Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ?

A vérmételyesség avagy a schistosomiasis (bilharzia), különösképpen a Húgyvérmétely (Sz.), a Schistosoma haematobium okozhat hólyagrákot, de más feneségeket is. Inflammation triggered by the worm’s eggs appears to be the mechanism by which squamous cell carcinoma of the bladder is caused.

Ázsiában a japán vérmétely S. japonicum hozható kapcsolatba a vastagbél fenéivel.

Distomiasis, caused by parasitic liver flukes, is associated with cholangiocarcinoma (cancer of the bile duct) in East Asia.

Malaria is associated with Burkitt’s lymphoma in Africa, especially when present in combination with Epstein-Barr virus, although it is unclear whether it is causative.

Parasites are also a significant cause of cancer in animals. Cysticercus fasciolaris, the larval form of the common tapeworm of the cat, Taenia taeniaformis, causes cancer in rats. Spirocerca lupi is associated with esophageal cancer in dogs, at least within the southern United States.

A novel type of case, reported in 2015, involved an immunocompromised man whose tapeworm underwent malignant transformation, causing metastasis of tapeworm cell neoplasia throughout his body. This was not a cancer of his own cells but of the parasite’s. This isolated case has no substantive bearing on public health but is interesting for being „a novel disease mechanism that links infection and cancer.”

Szakirodalom idegen nyelven

Mustacchi P (2000). „Parasites”. In Bast RC, Kufe DW, Pollock RE, Weichselbaum RR, Holland JF, Frei E (eds.). Holland-Frei Cancer Medicine (5th ed.). Hamilton, Ontario: B.C. Decker. ISBN 1-55009-113-1.

Muehlenbachs A, Bhatnagar J, Agudelo CA, Hidron A, Eberhard ML, Mathison BA, Frace MA, Ito A, Metcalfe MG, Rollin DC, Visvesvara GS, Pham CD, Jones TL, Greer PW, Vélez Hoyos A, Olson PD, Diazgranados LR, Zaki SR (November 2015). „Malignant Transformation of Hymenolepis nana in a Human Host”. The New England Journal of Medicine. 373 (19): 1845–52. doi:10.1056/NEJMoa1505892. PMID 26535513.

A Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az alábbiakban egy jegyzéket szerepeltetek, amelyben fene baktériumok vannak.
Ezekről már bizonyították, hogy a rákképzésben valamilyen szerepük van.
Nem föltétlen az „okozók”, de szerepük van a fenefélék képződésében.

Lássuk először a fene vagy a fenék fajtáit !

• A szervezet által ellenőrizetlen szövetszaporulat. (Uncontrolled growth of tissue in the body)
• Daganat / Tumor (including benign or slow growing)
• Rák (Cancer)
• Hám-rák / Karkinoma (carcinoma)
• Növedékek / Neoplaszma
• Hús-rák / Szarkóma
• Rákelő-állapot / Precancerous lesions
• Eggyüttműködő fertőző kórokozó (Coinfectious agent promoting the above growths)

A föntiekből is jól látszik, hogy a fene osztályozásával is sok feneség van. Távolról sem mondhatjuk azt, hogy értjük a teljes veszedelem-rendszerét. Ha még helyesen elnevezni sem tudjuk…

Fene-teremtő baktérium nemzetségek és fajok (betűrendben)

E táblázat távolról sem teljes. A gyöngébbek kedvéért veretes magyar nyelvezetem mellett az angol(kodó) fogalmakat is

A Helicobacter nemzetség 8 itt képviselt fajával az emberiség igazi rémének tűnhet. De csalóka ez a táblázatos összefoglaló. A veszedelem számszaki sarokpontjait nem tartalmazza, csak jelent tudásunk összegzete.

Föltűnő lehet, hogy csak a Khlamüdiák nemzetségéből (is) több faj is tetszeleg e táblázatban…

No lássunk csak eggyet itt e pirinyó szörnyek közül !

A Khlamüdia egy szokatlanul pirinyó, így benne a sejtben élő apró baktérium.
Ím a Hörghurutok Khlamüdiája !

