Az edzés életforma.
A horpaszedzés (pedig) egy igen tudatos életforma.

A Horpaszedzés bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A valószínűleg mind e kettőnél messze ősibb Bhudzsangászana azonban szinte ismeretlen, pedig ez az egyik legegészségesebb gerinc-gyakorlat !

A Bhudzsangászana (Szanszkritül: भुजंगासन) magyarba fektetve Kobraállás vagy Kobra Póz, egy homorító fekvőtámasz. Magyarul homortámasz (Sz.). Háthajlító alapgyakorlat (ászana) a hatha jógában és általában a modern jógában is. Emlegették kígyóállás सरपासन Szarpászana képpen meg homorító kutya azaz Urdhva Mukha Szvánászana néven is. A Jin Jóga szerint Szphinx póz. Ha már valamilyen lényhez hasonlítjuk, hát valóban ennek van a legtöbb értelme. A szphinxek a tartása bizony ilyen.

A homortámasz alapgyakorlat. Minden nap érdemes ismételni és gyakorolni. A legalkalmasabb az ébredés utáni Szabó-cicatorna befejező elemeként alkalmazni !

Lássuk, hogyan végzi egy gyakorlott jógázó, egy profi !

A Homortámasz – Bhudzsaṅgászana – Kobraállás bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A levél, amely ez elhatározásra késztetett, így hangzott :

Tisztelt Szabó doktor úr!

Ebben a mai elkorcsosult világban, ahol sajnos a betegségeinket nem úgy kezelik, hogy az ember lelkét és testét egyként veszi figyelembe az orvos és úgy gyógyítja ( tisztelet a nagyon kevés kivételnek! ), a magyarságára valamit adó embereknek kötelező mélyrehatóbban megismerni megboldogult gróf Battyhány Strattmann László életét és munkásságát, aki méltó lett életében a szegények hercege, orvosa titulusra.

Nekem volt szerencsém elzarándokolni a körmendi kastélyába és szemügyre venni hagyatékát, amely mélyreható nyomott hagyott bennem.

Kedves Doktor úr!
Engedd meg hogy egy javaslattal éljek: a csaladorvos.hu oldalra ezért  javaslom kiposztolásra az orvosok hercegéről készült filmet hogy az utókor tanuljon belőle hitet, alázatot, emberséget!

A film itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=DrbyQysEpiY&t=3s

Előre is köszönettel:
Kónya Ferenc 
szegedi lokálpatrióta

A Az orvosok hercege bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Rendszeres testedzéssel a legtöbb sérülés is megelőzhető… Hát miért ne élnénk épen és egészségesen ?!

A Hogyan ússzunk amíg csak lehet ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Váltig állítom: Magyarországnak eggy esélye lenne : A gyümölcs és a zöldségtermesztés, mert Euópában a Magyarországon termett zöldéget, gyümölcsöt a kiváló minősége miatt bárhol el lehet adni !

A legjobb persze, ha bizonytalan eredetű termék, helyett, a magunkét állítjuk elő szívvel-lélekkel és persze a kertészkedésben a testi erőnk fejlesztésével…

A A homoktövis jótékony hatásai bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

De hogyan is ússzunk ? Érdemes a legjobbaktól tanulni !!! Mindig lehet fejlődni…

Ússzunk turpissan ! Azazhogy Thorpe-ossan ! Ahogyan Ian Thorpe forradalmasította a gyorsúszást…

Lassú, méltóságteljes fölsőtesttel, de pörgő (4/sec) külü-lábbal…

De alaposabban áttekintve a farmotoros bajnok edzésrendszerét még érdekesebb dolgokat láthatunk…

A Ússzunk Thorpe-ossan ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A kaliforniai Johnson családról a fölvilágosultabb amerikai sajtóban már sokan cikkeznek. A családanya egy rovatot (blogot) is vezet arról, hogyan is vezetik ezt a bizonyos “zero waste”, vagyis “nulla hulla(dék)” háztartást. Talán legrövidebben így foglalhatjuk össze: Ésszerűen!

Új lakhelyüket úgy választották, hogy elérhető közelségben legyen a piac, az iskola, sőt még a mozi is, így hétköznapokon nincs szükségük füstpöfetre, kocsira. Azt viszont belátják, hogy kirándulásokra, nyaralásra nem tudják nélkülözni a járgányt.

