hogy elmeséljem az életemet; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 2003
• Bánatos kurváim emlékezete; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 2005
• A világ, ahogy Gabriel García Márquez látja. Piedad Bonnett válogatása; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 2006
• Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak; ford. Székács Vera; Magvető, Budapest, 2011
• Utazás Kelet-Európában, 1957; ford. Székács Vera, Scholz László; Magvető, Budapest, 2017
• Az évszázad botránya. Publicisztikai írások, 1950–1984; szerk. Cristóbal Pera, ford. Scholz László; Magvető, Budapest, 2020
• A világ legszebb vízihullája. Válogatott novellák; ford. Benczik Vilmos et al.; Magvető, Budapest, 2021

Olvasói ajánlás :

Én meg ajánlom minden mai lánynak és keresztény anyának a figyelmébe a „Bánatos kurváim emlékezete” cimü regényét! Azon kívül persze mindenki másnak is! (De csak a Száz év magány” után!) László Déri

A Nem az öregedéssel múlik el a szerelem, hanem a szerelem elmúlásával kezdődik az öregedés … bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Kodály Zoltán közérthetően hirdette a zene, de különösen az ének szellemi hatalmát…
Itt az idő követnünk Őt ! Azt, amit hirdetett… azt, amit teremtett…

Ezen túl a magam megjegyzése – amihez Kodály Zoltán kevésbé értett – a testi képességeket is javítja a mindennapi éneklés. Az éneklés légzőtorna ! A rendszeres légzőtornával akár a fullákosság (az aszthma) is kezelhető ! Tudták ezt már 80 éve is… mégis a modernség jegyében a vegyszeripartól meg a mögötte álló sötét biznictől hagyjuk ma inkább leigázni magunkat…

Csak eggyetlen külhoni példám : Gyermekeim angol orgonatanára, James Holt súlyos aszthmája nyomán családorvosa javaslatára kezdett el énekelni (a templomi énekkarban). Egy hónap múltán tűntek a panaszai. Eggy év múltán pedig végleg megszűnt az aszthmája, a ködös-füstös Angliában.
Több mint 70 éve történt mindez. A 70 éves orvosi javallat ma is megállja a helyét !
James bácsinak még gyermekkorában olyan jól sikerült összemelegednie a zenével, hogy ének-zenetanár lett belőle. Mi a Beeston Templom kántoraként, az énekkar orgonaművészeként ismertük meg Őt…
Hirdette is büszkén, hogy aki kehes, aki fullákos az énekeljen !

Ha ez ilyen remekül működik…
Ha az ének testileg-lelkileg megújítja és megedzi az embert, hát ugyan miért is nem gyakoroljuk ?!

Ajánlott még :

LÉGZŐEDZÉS DALLAL A KOVID-HISZTI ELLEN

Itt az idő ! Végre tudományosan kialakított légzőedzéssel is küzdhetünk a kovid-hiszti ellen ! Kényszerű szobafogaság meg a hibbant maszkviselősdi helyett éppen az ellenkezőjét kellene gyakorolnunk…

KODÁLY ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN

HUNGARIKUMOK, KALENDÁRIUM, ÖRÖKSÉGVÉDELEM, SZÜLINAP(OK)2021. DEC. 16.

Szülinapján köszöntjük világhírű népzenekutatónkat és zeneoktatónkat.

1882 Álom (december) hava 16.-án született Kecskeméten, Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, az MTA tagja.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban.
Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond műveit. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelentik, jelentős szerepük van a szakoktatásban is.

Kodály elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze:
1. kiművelt hallás,
2. kiművelt értelem,
3. kiművelt szív,
4. kiművelt kéz.
Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban.
Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …

SZÍNPADI MŰVEI

• Háry János, op. 15 (1926)
• Székelyfonó (1924–1932)
• Czinka Panna balladája (1948)

MISÉI

• Csendes mise (1942)
• Missa brevis (orgonaváltozat, 1942; zenekari változat, 1948)
• Magyar mise (1966)

Kodály Zoltán egy rendkívüli alkotó élet alkonyán Budapesten 1967 március 6.-án mindössze 84 évesen húnyt el, szívroham következtében… ifjú özvegyet hagyva hátra…

Ajánlott olvasmány: A magyar népzene (Budapest, 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952)

Olvasói hozzászólás :

Kedves Laci! örülök, hogy megemlékeztél Kodályról.
Én is hosszan tudnék áradozni zenéjéről. Nemcsak Kodálynak  van ma születésnapja, ezzel kapcsolatban leírom a Ki nyer ma? kb. 20 évvel ezelőtti játékának ( aki válaszol: dr. Farkas Elek ) egy részét.
Némethy Attila úgy kezdte: Kedves játékosunkkal már beszélgettünk arról, hogy kiknek van ma születésnapja, mindjárt el is mondja nekünk.
Farkas Elek : Három nagy zeneszerzőnek is, Beethoven, Kodály és Szikora. Nem tagadom, az első áll hozzám legközelebb, de az utolsó volt lányom, Adri ikonja serdülő korában, még hetvenkedett is vele, kikkel van közös születésnapja.
Kodály a következőképpen kérte meg Péczely Sarolta kezét: Akar-e az özvegyem lenni?
Még egy Kodály sztori : Sir John Barbirolli 1960-ban Budapesten járt, akkor már több mint 30 éve nem találkozott Kodállyal, aki viszont várta őt a Keleti pályaudvarnál. A rádió riportere megkérdezte:
Ilyen hosszú idő után miről ismerte fel Kodályt ?
Válasz: a kabátjáról.

Baráti üdvözlettel:
Leksi
(Dr. Farkas Elek)

A Mindennapi énekóra – Kodály Zoltán ajánlása bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

De mire is való a gyermekeink védőoltása ?
Kimondom tisztán és érthetően : A halálos betegségek megelőzésére !!!
Finomabbra hangolva : A nagy halálozású és/vagy nyomorító betegségek megelőzésére !!!

Azonban : Minden túlság nyomorúlság !
Igaz ez a védőoltásokra is !