Chlamydia pneumoniae a tudathasadással (schizophrenia) is kapcsolatba hozható. Bár ebben a rém-szerepben már több fertőző parány is gyanúba került már…
(Arias I (April 2012). „Infectious agents associated with schizophrenia: a meta-analysis”. Schizophr. Res. 136 (1–3): 128–136.)

Az idült (khronikus) Chlamydia pneumoniae fertőzés okozója számos idült fáradtság tünetkör esetének (chronic fatigue syndrome (CFS) amelyet megfelelő gennyűzővel (antibiotikummal) kezelni vagyunk képesek.

Kavyani B, Lidbury BA, Schloeffel R, Fisher PR, Missailidis D, Annesley SJ, Dehhaghi M, Heng B, Guillemin GJ (July 2022). „Could the kynurenine pathway be the key missing piece of Myalgic Encephalomyelitis/Chronic Fatigue Syndrome (ME/CFS) complex puzzle?”. Cell Mol Life Sci. 79 (8): 412. 
Chia JK, Chia LY (August 1999). „Chronic Chlamydia pneumoniae infection: a treatable cause of chronic fatigue syndrome”. Clin Infect Dis. 29 (2): 452–453.

Természetesen e rák-okozások többsége megelőzhető (lenne) a kórokozó(k) kiirtásával.
Jelentősen javulhatnak az esélyeink, ha tudjuk, mi ellen küzdünk !

És most, hogy már sejtjük, milyen rémek is lesnek ránk láthatatlanul…
Be kell, hogy valljam, hogy a legjava csak most következik !

A baktériumok nem csak a barátaink, de a megmentőink is lehetnek !!!
Számos baktérium rákölő szerepben is jelentkezik ! Ők a megmentőink…

Igen ! Rákok kezelésében segítenek legősibb háziállataink, a bájos baktériumok !

Egy ilyen bonyolult és máig földerítetlen bonyolult összefüggésrendszerben különösen veszélyes, ahogyan ma ebbe belepancsolgatnak a hályogkovács bátorságával az Emberiség ellenségei !!!
Ilyen pancsolgatás volt a „Bölcsek Sikerültje” ! A Kovid 19 is. És ilyeneken agyal a szociopatha bill gates és pénzéhes csapata ma is…
Egészen bizonyosan… Nem a MI érdekünkben !!! Csakis a saját hasznán… az ördög fattya…

