A led fény vakít, ezért betiltandó !

Épelméjű valódi vezetők ezt a döntést hoznák. Most azonnal.
Kultúrtársadalmakban ez nem is lenne kérdés. Vajon akkor mi most miben élünk ?
Nem tán a korrupció terrorában ?! Nem tán a korrupt vezetők és a őket megvesztegető cégek béklyójában ?!
Miért tűrjük ezt ? Miért kell ezt eltűrnünk ?

Ha be lehetett tiltani a dohányzást, be lehet tiltani a hideg ledet is !

Ugyanígy kellene minden kéktüskés fehér led dobozán hirdetni az általa okozott vakságot is !!!

Ha a tüdőnk annyira fontos, miért nem fontos a szemünk világa ?!

Ha meg nem tiltjuk be a vakító fényt, hát tegyünk rá 500 %-os vakít-adót, amiként a szennyételekre tettük a csipszadót !

Íme egy valódi gond, amely mindannyiunkat érint… Két kerek esztendőn át a jól megtervezett vılágraszóló vírushiszti vonta el minden figyelmünket méltatlanul… még a kovid-védettekét is… Aztán meg a képtelenül elszállt csıhárak, azaz tudálékosabban, görögködőn az energiaárak… Azután jött a háború… amit velünk pénzeltetnek, miközben a Mieinket öletik le ma is… a Magyarokat.

De… Ím egy valódi gond ! Egy másik, egy harmadik, egy negyedik, egy valódi gond !!!
Amiről szót sem ejtenek ma vezető főorvosaink… sőt a „felelős” minisztereink…
Pedig ez lenne a kötelességük !!!
Hát ma helyettük megteszem most én magam :

A hideg led mindannyiunkat vakít !!!
Nincs ellene szemmaszk, de még eszement védőoltakozás sem…
Zsebhalló-bizgetőknek és kütyüfüggőknek itt a figyelmeztetés még időben, vénségi vakulásukat megelőzendő !!!

A vakító „(lılás)kéktüske” begerjeszti a szemvéde(k)sejteket (mikrogliákat) is. Ez ma már közismert a szemészetben. Az emberi szem természetes fényre szomjazik. A „(lılás)kéktüske” vakít !!! Miért kell ez nekünk ?!

„A led-fény az civilizációs ártalom !” (Dr. Kovács-Öller Tamás)

A szemrontó, látás-gyilkos ledekkel a gondolkodó maradék magyarságnak le kell számolnia !!!

Felelős ma mindenki, aki led-mentesítő intézkedést (jogszabályt) hozhatna és nem teszi.
De felelős a látásunkért mindenki, aki a vakító hatásról tud és nem tesz ellene !!!

A gond (további fokozata) az, hogy vannak olyan munkahelyek, és otthonok, ahol ez észvesztő kütyüket sem kell elővenni, mert már az állandó megvılágtás is vakító !!!

Még a led bevezetésének kezdetén hallatszottak vészjós hangok az új fény szemkáráról, de Mammón gyilkos nyomulása mindent elhallgattatott azóta… csak szemernyi tıltakozás maradt. Ím…
De legyen egy mustármagnyi hited !!! És …

A Dr. Völgyi Béla vezette kutatócsoport munkájának tanulságos eredményeiről ad hírt Dr. Kovács-Öller Tamás, a látrét(eg)ész (Sz.), azaz (konyhalatinkodón) retina-kutató …

Legtöbben órákat ülünk a képernyőt bámulva… de led világítás van az otthonunkban, de már az utcákon is.
Vajon ez a mesterséges fény milyen hatással van hosszú távon a látásunkra ?
Miért van az, hogy a magasabb civilizációs fokon élő országokban több az időskori, látótér-kiesés ?! Azaz a látótér-kieséssel járó „makula-degenerációs”,  – egyik szellemes betegem (Mihály Jánosné, Nagy Erzsébet, Törtel) magyarításában – „sárgahályogos” megbetegedés ?

Mi történik az egerek látóhártyájában (retinájában), ha egész nap átlagos erejű (normál intenzitású) led fénynek vannak kitéve?

Hogyan csökkenthetjük a hideg led fény káros hatását ?!

Ezekre a kérdésekre ad választ a videóban dr. Kovács-Öller Tamás a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának retinakutatója.

Ezúton is köszönjük Kovács-Öller Tamás doktor úrnak ezt a tanulságos kis filmet.

Érdemes elgondolkodni ennek fényében az angolkodón szuperhülye „hómofisz” avagy a betegesen korszakalkotóan „korszerű” távmunka találmányán is, amely bizonyosan a látás gyilkosa !
Még a Jó İsten Napocskáját sem lát(hat)ják az otthondolgozók… még a munkába menet idején sem…

Amennyiben megnézték e tanulságos filmet, menjenek ki hamar a szabadba !
Élvezzék a Jó Isten Világosságát, a Természetes Fényeket !
A led-fényekről meg a látásukról pedig igazságosan és felelősséggel döntsenek !

Szabadidőben pedig olvassunk végre könyveket !
Természetes fényben…
Természetesen…

Őszülvén rövidülnek a napok, egyre fogy a fény… A fénypótlással meg érdemes óvatosan bánni !

Egy kevéssé kutatott területe még a LED-fények kárának a fejfájás ! Azaz a LED-okozta fejfájósság !!!