Elrettentő, szinte már komikus e kép :

De hol is tértünk le a józan ész útjáról ?

És… Miért is tértünk le a józan ész útjáról ?

Talán az utóbbi kérdés még fontosabb !

A józan ész útjáról a gyógytermékeket gyártó cégek aljas pénzéhsége térítette le a társadalmat.
Az aljas befolyásolás (manipuláció) alapja pedig a gyógyítás jószándékába vetett hit volt.
Tehát : Az aljas pénzéhes cégek a gyógyítás jószándékába vetett hitet is megingatták !
Ezért sem büntettük meg őket soha !
De eljött ennek is az ideje !!!

A lelki egészségünkhöz (ma már) hozzá tartozik, hogy tudjuk a helyén kezelni az egészségügyet is !

Itt az idő megalapozni és helyreállítani a lelki egészségünket !
Azután meg itt az idő megalapozni és helyreállítani az Új Magyar Egészségügyet !

Mi is a helyzet a gyermekkori védőoltásokkal ?

Az alap- vagy fő csoportba tartozó, nagy halálozású és/vagy nyomorító betegségek megelőzésére való hagyományos (módszerekkel készült) védőoltások esetében nemigen változott a helyzet. Az orvosi javallatuk szinte minden szempontból eggyértelmű.
A kötelezőségükről is kevés a vitáznivaló, hiszen az átoltatlanság növeli a járványveszélyt.
No persze ezen a kötelezőségen is lehet eggy kicsit finomítani.
A vallási vagy más megfontolásból tiltakozók is kaphatnak esélyt a (döntés-)szabadságra !

De hol van a határ ?
Melyek kellenek ?
Melyek kell, hogy kötelezőek legyenek ?
No és melyek már nem ? Legföljebb csak ajánlhatóak…

Erről kellene végre valódi szakmai vitát folytatni széles körű szakértői bevonásokkal, terrorizásló (világ)kormányzati utasítások helyett !

A beadás ideje még ennél is fontosabb lehet. Azazhogy a beadás idejének rugalmasságán még fontosabb finomítani ! Ez különösen a nem nagy, azazhogy egészen kicsi halandozású betegségek esetében megfontolandó ! Klasszikus példa, hogy a 3 vírus elleni MMR oltás minél későbben adják be, annál kevesebb eséllyel jár elme-mellékhatásokkal…

Az MMR, vagyis a mumpsz-kanyaró-rózsahimlő elleni oltás autizmust okozó hatása évtizedek óta ismert. A gyártó cég pedig iszonyú pénzeket mosgósított és alvilági módszerekkel igyekezett minden ítészét megfélemlíteni. A károsultakat képviselő orvost pedig Angliában teljesen tönkre is tették. Ennyit a gyártó cég(ek) hitelességéről. Ne feledjük, a gyógyszergyártás ma – a kőolajkitermelés és finomítás után – a világ második legjövedelmezőbb „jogvédett” üzlete. Vannak persze nagyobb üzletek, de azok – elvileg –bűntetendőek… Eggy ilyen jól jövedelmező üzletből pedig könnyű a legjobb lelketlen ügyvédeket fölfogadni a lelkiismeretes tiszta ítészek ellen… Meg is teszik ! Erre példa a kísérleti körülmények közül tömegtermelésre kiadott, majd – az adófizetők pénzén – kötelezővé tett kovid-oltás is, amely csak Magyarországon tízezrek halálát okozta eddig… (Magam is elvesztettem egy asszisztensnőmet az oltás következtében.)

Ajánlott olvasmány .

Oltakozás meg fertekezés. Erről meg biz értekezés
(magyarosan szabad versben)

A Minden túlság nyomorúlság – Gyermeki Oltás-őrület bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Jó néhány alapanyagunk hiánya mélyít(het)i a búbajt.
Ezeknek a pótlása meg enyhíti, de gyógyítja is e bajt…

A D-vitamin, a trüptofán aminosav, a parajsav vagy folsav (B9-vitamin), meg az az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak sikeresen gyógyítják a búbajt.

Ajánlott olvasmányok :

Az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak

A A búbaj embervegytana bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az angolkodó Longevity magyarul az Élethosszászat egyre divatosabb tudomány…

A longevity ma divatos tudomány, de az igazán divatozó antimagyarok csakis „londzseviti” alakban emlegetik. Magyarul is lehet mondani : Élethosszítászat… élethosszabbászat… de köznyelvibben életnyúlytászat (Sz.)…

A Ikária – a hosszú élet titka bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A „nem hat semmi” annyit jelent, hogy kivontuk a tudományt a beszélgetés soraiból…
Ha pedig a gyógyulás képletéből kivontuk a tudományt, akkor már talán csak a csoda segíthet.

Ha azt hallom, hogy „nem hat semmi”, hát általában csak intek a betegnek, hogy sajnos nekünk akkor nincsen dolgunk egymással ! Keressen nálam okosabb, meg türelmesebb orvost ! Itt én a süketeléssel nem foglalkozom, sőt nem is foglalkozhatom, mert se időm, se türelmem hozzá.

A 21. században annyi féle gyógymód elérhető, hogy az, hogy „nem hat semmi” nem csak értelmetlen, de már gondolatában is pusztító erejű…

Aki azt szeretné, hogy segítsek, az mondja meg mi az és milyen formában és milyen adagban ami nem hat !
Innen már akár értelmes beszélgetést is kezdeményezhetünk… sőt óriási esély nyílik rá, hogy segíteni is tudok !

Akinek pedig ahhoz sem volt esze meg ereje, hogy megjegyezzze, hogy a bajára mit és mennyit is vett be, azon nagyon nehéz segíteni. Az ilyeneken inkább az elmészet segíthet, de bizonyos jellemzavarokon még talán az sem. Talán csak a csoda !
Befosós kisdedként, szándékoltan tehetelen csecsemőként viselkedni fölnőtt korban nem segít a gyógyuláson. A gyógyuláshoz a legfontosabb a gyógyulási szándék. Az elhatározás. A gondolat teremtő meg gyógyító ereje. Akik idáig már eljutottak, azokat szívesen várom, hogy segíthessek rajtuk.