Szakirodalom idegen nyelveken

1. Sinkovics, Joseph (2011). „Molecular biology of oncogenic inflammatory processes. I. Non-oncogenic and oncogenic pathogens, intrinsic inflammatory reactions without pathogens, and microRNA/DNA interactions (Review)”. International Journal of Oncology. 40 (2): 305–49. doi:10.3892/ijo.2011.1248. ISSN 1019-6439. PMID 22076306.
2. Chang, A. H.; Parsonnet, J. (2010). „Role of Bacteria in Oncogenesis”. Clinical Microbiology Reviews. 23 (4): 837–857. doi:10.1128/CMR.00012-10. ISSN 0893-8512. PMC 2952975. PMID 20930075.
3. Kostic, Aleksandar D.; Chun, Eunyoung; Robertson, Lauren; Glickman, Jonathan N.; Gallini, Carey Ann; Michaud, Monia; Clancy, Thomas E.; Chung, Daniel C.; Lochhead, Paul; Hold, Georgina L.; El-Omar, Emad M.; Brenner, Dean; Fuchs, Charles S.; Meyerson, Matthew; Garrett, Wendy S. (2013-08-14). „Fusobacterium nucleatum potentiates intestinal tumorigenesis and modulates the tumor immune microenvironment”. Cell Host & Microbe. 14 (2): 207–215. doi:10.1016/j.chom.2013.07.007. ISSN 1931-3128. PMC 3772512. PMID 23954159.
4. Schreuder MI, van den Brand M, Hebeda KM, Groenen PJ, van Krieken JH, Scheijen B (December 2017). „Novel developments in the pathogenesis and diagnosis of extranodal marginal zone lymphoma”. Journal of Hematopathology. 10 (3–4): 91–107. doi:10.1007/s12308-017-0302-2. PMC 5712330. PMID 29225710.
5. Traulsen, Jan; Zagami, Claudia; Daddi, Alice Anna; Boccellato, Francesco (2021-03-01). „Molecular modelling of the gastric barrier response, from infection to carcinogenesis”. Best Practice & Research Clinical Gastroenterology. 50–51: 101737. doi:10.1016/j.bpg.2021.101737. ISSN 1521-6918. PMID 33975688. S2CID 233900318.
6. Bravo D, Hoare A, Soto C, Valenzuela MA, Quest AF (July 2018). „Helicobacter pylori in human health and disease: Mechanisms for local gastric and systemic effects”. World Journal of Gastroenterology. 24 (28): 3071–3089. doi:10.3748/wjg.v24.i28.3071. PMC 6064966. PMID 30065554.
7. Sepe, Ludovico P.; Hartl, Kimberly; Iftekhar, Amina; Berger, Hilmar; Kumar, Naveen; Goosmann, Christian; Chopra, Sascha; Schmidt, Sven Christian; Gurumurthy, Rajendra Kumar; Meyer, Thomas F.; Boccellato, Francesco (2020-09-22). McClane, Bruce A. (ed.). „Genotoxic Effect of Salmonella Paratyphi A Infection on Human Primary Gallbladder Cells”. mBio. 11 (5): e01911–20, /mbio/11/5/mBio.01911–20.atom. doi:10.1128/mBio.01911-20. ISSN 2150-7511. PMC 7512552. PMID 32963006.
8. Boccellato, Francesco; Meyer, Thomas F. (June 2015). „Bacteria Moving into Focus of Human Cancer”. Cell Host & Microbe. 17 (6): 728–730. doi:10.1016/j.chom.2015.05.016. ISSN 1931-3128. PMID 26067598.
9. Scanu, Tiziana; Spaapen, Robbert M.; Bakker, Jeroen M.; Pratap, Chandra Bhan; Wu, Lin-en; Hofland, Ingrid; Broeks, Annegien; Shukla, Vijay Kumar; Kumar, Mohan; Janssen, Hans; Song, Ji-Ying (June 2015). „Salmonella Manipulation of Host Signaling Pathways Provokes Cellular Transformation Associated with Gallbladder Carcinoma”. Cell Host & Microbe. 17 (6): 763–774. doi:10.1016/j.chom.2015.05.002. PMID 26028364.
10. Klein, Robert S.; Recco, Rose A.; Catalano, Michela T.; Edberg, Stephen C.; Casey, Joan I.; Steigbigel, Neal H. (1977-10-13). „Association of Streptococcus bovis with Carcinoma of the Colon”. New England Journal of Medicine. 297 (15): 800–802. doi:10.1056/NEJM197710132971503. ISSN 0028-4793. PMID 408687.
11. Cornwall, Claudia. Catching cancer : the quest for its viral and bacterial causes. Rowman & Littlefield Publishers (2013) Lanham, Maryland. ISBN 9781442215207.

Ajánlott olvasmány még :

Okoznak-e rákot-fenét a baktériumok ?

valamint :

Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ?

A Okoznak-e rákot-fenét a baktériumok ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A veszettség vírusa a Rhabdoviridae családba, azon belül a Lyssavirus nemzetségbe tartozó vírusfaj, amely az emlősök központi idegrendszerének megfertőzésével halálos kimenetelű betegséget, veszettséget okoz.

Ez az állat-terjesztette (zoonotikus) megbetegedés legalább négyezer éve ismert.

Bár Európában már szinte eltűnt, még ma is évente több mint 50 ezer halálos esetért felelős, amelyek többnyire Afrikában és Ázsiában veszélyeztetik az emberiséget.

Majd eggy hitelesebb terkép németül :

Eggy még hitelesebb terképen pedig …

Valamint érdekes eltérésként…

A veszettségvírus kórokozója (tudákosan virionja) töltény alakú.
Hengeres teste egyik végén lapos, a másikon meg (töltény-szerűen) domborul.

A hossza 100-430 nanométer, átmérője meg 50-100 nm körüli.
Két részből áll: egy külső hájburokból (lipid) és a belülről rátapadó, csigavonalszerűen (helikálisan) fölépülő örükanyagból (ribonukleoprotein-komplex, anglomajmos rövidítéssel RNP).