Két iskolás fiúk van, akiknek a ruhatára idényenként 4 nadrágból, 8 ingből, 1 hálóruhából, 1 szabadidős összeállításból és alsóruházatból áll. (Persze Kaliforniában kicsit egyszerűbb az öltözködés az éghajlat miatt, de ettől függetlenül könnyű elképzelni, hogy Amerikában a szegényebb családok is jóval többet költenek a ruhatárukra). Természetesen a felnőtteknek is korlátozott számú ruha áll a tárban. Bea évente 2 alkalommal vásárol, főleg használt ruhákat.

A családfő szerint a gyerekek is teljesen elfogadták ezt az életstílust, számukra is elfogadható, hogy minőségi és tartós játékokat kapjanak. Amit meg kinőnek, azt mindig tovább ajándékozzák.

Persze sokan azzal uszítanak ellenük, hogy ez a fajta életmód nagyon sok pénzt és szabadidőt igényel, de Bea Johnson állítja, hogy egyik sem igaz, csak jó szervezés kérdése az egész.

Kizárólag olcsó mosószódát, ecetet, mosható törlőkendőt használnak a takarításra, nem használnak vegyszereket sem a fürdőszobában, sem a konyhában. Még a szépségápolásra szánt termékeket is kis üvegekben tárolják, nem pedig műanyag flakonokban és természetesen szappanokat használnak. Olyan apróságokra is figyelnek, mint a törlővatta, ami szintén nem eldobható, hanem kimosható és újrahasznosítható. A fogkeféjük sem műanyag, hanem lebomló anyagból készült. Az már magától értetődik, hogy az ételmaradékot természetesen korhasztják, poszmatolják (idegen szóval erőlködve: komposztálják).

Bár az USA-ban, főleg Kaliforniában könnyebb olyan áruházakat találni, ahol lehet nagy tételben egészséges, természetes azaz “bio” (angolkodva “organikus”) élelmiszereket vásárolni, de a kísértés is nagyobb, hiszen az átlag-amerikai életstílus maga a kérkedő herdálás.

Bea tanácsait olvasgatva jónéhány dolog csonkországunkban, de még roncs-Magyarországon is kivitelezhetőnek tűnik.
Mint mondogatják : A zacsimentesség nem reménytelen dolog. Igazán csak szándék kérdése.
Mindenkori természetes friss áruhoz kiskertjeink, őstermelőink és piacaink is vannak még…

Bea Johnson vallja, hogy a legnagyobb ellensége az a sok reklámszennyanyag, amit nap mint nap kéretlenül is a postaládájukba tuszkolnak. Hiába próbálta lemondani, visszautasítani, letiltani, hatóságokhoz fordulni, ez ellen egyelőre nem tud mit tenni. Ő bár nem mondja ki, de ez az igazi terror: Mammón terrora!

A család elszánt példamutatással igyekszik bizonyítani, hogy nem a korlátlan fogyasztói felhalmozás vezet a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Akadnak követőik, akadnak persze műveletlen, köpködő kritikusaik is, de súlyos tény marad, hogy egy átlag nyugati ember évente fél tonna háztartási szemetet termel, míg ők csak pár maroknyit.

Ajánlott olvasmány (angolul): The Humanure Handbook (Third Edition)

A A család, amely nem termel szemetet bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Ugyan mi lehet(ne) egy népi mondóka szerepe az egészségmegőrzésben?

A régi, egészségesebb (lelkű) világban kütyük meg műsorok helyett gondolatok és élőben kimondott mond(ol)atok szabályozták az emberi elme járását. Ha ezek az intelmek, versek, dalok, mondókák jobban szabályozták az emberek életét, úgy sikeresebbek lehettek a(z egészséges) túlélésben is. Egy egészségmegőrzésre szánt mondókát nem kell föltétlen értelmezni, elég az üzenetet átadni:

Csicsiriborsó, bab, lencse,
Tégöd látni szerencse !

Érdekes ebben a mondókában az is, hogy a Csonkország egyik legözögetőbb vidékéről, Szöged hajdani tanyavilágából gyűlytöttem, a szöröncse, pedig mégis – talán a teljesebb rím kedvéért – csak „szerencse”-ként jelenik meg a „lencse” csengetésére. De mi löhet mégis az értelme ennek az apró mondókának? Hinni is nehéz, hogy a néptudás, már legalább egy évszázaddal a „hivatalos tudomány” előtt fölismerte – ha megnevezetlenül is – a phüto-ösztrogének csontépítő áldásos hatását.