A A „nem hat semmi” süketelés pusztító erejéről… bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A levél, amely ez elhatározásra késztetett, így hangzott :

Tisztelt Szabó doktor úr!

Ebben a mai elkorcsosult világban, ahol sajnos a betegségeinket nem úgy kezelik, hogy az ember lelkét és testét egyként veszi figyelembe az orvos és úgy gyógyítja ( tisztelet a nagyon kevés kivételnek! ), a magyarságára valamit adó embereknek kötelező mélyrehatóbban megismerni megboldogult gróf Battyhány Strattmann László életét és munkásságát, aki méltó lett életében a szegények hercege, orvosa titulusra.

Nekem volt szerencsém elzarándokolni a körmendi kastélyába és szemügyre venni hagyatékát, amely mélyreható nyomott hagyott bennem.

Kedves Doktor úr!
Engedd meg hogy egy javaslattal éljek: a csaladorvos.hu oldalra ezért  javaslom kiposztolásra az orvosok hercegéről készült filmet hogy az utókor tanuljon belőle hitet, alázatot, emberséget!

A film itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=DrbyQysEpiY&t=3s

Előre is köszönettel:
Kónya Ferenc 
szegedi lokálpatrióta

A Az orvosok hercege bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Egy tanulságos esetről számolt be minap egy betegem…

Gyulyás néni bő fél évszázada…

Úgy ment az utcán, hogy csak a térdét látta, csak a fejét fordítva nézett föl… e… kétrét hajolva… Ő volt az eggyetlen, akinek kezi csókolommal köszöntem (Palócné, Bacsó Olívia)

A hangjáról megismert mindenkit…

Csúszós úton találkoztunk… Most is tetszik menni (a templomba) ? – kérdésre az felelte :

İstenkéhez sosincs rossz út !

A Deréknyomorkórban – İstenkéhez sosincs rossz út ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A Bárki életét gyökeresen változtathatja meg a Transzcendentális Meditáció… bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Mind között a hullámúszás a leggyorsabb. Hason-háton delfin(e)gés oldallón meg halúszás.

Ehhez ajánlok most egy kis útmutatót.

Hogyan is ússzunk ? – Sokféleképpen, mindig élvezettel ! Unva, fáradtan, gépiesen soha !
Mindig az újat keresve, stílusunkat sórjázva, csıszolva, egyre jobban, egyre (víz)bıztosabban…

Csaknem hat éves lettem, mire a SzÚE – hajdan Szegedi Úszó Egylet – medencéjében, az oldallépcsők között Gyenes Bandi bácsi szıgorú szava(i) és dörgedelmes hangja elındította úszópályafutásomat. Az első napok bosszankodása után azt mondta, hogy pıllangóúszó… no az sohasem lesz belőlem. Nem is vittem többre pıllangóban a megyebajnokságnál, no meg a megyei 50 m-es csúcsnál (27,8 s) és utóbb az országos szenior bajnoki címnél. No de aki nem úszó, annak bızony nehéz műfaj a pıllangó ! Aki meg úszó (volt), annak meg mindig is rejtelmes, ızgalmas stílusgyakorlat is marad… Pıllangóm a maı napıg változik, fejlődik… és más és más az alkalomhoz meg az éppeni erőnlétemhez és hangulatomhoz is illően… no meg persze a közeg is hat rá, hogy hogyan ússzam… tükrös vizű medencében vagy éppen folyóban, tóban, tengerben…

Uszonnyal úszva meg különösen élvezetes !
Az ember uszonnyal uszongva még a karját is elfelejti, siklik, mint a sellő…

A négy (alap)úszásnemmel való ismerkedésemkor kezdett motoszkálni bennem az elemi gondolat, hogy miért éppen négy ?! Nemsokára – még gyámoltalan gyermekként – rájöttem, hogy ennél sokkal több is van ! És még mennyivel több lehet ! Csak a hivatalos versenyeken (sajnos) nem ússzuk azokat… Pedig mennyivel ızgalmasabb és színesebb is volna ! Az úszás vılága…

A „pıllangó” – mint hıvatalos úszásnem – sem volt akkoriban még fél évszázados sem. Addig meg (a II. Vılágháború tájáig) csak három úszásnem volt elismerten ismeretes ! Vagyis az úszásnemek szaporod(hat)nak ! Ebben a többúszásnemes fölismerésemben, illetve ennek a folyamatában sokat segített Savanya Ferenc, azaz „Feri bácsi”, aki ıgazı elöljáró volt a régi meg az új és (még) újabb úszásnemek fölfedezésében, de kitalálásában is… Igazı szellemi műhely volt akkorıban a „szué”, azaz annak (a Szegedi Úszó Egyletnek) a régi remek 50 méteres medencéje, melyet még maga Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk tervezett Szegedre. Azóta a bajnok emlékét sem tisztelve e medencét is szétdarabolták. A 33-asra csonkītott melletti kisebb meleg medencé(jé)ből pedig még – egy aljas pénzügyi kifektető kedvéért – a hévvizet is kisajnálták… Elleisztingelték !

No de pıllantsuk a régi szép időkbe ! Hajós Alfréd uszodalkotó terveibe !

A Város képviselőjeként, a Szögedi Védegylet (Szögedi Városvédő Egylet) alapítója és elnökeként meg is ünnepeltem az uszi – úszásom bölcsejének – 75. szülinapját a jeles szögedi úszóközönséggel. Czene Attilával versenyt úsztunk (a nem éppen klasszikus) oda „vízalatt”, vıssza pille versenyszámban. E szülinapon együtt ünnepelt velünk sok más nagyság között Littomericzky Mária úszó olimpikonunk is… Littomericzky „Mimi”-t egyébként a „Pillangókisasszony” Székely Éva is említi a Londoni Olimpia kapcsán, könyvében, ahol „Sírni csak a győztesnek szabad”. De Coubertin bárónak, az Olimpia újjáalapítónak a jelmondata intsen bennünket ma is : „Nem a győzelem, (hanem) a részvétel a fontos!” – különösen ıgaz ez maı dopping-terhes, elvetemült korunkban.