A hájburok a gazdasejt sejthártyájából származik és számos tüskeszerű cukrongyos fehérje (glükoprotein) ágyazódik bele; ezekkel kötődik a mérgüngy (vírus) a célsejthez. A belső szerkezet a veszett örükanyagából (RNS-genomból) és a hozzá szorosan kapcsolódó magfehérjékből (nukleoproteinből, anglomajmos rövidítéssel N-protein) áll. Ehhez kapcsolódik a genom másolását végző két erjengy (polümeráz és a phoszphoprotein). A mérgüngy (vírus) nagy mennyiségű más fehérjét (mátrixproteint) is tartalmaz, de nem világos, hogy ez az örükanyag (RNP-komplex) belsejében, vagy közte és a hájburok között helyezkedik el.

A A Veszettség vírusa bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Ebben segít a Zállatorvos…

A Mit gondoljunk a kullancsokról ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Remek ízelítőt ad a bolhák világából a Zállatorvos :

… és folytatja …

Sőt ! Még tovább folytatja…

A Féljünk-e a bolhától ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Minden fajuk képes az embert megfertőzni. Az első három leírt fajuk a Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis meg a Bordetella bronchiseptica olykor a „klasszikus fajok”-ként emlegettetnek.

A Bordetella pertussis meg a Bordetella bronchiseptica mozgásra is képes (motilis), mivel hajtó ostorai, helyesebben úszófarkincáik is vannak.

A szamárköhögés (pertussis) betegségét Guillaume de Baillou franci(a) orvos írta le az 1578-as járvány után. De valószínűleg már kóreai orvosi könyvek ezt a kórt említették korábban is. A kórokozót Jules Bordet és Octave Gengou 1906-ban azonosította és elkülönítette. 
Ajánlott olvasmány : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”. Sanger. 24 April 2014. 

A Bordetella névadója a fölfedezője, a vallon (belga) Jules Bordet.

Már 1895-ben Bordet fölfedezte a bacibontó (bakteriolütikus) hatást, amelyet bizonyos ellentestek (specifikus antitestek) fejtenek ki élőben (in vivo) egy vérsavó-anyag (serum componens) jelenlétében, amelyet ő alexin (alexine) néven nevezett meg emlegetett, amelyet ma a sokkal haszontalanabb és igen buta nevén csak complement-nek emlegetünk. 

A szamárköhögés a tünetei orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázásként kezdődnek. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik, amelyek után a szamár bőgésére emlékeztető, nyihogóan magas hangú zihálás fordul elő belégzéskor. A köhögés akár 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögés”-nek is. A beteg köhögése hányásig fokozódhat, de annyira súlyos is lehet, hogy ez erőlködéstől a bordája is törhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, de időnként légzéskimaradás is tapasztalható náluk. 
A betegséget a korábban védőoltottak is elkaphatják, de a tüneteik jellemzően enyhébbek lesznek.

Az egyik legveszélyesebb fegyvere a szamárköhögés kórokozójának a szamárkehe-méreg (Pertussis-toxin). Ez a bonyolult fehérje-méreg avagy mérgező fehérje okozza a légutainkban a riasztó hangú szamárköhögést…

A szamárköhögés kórokozója az emberre szakosodott. Más fajokat nem támad meg. Nem is élne el bennük. Így az örükítőanyaga is leegyszerűsödött a kevésbé szakosodott rokonaihoz képest. A teljes Bordetella pertussis genom 4 086 186 bázispárból áll. Ez jóval kevesebb, mint a sokkal alkalmazkodékonyabb Bordetella bronchiseptica örükanyaga.

A szamárköhögés kezelése azaz a kórokozójának az irtása a legsikeresebb a makrolidokkal, például erythromycinnel lehetséges.

A kezelés leghatékonyabb, ha már a lappangási időben elkezdik szedni, de legkésőbb a hurutos szakban (katarrhális periodus) föltétlen érdemes elkezdeni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond a ma kialakult óvatoskodással, a „várjunk (még) az antibiotikumokkal” kezelési szemlélettel. A szamaras köhögési rohamok (paroxysmális periódus) idején a baciölő gyógyszer adása már csak a fertőzékenységet csökkenti, a lefolyást nemigen javítja. A szamár köhögési rohamok szaka pedig rendesen legalább két hétig eltart.