Nem is ösmerném ezt a mondókát, így valószínűleg végleg el is veszett volna, ha a magam módján orvosként nem papolnék, prédikálnék folyton a csontporhanyós (Sz.) véneknek a csont porhanyodása (Sz.) elleni küzdelemről. A „csontritkulás” elég sánta fogalom, majdnem olyan gügye, mint a „vérhígítás” (anticoagulatio), így használatát csak a legkorlátoltabb betegeim számára hagyom. A csont ugyanis nem ritka, csak meszében és gerindá(cská)iban (Sz.) fogyatkozott, hiszen a kis csontgerindák (Sz.) közti teret szépen és alaposan kitölti a lágyabb kötőszövet…
A csontporhanyókór (Sz.) belsőleg egy kicsit rímel/ összhangzik-össz(e)porzik az orvosi latin osteoporosis-sal is. Ennek (fordítatlan) kimondása legendásan nehézkes a máig sznobul latinkodó angolajkúaknak. (Ajánlott filmélmény a Madagaszkár pingvinjei ! Igen szórakoztató önkritika az anglomán „pruritus latino-graecandi”-ra, vagyis a „tudományosan” görgö-latinkodó nyelvi viszketegségre.)

Napi papolásaim körébe tartozik a derékfájogatós meg a banyalázas vagy már szülő-korán túljutott asszonyoknak a bab meg lencse fogyasztásának sulykolása. A hüvelyesekben (bab, lóbab, lencse és csicseriborsó) található egy növényi ösztrogén, amelynek rendszeres fogyasztása egészen bizonyosan megelőzi a vénasszonyok csontporhanyókórját (Sz.), a gyöngébbek kedvéért „csontritkulását”.

Éppen szokott fölvilágosító tevékenységemet folytattam Szöged-alsótanyán, amikor egy nem túl fogékony öregasszony a méllázó hallgatása után búcsúzóul az ajtóban még visszafordult:

Csicsiriborsó, bab, lencse…
Tégöd látni szerencse !

Döbbenten ültem : – Ezt nekem mondta ? – Hát igen… Csak eszömbe jutott még gyerökkorombul ez a mondóka… Vagy nyócvan éve ki nem mondtam…

No ez – talán nem meglepő – még jobban megdöbbentett. Egy 80 éve alvó emléket csaltam elő belőle… Ha nem papolok, ez a kedves magyar mondóka (is) örökre elvész, mint kultúrkörünk százazarnyi hasonló csilláma… (Gárgyán Irén, Királyhalom… Szöged Alsó tanya… )

Azóta kicsit ıgazítottam a(z) (ős)népies alakon – már csak ilyen a népi mondóka, folyton alakul – és mögalkottam a magam mondolatát Kőrösön :

Csicseriborsó, bab, lencse…
Csontépítő szerencse !

Aki csontrıtkulással fölbukkan röndölőmben, bızonyosan hallja is tőllem ezt az ősi magyar bölcsességöt, ebben a mai „tudományos” változatában…

Aki megfogadja, annak meg napi gyakorisággal ajánlom a hüvelyesek (csicseri mög bab, lencse) fogyasztását !

Ajánlott olvasmány :

Mitől puffaszt a bab ?!

A kérdés föltevése szabatosabban : Mitől puffasztanak a hüvelyesek ?! A hüvelyesek táplálkozás(tan)i szempontból kiemelten értékesek. 

2023.03.19. DR. SZABÓ LÁSZLÓ MEGELŐZHETŐ, TÁPLÁLKOZÁS

A Csicsiriborsó – bab – lencse… bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Minden tisztes magyar asszonynak ajánlom megfontolni a példát ! Kifogás és nyafogás nélkül !
Nejemnek is ezt javasoltam, aki (számomra) érthetetlen módon megtorpant a hatodiknál…

A Kárpát-medence azé, aki teleszüli – hirdette Ceauşescu.
E nemes eltökéltség jegyében nem csak a művi vetélés volt büntetendő, de a még fogamzásgátló tablettákat is betiltották a szocialista Olájországban (Rómániában). Az eredmény: az 1966-ban 19 milliós ország lakossága – az európai népesedéssel (fogyással) szemben – oly mértékben emelkedett, hogy 1989-re meghaladta a 23 milliót!