Vısszatérve Savanya Feri bácsihoz, elképesztő színes egyénisége volt az uszodának. Mindenkinek becenevet adott. Én például a vízkeresztségben – no meg a kötelek meg pályák párhuzamosságában – a „Rısza” nevet nyertem, sajátosan rıszálló (csípejű) gyorsúszásom nyomán. Erről a rıszállás(om)ról – bár igyekezett – sohasem sikerült leszoktatnia. Ma sem hiszem, hogy rıszál(l)ás nélkül gyorsabban haladnék, hiszen így is a megye legelsője, (25 gyorson) leggyorsabbja lettem. Később rájöttem, hogy ez örökletes lehet, hiszen némely gyermekem is ugyanebben a rıszálló stílusban ússza a gyorsot. (Pedig sohasem tanítottam rıszállni őket.) Ahogyan „Madagaszkár” maki-királya mondja manapság: „Rıszál(l)o- múgyis-úgyis !” A gyűrűsfarkú cıca-maki, a katta persze csak táncában lejtve rıszál, én meg még gyorson úszva is… akár(csak) a halak !

Feri bácsi folyton újított és játékosan sarkallt is bennünket. Rendkívül jó képessége volt a hangulatteremtéshez. Abban a korban, a hetvenes-nyolcvanas években persze több ilyen szellemű oktató is működött fáradhatatlanul. A szentesi úszásoktatásban például a Pólya házaspár (Pólya Sanyi bácsi és neje, Téli Évi néni) oktatott hasonló modorban az úszás szeretetére nevelve… Országosan is elkélne ma is egy-két ilyen átfogó és átúszó elme, néhány ilyen személyiség, aki átfogóbb méretekben is gondját visel(het)i a gyermekek lelkének is, meg a többi úszásnemnek is, különösen a tömegsportban, az úszás szélesebb körű oktatásában. Ha lankadt a figyelmünk pl. a kilencedik-tizedik 100 méter gyorsúszásban, akkor bızony jött rá egy egészen szokatlan úszásforma. Pl.: Jobb kézzel megfogod az előtted úszó jobb bokáját, a mögötted úszó meg a tiedet. Csimpaszláncúszás ! (Sz.) Így versenyezhetett a mi gyermekláncunk a melletünk úszó gyermeklánccal…
Ezt utóbb – 30 évre rá – együtt cseperedő négy gyermekemnek is megtanítottam. Így a „Szabó-lánc”-ban öten úsztunk egymásba kapaszkodva: jómagam elöl, az apraja (négy gyermekem) meg egymásba-belémcsimpaszkodva. Mindig ızgalmas volt az is, hogy ki a gyönge láncszem, és persze, hogy nála a lánc szét ne szakadjon! Ez egy ıgazı csapatmunka, azazhogy csapatúszás, csapatföladat! Gyermekkorom óta ábrándoztam rajta, hogy úszóversenyeinken akár ebben a számban is versenghetnénk … Bızony-bızony ebben a „láncúszás”-ban is versengenünk kellene ! Manapság oly dıvatos a „csapatépítés”… Hát lehet ez a „Csapatépítés” a vízben ! E csapatúszásnem bevezetése még ma is ránk, talán éppen rám vár …

Sokat és régóta versengenünk kellene! „Csapatépítés” a vízben! E csapatúszásnem bevezetése még ma is rám vár!

Feri bácsi hirdette és oktatta egy szué-beli föltaláló nyomán a „Csányi-féle spirál”-t is, amely nagyjából a test tengelye körül való forgással – gyorsból hátra, majd megint gyorsra való váltással – haladás figyelemre méltó eredményeként jött létre. Ha nem is versenyúszásnak, de gyakorlóúszásnemnek bızony megteszi ! Különösképp a vízilabdában, ahol gyorsan kell váltani gyorsból hátra, hogy eggy labdáról le ne maradjunk. No persze üdítő, sőt, mi több, szédítő lehet egy hossz az edzésben lankadó úszócsimotáknak is… Azt, hogy ennek föltalálásában és kialakításában mekkora (volt) a szerepe (az ismeretlenül elfeledett) Csányinak, azt nem tudom, de inkább nevezem találóbban, magyarabban (spirál helyett) csavarúszásnak, forg(ó )úszásnak, – vagy az égboltot maga körül forgató Sark-csillagunk régi magyar nevére, a Fúrúcsillagra hangolva – fúrúszásnak emlegetem…
Álmó fiam öt évesen, 2012 őszén(ek mag havávában) pör(ö)gőúszás vagy még Álmóbbul pörög(ő)úszás képpen mondogatta; majd ennek nyomán tömörebben, találóbban, magam is magyarul pörgúszás-ként emlegetem.

De lássuk csak a hıvatalos úszásnemeket !

Vıtafakasztóul mondom: A négy főúszásnem elnevezése máıg is igen gyatra magyarul, de persze a vılág többi nyelvein is hasonlóan hebrencs neveken uszamodik, vagy ınkább csak gyöngélkedik… Lássuk csak:

A mellúszás még csak elmegy, mert (a) mellel túrjuk a tajtékot, bár illőbben ınkább békázás, vagy békászás, vagy még képletesebben bék(a)úszás. Hiszen az állatvılágban legınkább a béka úszik így. Talán tőlük (is) tanultuk egykoron… a vízpartokon beugrasztott béká(k)ra bámulván… A taljánok bız „béka” néven „rana” szóval is emlegetik, [rána-ként ejtik] a többieknél találóbban ez úszásnemet ma is. A mellúszás egyébként – a bék(a)úszás vagy békázás mellett – remek megkülönböztetője lehet a „koca-bék(a)úszás”-nak, amikoris az úszó – gyakran társasan élővízben úszó – a fejét gondosan-folyamatosan kitartva valóban a mellével túrja a tajtékokat… Az ilyen nem úgy, mint a béka, hanem a mellével úszik… Tehát a „mellúszás” meg a bék(a)úszás már maga is kettő ! De van ennek az úszásnemkörnek egy harmadik alakja is : az oldalúszás, amikor is élővízben társalgók egymás felé fordulva „oldalazva melleznek”. Itt a külső láb lefelé rúg békamód meg a külső kar is lefelé kavar… A féloldalasság ellenében érdemes, jó átmozgatás a rendszeres oldalváltás.