A szamárköhögés kezelésénél sokkal célszerűbb és sikeresebb védekezés a megelőzés. Ez védőoltás alakjában, a DiPerTe hármas oltás formájában 1949 óta használatos a nagyvilágban.

A népvándorlás korlátlanságának ultraliberális eszméje az egész emberiséget (a 6 milliárd) oltott világát is veszélyezteti. Különösen a védett világ csecsemőit veszélyezteti, hiszen a fölnőtt lakosság az oltások nyomán már védett. Nem a védőoltásokat kell szaporítani a védett világban, hanem az oltatlanok és védetlenek beutazását korlátozni ! Minden épelméjű társadalom így tenne ! Ma az ördög, azaz Mammón népe a szenny kavarásában újabb üzletet lát, ezért a népvándorlók szűrése és védőoltatása helyett a fizetőképeseket riogatja és terrorizálja… A kérdés, hogy meddig tűrjük még Mammón uralmát ?

Minthogy a szamárköhögés más fajokon nem él meg, így az emberiség szamásköhögés-mentesítése e faj kiirtását is jelenti egyben. Ha ezt valaki célul tűzi ki, az isten(telen)kedésével csak az emberi gőgöt hirdeti a Földi Élettel szemben. Az Ember a szamárköhögést legyőzi. Az ember (a kisbetűs) meg gyáva rettegésében meg csak kiirtani akarja azt…

Ajálnlott olvasmány :

Parkhill J, Sebaihia M, Preston A, Murphy LD, Thomson N, Harris DE, et al. (September 2003). „Comparative analysis of the genome sequences of Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis and Bordetella bronchiseptica”. Nature Genetics. 35 (1): 32–40. doi:10.1038/ng1227. PMID 12910271.

A A szamárköhögés kórokozója – a Bordetella bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

1904-ben e napon született Ivánovics György orvos, mikrobiológus, az MTA tagja. 

Kétszeres Kossuth-díjas bakteriológus egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

1929 januárjától költözött Szegedre, ahol a Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.
Szerteágazó kutatásai között a lépfene baktérium tokanyagának fölfedezője lett.

Sok más baktérium védekezik tokkal, de ennek fehérjetokja van. Ez a polü-D-glutaminsav tok, ami megvédi a baktériumot a saját mérgeitől (toxinjaitól) meg attól, hogy a gennysejtek bekebelezzék.

A fölépítése egyszerű – hiszen a legegyszerűbb aminosavból van – de annál meglepőbb…

Ezt a fehérjeburkot Ivánovics György fedezte föl Bruckner Győzővel, majd 1938-ban közölte is. 

Ezért szerencsésebb és kényeztetettebb nyugati kollégái könnyen kaptak volna egy Nobel-díjat is !
De ő fajában és nemzetiségében is magyar volt.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű a baktericid hatású gyógyszert (1940).
A B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai is figyelemre méltóak voltak.
A szövettenyésztési eljárásokkal a hazai virológia fejlődéséhez járult hozzá.

Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1980 szeptember 1.-jén halt meg Budapesten.

A Ivánovics György szülinapján bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A taljánkodó malária magyarul mocsárláz !

A malária taljákodása ellen lázadok és lázítok most minden magyart magyarul.

Valószínűleg Megalexandrosz, azaz Nagy Sándor hozta el hódításai mellékes eredményeként a mocsárlázat Európába. Ezzel lassú hanyatlásnak is indította ősei klasszikus hellén, és saját hellenisztikus világát.

Ősidőkben úgy hitték, hogy a mocsarak kóros kigőzölgése okozza a mocsárlázat, váltónevén váltólázat, betegesen meghonosodott talján nevén pedig a maláriát. Olaszul „mal aria” annyit jelent, mint ‘rossz levegő’.

 A talján malaria, a ‘rossz’ jelentésű mal– és a ‘lég’ jelentésű aria szavakból állt össze. Az angolok szokott nagyzolásukban saját ó-angol ‘rossz levegő’-jüket szellőztették ki, azaz unlyft -jüket takarították el a divatosabb olasz maláriával.