Nekünk is volt egy Ratkó Annánk, a Rákosi-korszak népjóléti és egészségügyi minisztere. De az Ő népesedési sikere elmaradt a szomszédos Olájországétól, meg az általuk megszállt területeink oláh nőnépétől…

Ha mi különbek és emelkedettebbek vagyunk eme letűnt, sötét koroknál, úgy törvény sem kell hozzá! Csak a bölcs elhatározás: Irány a bátrabb magyar gyermekvállalás!

Míg némelyek gazdasági körülményeken vinnyognak, vagy éppen a páratlan(?) alakjukat féltik, – amiért egyébként a ruhaválogatáson és a fedő cicomán túl, többnyire nem tesznek semmit – addig mások szülnek!

Oláj anyák szülési hajlandóságával, és az ezzel szemben álló magyar eggykézéssel vesztettük el Erdélyt, de a fasisztótok is hasonló módon szaporodták túl a Fölvidéket. Azok a fasisztótok, akik ma végleg eltakarítani akarnak onnan bennünket. Az őslakosokat. (Csak sértődékenyebb tót olvasóim kedvéért jegyzem meg: Magam igen éles különbséget teszek fasisztótok és derék “Tót atyafiak” között.)

Míg mások a harmadikon ijedeznek, addig a tizenötödik gyermekét hozta világra egy derék magyar asszony a debreceni szülészeti klinikán! “A szakirodalomban is példa nélküli módon minden kisbabája császármetszéssel született” – közölte a Debreceni Egyetem (DE) sajtóirodája csütörtökön.

A hat kisfiú mellé kilencedik kislányként érkezett a Frank családba március 31-én. A kis Rebeka 46 centiméterrel és 2680 gramm súllyal. A baba kicsit idő előtt – a 35. terhességi héten született, így jelenleg a “keltetőben” (inkubátorban) erősödik. A Berettyóújfaluban élő nagycsaládban minden gyerek császármetszésseljött világra, így esetük orvosi szempontból is rendkívül különleges – mondta el Dr. Póka Róbert egyetemi tanár, aki az asszony gyermekét világra segítette.
A harminc éve szülészkedő professzor sem találkozott még ilyen nagyszámú, szövődménymentes császármetszéssel pályája során. A szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgatója szakmailag és emberileg is különleges teljesítménynek tartja az asszony példáját.

Vannak, akik még ma is kínlódva “terhesség”-nek nevezik az “áldott állapot”-ot. – Ez maga a terhesség! Sőt mi több lelkileg is sorvasztó betegség.
Míg asszonyok tömegei rettegnek a világ legtermészetesebb eseményétől,  – a szüléstől, – addig fényes példaként akad oly derék anya, aki még a sokadik császármetszés veszélyeit is boldogan – ezért sikerrel – vállalja a további gyermekáldás reményében…

A korábban angoltanárként dolgozó édesanya 28 évesen szülte meg első gyermekét, aztán minden évben újabb taggal gyarapodott a család, egy esztendőben pedig kétszer is részük volt gyermekáldásban. Katalin szerencsének érzi magát, mert ugyan nappal folyamatos, két embert igénylő műszakot jelent a tizenöt csemete ellátása, de az éjszakákat végigalusszák a gyerekek. Méhészként dolgozó férjére és gyermekei öreganyjára is mindenben számíthat. A remekül működő családban a nagyobb gyermekek is segítenek ellátni a kisebbeket.

A boldog anya eggykeként nőtt fel, így minden tiszteletet kiérdemlő, nagy elhatározás és vállalás eredménye, hogy ma ilyen nagy családja van…

Dr. Szabó László
www.makultur.hu

Ajánlott olvasmány még:
A legnépesebb angol család munkából él!

A Tizenötször szült császármetszéssel egy magyar asszony bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Üzenet ez minden kitartottnak: Lehet így is!

A kormányszintű ingyenélőhízlalás ellenére meg lehet élni Angliában akár munkából is !