A hátúszás szép magyar nevét Alsótanyán, a Kissoron hallottam a hajdan Szeged birtokát képező Királyhalom vidékén egy öntudatos tanyasi embertől, aki fölajánlotta, hogy szívesen megtanít engem meg a cimborámat a hanyattúszásra a közeli árokban. Ez engem, a „hátúszó”-t (a megyebajnokot) az elemi döbbenet erejével ért, hiszen valóban… „hanyatt” úszunk és nem pedig „hát”-ra felé… no persze talán azért mégis csak háton… azaz a hátunkon… fölfekve a hátunkra, de szabatosabban és félreérthetetlenebbül, magyarul csakis hanyatt ! Hanyatt persze lehet többféle módon is úszni… legelső ráközelítésben fej felé – vagyis hátra – de láb felé is ! Vagyis talán „hanyatt előre”…

A gyorsúszásnak – mint úszásnévnek – bızony van értelme, mert máig is verhetetlenül ez a leggyorsabb úszás(nem). A gyors úszás sokkal szellemesebb is, mint a vılágnáci (angol) „Free Style” azaz „szabad stílus” elnevezés. Ugyan mitől is lenne „szabad” ez a stílus, ez a nem ? Amikor is éppen a sebesség hajszolatának, a gyorsaságnak a rabja…

A pillangóúszás a vılág csaknem minden nyelvén a „pillangó” vagy „pille”, esetleg „lepke” jelzőjével ismeretes: németül Schmetterling(sschwimmen), flancosan francosan (franc(iá)ul) (nage) papillon, spanyolul (estilo) mariposa (natación), angolul Butterfly (stroke), görögül meg petalúδa (πεταλούδα), de még törökül is kelebekleme yüzme. Pedig a pıllangónak a csapongó röptéhez csak a legnagyobb jóındulattal, vagy még ınkább azzal sem hasonlítható, így „pillangó”( úszás)-nak is csak a legnagyobb korlátoltsággal nevezhető ! Ez úszásnem sokkal ınkább hasonlít a repülőhalhoz, vagy még ınkább a születő tıszavırág bukdánc(s)os csapdosásához, vízretérő röpdencéhez, így annak szögedi nevéről kelészúszás, kelíszúszás, vagy még eredetibben kelízúszás, egyszerűbben csak kelíz néven emlegetem … A kelí(s)z az, ami ez úszáshoz hasonlatossan fölszökken a vízről, majd visszahüppen és szökken megint repülni gyönge csapdosásokkal…

A kelész / kelí(s)z képe (8 éves) Imola leányom rajza szerint (2019-ből)

Megjegyzem, – a pillangónál – még a delfin mozgásához is hasonlatosabb ez úszás… mégis csak a talján emlegeti delfino (nuoto)-ként, azaz „delfinúszás” gyanánt… De pongyolangolul meg csak „fly”, azaz „légy” vagy „röp” ezen úszás tajra butított (leg)bugris(abb) neve…

Szegeden 50 méteren, de különösen 25-ön a leggyorsabb voltam gyorson a 80-as évek elején… Ennek nyomán szegedi úszócımboráktól azidőben elnyertem a „Villám” nevet is. (Ifjan szenior váltóban volt bajnoktársam, Tekulics Gyuri még ma is gyakran így szólít meg emleget.)

Életem egyik legelhıbázottabb döntése volt, amikor a vezető vizilabdaedző hīvását vısszautasítottam. (Ő meg látta / meglátta bennem a bajnokot: A labda elhozására lettem volna alkalmas, minden negyedidő kezdetén. Legalább…) De én sajnos… Nem szerettem a (szegedi) „pólósok” hetvenkedő népét. Bár évekkel később már vılágossá vált bennem, hogy belépésem közéjük már önmagában is sebesen változtatott volna a nagyszájú(bb)ak pökhendi viselkedésén, pusztán a gyorsaságommal is átrendeztem volna a kiskakasok közt a csípéssor(rende)t, no meg az arc(ulat)i )viszonyokat is…

Megyecsúcsot Csongorádban 50 m pillangó(ba)n és 50 m háton (hanyatt) állítottam föl. Azóta persze ezeket már az ıfjabbak mind megdöntötték. Az 50 hátamat (hanyattomat) éppen a pár évvel ıfjabb Czene Attila. (Ő nem sokkal később olimpiai bajnokként is bızonyított.) A kelíz (pillangó) kedvenc úszásnemem maradt máig is. A stílusát-stílusomat máig is fejlesztgetem, olykor kedvem szerint váltogatom (variálom). Alapvetésül annyıt bızonyosan elmondhatok, egészen más módon kell „pıllangózni” a feszített víztükrű medencében, – ahol lehet egészen laposan – míg magasabb hullámzással (emelkedéssel-meg-merüléssel) a feszítetlenekben, vagy különösen a „rendetlenül” hullámzó tengerben…

Spitz vs Phelps film

A magyar-zsıdó gyökerű amerikai bajnok pilléje meg a feszvíztükrű modern „fly” összevetése…