A középangolban mél élő agu meg ague, [ejt : éjgjú] a közép-francia (fievre) aguë, azaz “acute (fever)” heveny láz kifejezésből (A mai franci(a) fièvre aiguë, a kései latin (febris) acūta [ejt : febrisz akúta] heveny lázából lett francossá. Gyöke a latin acūtus ‘éles’, ‘heveny’ meg a ‘láz’ jelentésű febris szavakból lett.

Csak az 1800-as évek legvégén ismerte föl Ronald Ross, Indiában élő brit orvos, hogy szúnyog csípése (és az azáltal terjedő kórokozó) terjeszti e kórt, és nem a „malária”, nem a „rossz levegő”, de még csak nem is az „unlyft”. 1902-ben orvosi Nobel-díjat is kapott szúnyogirtó indulatáért.

A terjesztő az Anopheles szúnyogrend számos tagja. A vérszomjas rend 460 tagjából több, mint 100 faj képes terjeszteni az emberi mocsárláz, azaz a malária kórokozóját, de csak 30–40 faj az, amely rendszeresen terjeszti azt.

A mesterkélten fabrikált görög (rendszertani) név jelentése: „haszontalan”!
A görög αν (an) fosztóképzőt követő όφελος (ophelosz) jelentése ‘haszon’.

A mi kis kárpát-medencei „Haszontalan pöttyöstollú”-nk (Anopheles maculipennis-ünk) nálunk is sok kárt okozott, míg a kórokozót nem sikerült hazánkból kitakarítani a szúnyog brutális (DDT-s) irtásával. Azóta is isszuk (pl. a hazai tejben) a DDT-t. Akad persze ország, ahol ennél sokkal többet is lenyelnek… Mocsárláz helyett – modern világ – itt a rákkeltő méreg!

A legsúlyosabban fertőzött területeken az Anopheles gambiae a fő vérszívó. Főszerepet visz máig is a mocsárlázlények (Plasmodium) leghírhedettebb tagjának, a „Sarlós mocsárlázlény”-nek (Plasmodium falciparum) terjesztésében, ezzel évente körülbelül egy millió (két-három magyar megyényi) ember halálát okozva a világon.

Sarlós mocsárlázlény – évente egy millió halálos áldozat! És a döbbenetes történet csak most kezdődik!
A BBC híradása szerint minden harmadik mocsárláz-orvosság csalás. Hamisítvány! Egyszerűen nem gyógyít. Egyszerűen hiányzik belőle a hatóanyag, mert kispórolták, elcsalták. A szegény tudatlanoknak „gyógyszer”-ként eladták!

A szakértők megvizsgálták hét mocsárláz-gyógyszer 1500 mintáját hét dél-kelet-ázsiai országból, és úgy találták, hogy a minták egyharmada gyönge hamisítvány. Tudnivaló, hogy ezek az alacsony-hatóanyagtartalmú, hamis gyógyszerek okozzák az ellenálló (rezisztens), vagyis edzett kórokozók törzseinek elszaporodását és ezzel a valódi gyógyszerek egyre gyakoribb sikertelenségét is…

További 21 Szahara-melléki afrikai országból származó több, mint 2,500 gyógyszerminta hasonló eredményt mutatott.

A szakértők az egyik vezető nyugati tudományos szaklap, A Lancet (Infectious Diseases) hasábjain már „ébresztő”-t harangoztak.

Az USA-ban a Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) kötelékében a Fogarty International Center kutatói arra figyelmeztettek, hogy az adatok nagyobb földolgozottsága még ennél sokkal súlyosabb helyzetre is fényt deríthet. A legtöbb esetet a „gyógyszercégek” valószínűleg nem is jelentik, vagy nem a megfelelő hatóságnak, hogy titokban tartsák (saját „sikertelenségük”-et).

Kínában és Indiában – a világ lakosságának egyharmadának hazájában és vélhetőleg a gyógyszerhamisítások jelentős részének forrásában – egyetlenegy nagyobb gyógyszervizsgálatot nem folytattak még ezügyben – mondották.