A Lancashire-beli Morecambe városában élő Radford család 7 lányt és 9 fiút nevel. Összesen 16 gyermeket. De ami egészen szokatlan: büszkék rá, hogy még sohasem szorultak rá segélyre és nem is kérnek belőle! Döbbenetes hír, lesújtó szép igaz valóság az ingyenélő brit csőcselék millióinak…

Anglia ma – Európa és a nyugati világ szégyeneként – a dologtalan leányanyák hazája. Az álságosan “munkás(párti)” névvel takaródzó nemzetrontó vadlibsi vezetés lakást utalt ki, ha valaki munkakerülő leányanyaként szült. Tették ezt tízezerszám. Családi adórendszer nem lévén, a dolgozók meg fizetik adóikat úgy, ahogy. Ugyanannyit, ha vagány magánzók, vagy ha éppen 10 gyereket nevelnek tisztességgel. Nem is csoda hát, ha néptömegek ismerték föl Angliában : a legjobb üzlet az ingyenélés. Naplopónak, lumpenproletárnak lenni sok pénzt jelent, és semmi munkát ! Természetesen a tisztességgel dolgozók munkájából és adójából ! Magam is kénytelen voltam eltartani e vérszívókat, míg a házamat (a hat gyerekem fölül) is elvették az anglonácik. Ma pedig milliók élnek immár legalább második nemzedékben, ingyen a mások zsírján. (Egyebek közt) ezért tart ma itt Anglia. Lecsúszóban, vágyakozva nézve föl pl. a háborúkban – amerikai kölcsönnel és segítséggel – megvert, mégis főnixként föltámadott Németországra. Ma pl. gépjárműben is csakis a német márka a státusz-szimbólum. No persze angol autó sincsen már, mind elúszott. Léhűtőitatásra mindig volt pénz, míg a Jaguár, vagy a 007-es Aston Martin, de még a királyi Rolls-Royce megmentésére sem jutott.
No persze az ingyenélő csürhének jut pénze és ideje mindenre. Még henceg is a jó dolgával úton-útfélen. A segélye(i)k 20%-a folyik el szerencsejátékokon, fogadóirodákban. Mert ráérnek! És megtehetik! Ha meg erre is ráunnak, hát elmennek betörni, fosztogatni, hogy végre vadonatúj 2 méteres képernyőjük is legyen otthon (amire egyébként a dolgozók hónapokat spórolnak).

Hát ebben a “modern” Angliában igazán üdítő színfolt, hogy éppen a legnépesebb, fehér és brit(!) család munkából él!

Pékséget üzemeltetnek családi vállalkozásban. Egészen régimódinak hangzik ma ez egy olyan társadalomban, ahova ömlenek a harmadik világ munkakerülői a legjobban fizetett ingyenélés reményében.
A Radford családnak 16 gyermeke van, és az édesanya nemrég jelentette be, hogy igazán szeretne már egy következőt!
Talán némely olvasónak ez már túlzásnak tűnik, de bizony ez a szemlélet tartja fönn Európát – ha mégis fönnmarad – a szinglik és gyermektelenek korában…

A Radford család gyermekei tisztatekintetűek, kedvesek és elevenek.

Noel, az apa a hét hat napján fél ötkor kel, a szomszédos városkában, Heysham-ben, a Strawberry Gardensben dolgozik a család pékségében. Az igencsak életrevaló családfő a 15 üléses minibuszon hordozza gyermekeiket oskolába.

Édesanyjuk, Sue szintén a családi pékségben dolgozik, amikor éppen nem a gyerekek körül sürgölődik a négyszintes, tízhálószobás házukban, melyet korábbi szociális otthonból alakítottak újra családi házzá.

Az emberek nem értik – mondja Sue – Mindig azt kérdezik : “Hogy lehet ezt csinálni ?”
– A válasz egyszerű : Rendszer és rendszeresség !

“Igen nyugodt szülők vagyunk, ha nem így lenne, bizonyára már nem is élnénk” – vallja Noel, majd hozzáteszi: – Az is segít, hogy Sue kiváló emlékezete soha nem téved időpontok, találkozók és szülinapok dolgában… – “Nekünk nem kell naptár, minden Sue fejében van!”

Dr Sz L

Források:
Family welcome baby number 16
Britain’s biggest family just got bigger

A A legnépesebb angol család munkából él! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.