Egyik kedvenc úszásnemem volt az 50 méter vízalatt(i). Azt hinné az (úsz-tudatlan) ember, hogy az csak „mellúszás”, ha víz alatt is ! De ez természetesen nem (ig)az. Inkább valódi békaúszás, de… Ez egy egészen új úszásmód(ot kíván), még ha szülőúszásneme kétségtelenül a mellúszás, azaz a béká(s)zás is. A béka is békaként úszik a víz alatt, különösen mikor (bé(k)ugranva, a vízbe csobbanva menekülőre fogja. Minthogy 50 méter vízalattiban, „béká(s)zás”-ban verhetetlen voltam Szegeden, az úszásmódjának gyakorlásában is volt időm fejlődni meg alakulni. Sajnos, ez mindig csak az edzésen kívüli – az edzők intelme mıatt csakis az azutáni – rövid időre maradt, mert ugye a „hıvatalos” és így már igen unalmas úszásnemek mindig el(v)ették az időt az ızgalmasabb, új kihívásoktól… A mi (úszó) edzésünk után pedig rögtön kezdődött a vizilabdások edzése … A kötélcsere – azaz a kötéltelenítés – percei volt(ak) az én időm…
Ez a valódi békaúszás egészen más mozgást követel. Még a vállat is békaként behúzva lehet csak ıgazán áramvonalasan úszni folyamatosan a víz alatt.

Békaúszás másként ! Nagyon másként ! Természetesen. Többek között ezért is tragikus, hogy ez az úszás nem lett máig sem „hıvatalos” úszásnem. Képzeljék csak el ! Ki ússza át leggyorsabban vízalatt az 50 (m)-es medencét ?! Ez azért izgalmas ! Nem ?! Ráadásul a víz se csobog-buzog, így a látvány is lenyűgözőbb a fölülről való fölvételeken…

A víz alatt persze sokféle nemben lehet úszni a „béká(s)zás”-on túl lehet delfinként vízszintes hullámban „delfingeni”-is, akár törzs melletti (leeresztett), akár áramvonalasabban, előre nyúlytott karral is… No persze a mai versenyúszók csakis fülhözfekvőn előrenyúlytott karral, összefont kezekkel delfingenek vagy delfinegnek. Sajnos – a szabályok miatt ma már – csak korlátoltan néhány (15) métert. A több(i) már (hivatalosan) csak stílusgyakorlat, nem úszásnem, nem versenyszám…

A delfin(e)gés fejlesztésében igen hasznos lehet egy pár békaláb, azaz gumiuszony …

Megdöbbentő, hogy úszók ki is mondják : Ez a delfinegés a leggyorsabb úszásnem, mégsem hivatalos úszásnem :

De lehet a víz alatt akár oldalló „halúszás”-ban is haladni, vagy oldallón kuty(a)úszva, vagy ınkább „vidrá(s)zás”-ban avagy „(oldal)vidrállás”-ban közlekedni, akár ezek vegyerékében, sőt, akár karral hajtva-sújtva hasmánt, láb(fej)felé haladva „nadályúszás”-ban is…

Még (aktív úszó) kamasz koromban alakult ki egy egészen szokatlan úszásnemem… Vízvári (Vad)Albert barátom találta ki a medence aljára feküdve a szokott karcsapások és lábrugások nélkül, az egésztest-hullámzással (lábıránt) való haladást… Ő lemerült, majd a fenéken hullángani kezdett… haladva a láb(ujj)a felé…

Ebből alakítottam ki a víz színén való nadályúszásomat, amellyel a láb felé lehet haladni a fölsőtest és a karok rásegítő, erőteljes csapásaival, hason. Ehhez külön fejlesztettem a saját kéz(en)állásból, azazhogy kézen gug(g)olásból „lábfejes”-sel való rajto(ma)t is …

Csaknem az egész medencét átúszta hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával … Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni a világhállón, pedig új úszásnemet teremtett… Ma már csak az amerikai szakirodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és gyakran győzedelmes vízalatti kezdését, mely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható… Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t 5 méterre korlátozták, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el.

Egyetemi éveim elején ismerkedtem meg (kelet-)német(országi) orvosgyakorlatom során Erwin Rommel orvosának unokájával, Ronnal, aki maga is sokoldalú athléta volt, fajának méltán büszkesége. Igazi polühisztór volt Adónisz német testében. Ronald Brechlin a szabadidejében zongorázott, lepkészett, futott és úszott. Tengerben és medencében egyaránt remekül. Ő hívta föl a figyelmemet a „Berkoff-Stil”-re, ahogyan ő ejtette inkább „Berghoff-Stil”-re (amcsiassan „Berkoff style”-ra). Akkoriban történt a Szöuli Olimpián, hogy Dave Berkoff [ejt: Déjv Bõ®kảf] egészen új stílusban úszott vılágcsúcsot hátúszásban. A döntőben csaknem az egész medencét átúszta (32 m-t) hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával, még a rajtkori beragadását is bőven ledolgozva, azután mégis a 2. helyre csúszva … A mellette úszó Szuzuki Dajcsi „csak” 30 métert delfinegett, de ezzel olimpiai bajnok lett, a kanadai Sean Murphy pedig több, mint 40 métert delefinegett hanyatt a víz alatt… Talán nem volt oly tehetséges, talán kifulladt, – ez úszásnem rövidtávıságának bızonyságaként – alig több, mint egy másodperc lemaradással csak a döntő 8.-a lett…

Úsz-Film ide !!!

Ez a Hanyatt-Hármas elgondolkodtató ez úszásnem nevének szabatosságában is… Talán ınkább Szuzuki-úszás ?! De hát német barátom ugye nem a japánok dics(őség)ét domborította…
Berkoff, a hanyatt-delfin nyert, az eredményét mégsem örökítették meg, mert az úszás kockakobakú „bölcsei” új korlátozó és eggyben rendkívült korlátolt szabályt alkottak.

Berkoff képe ide!

Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni, még a vılághállón is, pedig új csúcsával új úszásnemet teremtett…

Ajánlott film: How the “Dolphin Kick” changed Swimming forever avagy Hogyan válto(zta)tta meg végleg a hanyattdelfin(e)gés a hátúszást ?! a héllőn :

Ma már csak az amerikai szakırodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és így gyakran győzedelmes vízalatti kezdést, amely legınkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A teljesség, de talán még ınkább a hitelesség kedvéért hangsúlyozandó: nem Ő, hanem a szintén amcsi (pontosabban Puerto Rico-i) Jesse Vassallo volt, aki az úszóvilágot megismertette a hanyatt delfin úszás(ának) hatékonyságával. Az olimpiai bajnok nevére persze jobban emlékezik a világ. Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t döbbenetes módon 5 méterre, majd engedékeny(ebb)en 15 méterre korlátozták a szabály(h)ozók, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el. Csakúgy, ahogyan egy új úszásnemmé le(hete)tt a pillangó is épp egy emberöltővel azelőtt ! (Olimpiai versenyszámként először 1956-ban.) A mell megújítását szemlélők kevésbé voltak korlátoltak, szűk látókörűek, vagy talán Székely Éva, a magyar „Pillangókisasszony” volt megnyerőbb, mint az amcsi Berkoff vagy a japcsi Szuzuki meg más hanyatt úszótársaik… Bár éppen(séggel) Ők is jóképű fickók voltak. Mindenesetre Jesse Vassallo új úszásnemet teremtett, melynek sikerességét többek igazolták. Lehet, hogy a Vassallo-úszás [ejt: Vảsszảlló-úszás] nem hosszútávra való, csak rövidre (50 méterre), de e(gy) pörgeszám – betegesen idegenkedőn sprintszám – csak színesítené az úszás vılágát…

„Én kezdtem, de mások olimpiai (bajnoki) szintre vitték…”

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, a Berkhoff által bemutatott hanyatt delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, melynek egyikre immár a hanyatt delfin (úszás) lehetne! Berkoff után szabadon…

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, – három hason meg kettő háton – a Berkhoff által bemutatott hanyatt-delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, amelynek egyike immár a hanyatt-delfin (úszás) lehetne! Vassalo meg Berkoff után szabadon… A teljes has-hát eggyensúlyhoz már csak a pároskarú hát azaz a hanyattpille avagy a hanyattkelíz hıányoznék… és akkor már hanyatt-hason 3:3 !!!

Az ember testalkatához jobban illik a delfinéhez hasonló hullámzás…

De a halak oldallanak. Az oldalló hullámzás a halak alapvető mozgása…
Ez az oldallás is lehet emberi úszásnem, a halúszás. Két hossz esetén oda az eggyik oldalon, vissza meg a másikon… A kardhalak ugyan 100 km/h körüli sebességgel teszik, a leggyorsabb ember meg a 10 km/h-t sem éri el… De azért átéléssel gyakoroklni érdemes !

Delfin(e)gés meg halúszás… A nyakı, háti meg deréki gerincpanaszokkal küzdőknek is lehetőség a gyógyúszásnemek között, hiszen a hullámmozgás átmozgatja az égész gerincet és a testet is alaposan …

Ajánlom hát mindenkinek !

Érdemes egy gondolatot szentelni a gyógyúszás(nem(ek) fogalmának is ! Azaz a gyógyúszás(nemek) fogalmamnak. Nem föltétlen a (haladás) sebesség(e) a fontos, és nem föltétlen a verseny szelleme ! Hanem a vízben haladás, a vízben mozgás élménye ! Így mindjárt egy egészen új színben tűnik föl az úszás, és nem is olyan művi már a műúszás, azaz a művészi (torna)úszás sem. A gyógyúszás(nemek) vagy a örömúszás(nemek) köre csaknem ugyanaz. A cél : a víz élvezete, az úszás, a vízben mozgás öröme ! Ezáltal pedig az egészség megőrzése…

Volt a Földön egy lenyűgöző nép, amelynek törvénye volt, hogy minden nap ússzon. Kisded és aggastyán egyaránt. A dórok törzse, a szpártáiak így koruk legjobb úszói is voltak ! Hála a jó öreg Lükurgosznak, a bölcs törvényteremtőnek !
Sokat agyaltam és gyakoroltam rajta, hogy mi is lehetett az az „oldalúszás”, amelyet történetírójuk, Thuküdidész is emleget. Talán „csúsztatott gyors” csak az eggyik (oldali) kézzel, vállvetve, azazhogy hát(at)vetve a harcostárssal, így ketten belátva a terep teljességét (csaknem 360°-át) a (vizi) harc(tér)i bıztonság kedvéért. Lehetett oldalazó békaúszás is, akár párosan is. De lehet, hogy mégis „csak” játékos testmozgás volt, amely oldalazón a hal(ak)at utánozta … Így született meg a vízalatti oldalvást hullámzó úszásom, a halúszás. Mindennap gyakorlom, hisz élvezetes, remek gerinctorna is. Bizony ! Ez is lehet(ne) hıvatalos versenyszám ! De akár a párban úszott, hátvetett „csúsztatott gyors” is ! (Pörgő külülábbal…) Ugyan mi lenne ennek az akadálya. A pár együtt ér a célba; a később beütő eredménye az, ami számít. (Vagy a kettő átlaga.) De persze egy valódi pár-úszásban az is kizáró ok lehet(ne), ha nagyon szét(cs)úsz(ná)nak.

De volt valaha Szögedön is eggy „oldalúszás”, amely a közismert mellnek a változata volt… Társasúszás gyanánt a Tisza porondjaira járók uszikáltak ekként… Ketten, kényelmesen egymással társalogva, egymás felé fordulva úsztak… Így a külső kar inkább függőleges pályán mozgott és a lábak is féloldalasan békáztak… Ma inkább nevezném e régi hagyományos úszást társasúszásnak vagy némi szójátékkal társalgúszásnak…

Negyvenegynéhány évesen fedeztem föl őseim (tiszai) úszását, a kútyúzást, avagy a kutyúszást, a kutyaúszást… Sose próbáltam azelőtt… Erre senki sem tanított… Hamarabb tanultam (tanítottak) meg „mellúszni”, így ez(t az) alapúszásnemet nem volt alkalmam megízlelni (soh)se! A hıvatalos úszásoktatótól „mellúszás”-t tanultam elsőként, mert az volt, ami számītott. Talán ez is tekinthető divatnak, egy polgárosodást éltető, sőt hajszoló vılágban. Az 1970-es évek vılága már egy „fejlett”, ősiség(eink)et elvető vılág volt. Utóbb azonban – gyermekeim képzése közben – rákaptam a sokkal természetesebb kutyaúszás ízére is… Sőt, utóbb sokat fejlesztettem, mintha vízbentartott, kiemeletlen kézzel úsznám a szokott gyorsot… „hosszan elnyúlt testtel” …