A kór vezető kutatója, Gaurvika Nayyar hangsúlyozta, hogy 3,3 milliárd ember él ma a mocsárláz kockázatával, amely ma a Föld 106 országában tenyészik otthonosan. Évente 655 000 és 1,2 millió közöttire tehető a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) fertőzés okozta halálozás. – nyilatkozta – A megbetegedések és a halálozások számának nagyobb része elkerülhető – megelőzhető és kezelhető – lenne megfelelő, hatékony szerek helyes alkalmazásával.

A gyógyszeradagolások ellenőrzése teljesen megoldatlan. A csalások és hamisítások büntethetősége pedig legfeljebb csak megnevetteti a haszonélvezőket, a – részben közvetett – népirtások telhetetlen sápszedőit.

Azt pedig nem feledhetjük, hogy az emberi kapzsiság és nemtörődömség eredményeként fokozódó Föld-melegedés eredményeként egyre több ország fog a jövőben veszélyeztetetté – a mocsárlázlények kedvelt meleg élőhelyévé – válni. A tömeges turizmus pedig egyre könnyebben robbanthat is ki járványokat a jövőben. Míg a veszélyeztetett területek szaporodnak és az egyre edzettebb kórokozókkal védekezési esélyünk egyre fogy, némelyek mesés hasznokat fölöznek a tömegek szenvedésén. Érdemes végiggondolni, hogy az ellenálló törzsekkel kitenyésztésével mindannyiunk életét veszélyeztetik…

A hátborzongató népirtás bábmesterei a háttérben vígan és mesés gazdagságban élnek a milliók halálán. Évente százmilliók szenvedésén és néhány millió halálán. Egészen pontosan csak a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) okozta mocsárlázban évente 200 millió ember kínján és egy millió ember halálán…

Át kell értékeljük a népirtás fogalmát! A hamisító cégek, a „gyógyszergyárak” tevékenysége ugyanis kimeríti a szándékos, a mulasztással, sőt a tervezett busás haszon érdekében elkövetett csalással való népirtás fogalmát.

Izgatott érdeklődéssel várjuk a felelősök, vagyis a tömeggyilkosok mihamarabbi fölkutatását és felelősségre vonását. Még mielőtt újabb milliók halnak meg jövedelmező tevékenységük mocsaras árnyékában…

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány:

GYÓGYSZERHAMISÍTÓK EDZIK A MOCSÁRLÁZ KÓROKOZÓJÁT

Kókányolják a mocsárláz gyógyszerét, ezzel edzik a kórokozót.
Nem félreértés: Ember ellen edzik és tenyésztik a kórokozót. A legdöbbenetesebb a dologban, hogy ezen emberiség ellenes tevékenységükkel még busásan is keresnek. Gyógyszergyárak. Modern népirtók.

A MOCSÁRLÁZÍTÁS bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Miért is van ennyi makacs kórság manapság ?

A Zállatorvos szemszögéből érdemes újra átgondolnunk a fertőzések és gyógykezeléseik viszonylatát… no meg persze az örökkön vegyszerekkel mérgezett állatok, meg a rajtuk keresztül mérgezett emberiség helyzetét…

Ajánlott még :

A KOVID KEZELÉSE 2023 JÉGBONTÓ HAVÁBAN

Légzőedzés kovid-hiszti ellen

Oltottak és oltatlanok kovidban meg karanténban

A A SZUPERBAKTÉRIUM és az a fránya antibiotikum-rezisztencia bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A rhinovírusok a Picornaviridae család Enterovirus nemzetségéhez tartoznak.

A rhinovirus (A, B és C) 160 ismert változatát fedik az emberi megfázós kórokozóknak. Ez pedig mind a felszíni fehérjéiken múlik : ezek a szerotüpusok.

A rhinovírusok a legkisebb vírusok közé tartoznak 30 nanometeres átmérővel. Összehasonlításként más vírusok, mint pl a himlővirusok tízszer ekkorák, 300 nanometeresek, míg a náthavírusok 80–120 nm tájékán tobzódnak…

A Rhinovírus – Orrmérgüngy – a megfázás kórokozója bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.