Ennek a kuty(a)úszásnak lett érdekes, oldalló fejleménye gyakorlásaimban a vidraúszásom, azaz az oldalvidraúszásom vagy vidroldalúszásom… A kutyaúszás vagy (víz)beeresztett fejjel való vidraúszás oldalvást, a víz alatt a fürge vidra ügyességét idézve igen ígéretes élmény…

Szokásommá vált, hogy úszni (valóban) tudó ösmerőseimet saját(os) kedvenc úszásai(k)ról faggattam. Paulik Tibor, régi cimborám mutatta meg egy napon az Ő kedvenc saját úszását… vízalatt a vállakat és az egész törzset rıszálva (r)ıngató, előre (fej)felé haladó mozgás karcsapások testmelletti lazán hımbálló uszonyszerűségével és persze kallólábbal… Ebből alakítottam ki a magam módján a lepényhalúszást, vagy holdhalúszást, ahol a teljes test rıng-hullámzik, a végtagok pedig uszonyokként lebbennek, mint a pántlıkák… Üdítő haladás… teljes testátmozgatás… a víz alatt haladva… Ez is remek versenyúszásnem lehet(ne) !

A Czene-úszást, Czene Attila cımborám hanyatt-úszását nem sikerült elsajátítanom. Ő könnyedén hanyattúszik a lába felé a vízen hanyatt fekve, úgy, hogy kezével a feje fölött, azaz hogy a feje mögött csapkod… csápol… és halad… Ez az egyik legnehezebb(en tanulható) úszásnem, amit valaha láttam, meg próbáltam… könnyen lehet, hogy különleges alkati adottság is kell hozzá !

Vannak persze nálam bátrabb úszásnem-elemzők is. Az alábbi táblázat szerint éppen 150 féle úszásnem létezik!

http://european-free-school.eu/index.php?content=European_Swimming_Club

Ezek között szerepel a magyar lobogó többször is: Hajós Alfréd fölsőtestből gazdagon „lábtalan” úszott gyorsát „Hungarian stroke” néven jegyzik. Székely Éva, a „Pillangókisasszony” új úszásnemét pedig „butterfly/dolphin stroke” néven említik. Az úszásnemek történeti és földrajzi földolgozása, csoportosítása és teljes rendszerezése megér egy önálló tanulmányt, de az ınkább már egy önálló tudomány !

Az „új úszásnemek” gyakorlását ajánlom mindenkinek! Izgalmasabbá teszi az úszást, akár uszodában, tóban vagy tengerben gyakoroljuk. Soha többé nem mondhatja senki, hogy az úszás unalmas lenne. Unalmas az, aki unalmasan úszik. Az úszás pedig ezerszínű izgalmas csoda minden nap annak, aki az úszásnemeknek is mestere és örök kísérletezője…

Különleges élmény a vizek szabadság élménye: a tengerben való úszás. Ez természetesen egészen más úszásmódot igényel … Kedvencem az örömúszás, a tajtékúszás avagy tengerpillangás … tulajdonképpen a „pillangó” tengerre hangolva. A tenger természetesen mindig hullámzik a feszített víztükrű medencékhöz szokott … nem fogható módon…

Érdemes egy úszószemöveget is bekészíteni! A tengerben messzebbre látni élmény. De előnyösebb is, ha a homokpart zátonyait, vagy ha a rejtett szikláit hamarabb észleljük… Ez pedig a tajték-tájékozódásunkat is tovább nehezíti: sűrűbb lesz a szembe-arcba-szájba fröccs ! Csukott szemmel, oldalvonal nélkül pedig nehéz megérezni a közelgő hömpölyeget…

A bukóhullámokban a (meredeken) sellengő mellen túl a pillangózás a legalkalmasabb és legélvezetesebb úszás… A tengerben egyébiránt sokkal könnyebben is megy a hullángó mozgás, különösen, ha ráérzünk a tajtékok ütemére… Tengerben a magunk ütemére úszni végtelen badarság ! Teljes értelmetlenség és élvez(het)etlenség. A tengertől tanulandó annak hullámüteme… Ebben az élvezetben még jobban elmélyít a (láb)uszony használata, amellyel már-már kezdő delfinnek is érezhetjük magunkat…

A hullámokon való pillangás fejleszthető tudás… El kell felejtenönk a saját ütemünket ! A tenger hullámain pillangani annyi, mint eggyé válni az tenger őserejével… A hullámokkal szemben még sokkal izgalmasabb a tajtékzás… Akár egy óráig is bolygok olykor a hullámhátságokon… ez már táltuló (meditatív) állapot…

A hullámokon, a habos tajtékokon lebbedezve, majd meg-megmerülve Budda alapigazságán is elmerengtem… A tudat felszínén a zavarok olyanok, mint a hullámverés… a tudat mélyébe merülve a tenger mélyebb békéjét is megleljük… Úszva táltulni… Az úszás mélyén merengve (meditálva) a bölcsesség egy mélyebb szintjét is megleljük…

Az úszás nem csak életre szóló élmény, de életforma… egy teljesebb életforma.

Dr. Szabó László
„Risza” vagy „Szici”
a „Villám”

2020 Úszhatlan (vírushisztis) Húsvétján…
Száraz Szerdán
no meg az után…

Olvasói válasz :

Bravo Laci, alaposan körüljártad a témát. 

Igazad van, annak unalmas az úszás, aki unalmasan csinálja…

Remélem, még találkozunk az uszodában, ahol bemutathatod a sokoldaluságod

Ádándi-Kiss Gyula
2024. aug. 22.

A Úszásnemeim – Delfinegés meg halúszás bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.