Bárki (fejfájós) kipróbálhatja magán : Ha kékszűrős szemüvegben tölt ugyanannyi időt a kékellő kütyűi előtt, elmúlik-e a fejfájása ?! Itt az új esély egy teljesebb, minőségibb gondtalanabb életre !!!

De ugyan mi lenne, ha a hideg led már eleve nem lenne ?!

Ajánlott még :

A led a növényeknek nem szúrja a szemét (legalábbis azt hisszük, mert ezt hitetik velünk) :

Full spektrum növényvilágítás Led szalag – ledfenyek.eu

A növényeknek nincsen szeme, így abban (a nem lévőben) a led kárt nem okozhat. De van-e valami más, amit esetleg még a nővényen is sért e természetellenes fény ?

Ha azt szeretnénk, hogy a led-szalag tartósan megtartsa fényteljesítményét, akkor mindenképpen fémre – alu profil led szalaghoz – rögzítsük, mert a fémalap állandó hűtést biztosít a led-szalagnak a folyamatos működtetés esetén, ami igen hasznos a hosszabb (garancián jóval túlnyúló) élettartam megtartásához is.

Olvasói levelek :

Valóban, az se lenne egészséges színlátó csapocskáinknak, ha kék ibolyában gyönyörködnénk egész nap, kell egy kis vörös rózsa és zöld fű is.

A Triple-R technológia viszont képes olyan LED-es fényre, amely Nap-szerű színképet (spektrumot) generál egy többlépcsős gerjesztési folyamat során. Érdemes azt is megnézni, hogy az eddigi fényforrások mennyire voltak egészségesek. A hagyományos fehér LED-ek, ha így nézzük, nem is voltak olyan rosszak. De a Tri-R mind közül a legjobb.
Ja nem! A szabadban a legjobb! 

Hazai boltokban még nemigen látom, itt viszont spektrumokat is mutatnak:

Üdv!
Tápai Csaba

…

Kedves László!

Hálásan köszönöm minden hozzám érkezett kedves információs anyagot!

Neked köszönhetem, hogy nem egy idiótaként kell majdan erről a Bolygóról távoznom.
Minden, amit eddig tanítottak Velünk az egy teljesen hamis való – világból érkezett. – 

Nagyon jókor jött az információ, mert a Feleségem nemrég vásárolt egy LED izzót, valahogy nem örültem neki – csak annyit kérdeztem, hogy nem volt más, nagyon gyorsan megválok az izzótól!

Kedves Doktor úr most pedig engedd meg, hogy mindenható Urunk gazdag áldását, kérjem Életedre, Munkádra és Szolgálatodra.

Áldott Ünnepnapokat kívánok Neked és kedves Családod minden Tagjának.

Maradok kiváló tisztelettel és szeretettel:

Vári István
2021. dec. 18.

…

T.C.

Retina=recehártya, képhártya, képalkotó hártya

Makuladegeneráció = Szemfoltelfajulás

Generál = nemz, létrehoz

Generáció= nemzés, nemzedék

Degeneráció = elkorcsosulás, elfajulás, elfajzás

Katona Imre

Jóval árnyaltabb a helyzet, de jó ha felhívjuk rá a figyelmet!

Tudtam mit keresek, de 1óra alatt nem jutottam előre.
Ha jó CRI -jű ledet veszünk (nekem azok vannak) akkor talán elhanyagolható az általad jelzett hatás. 
De vizsgáltad Te a hagyományos izzó infravörös túlsúlyú fényét a szemre? Szerintem ég tőle.

Szeretettel: B.I. / Nagyhusi
(2025. dec. 8., H)

A A hideg led fény vakít  – Mihamarabb betiltandó ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A szerkezetükben a quinolon vázon egy fluor-atommal is toldva változatos mellékláncokkal ékítve (h)arcoskodnak a baktériumok szaporodásának gátlásával, azaz az örükanyaguk megkettőzésének (meg)akadályozásával.

A baktériumok örükanyagának kettőzéséért (DNS-duplikáció) felelős güráz enzüm gátlásával, vagyis az örükanyag (DNS) újba másolása gátlásával bénít bacit és gyógyít embert.

A fluoro-quinolonoknak ma már négy vegynemzedéke van.

Fluoro-quinolon vegynemzedékek (generációk)

Az első vegynemzedéki (1. generációs) quinolonok fejlesztése a szerkezetileg csak rokon naphthyridin-családba tartozó nalidix-sav bevezetésével indult 1962-ben az ember hugyuti fertőzéseinek kezelésével. A nalidix-savat George Lesher és munkatársai fedezték föl a mocsárláz elleni (antimaláriás) hatású chloroquinolin, a chloroquin előállítása során. A nalidix-savban fluor sincsen, így ez csak quinolon.

A Quinolonok vegynemzedékekbe csoportosíthatóak az antibakteriális spektrumuk alapján.

Az első vegynemzedék (1. generáció) quinolonjai ma már ritkán használatosak.
A leggyakrabban használatosak a levofloxacin, a ciprofloxacin meg a moxifloxacin.

Első vegynemzedék (1. generáció)

• flumequine (állatgyógyászatban)
• oxolin-sav
• rosoxacin

A szerkezetileg hasonló első vegynemzedék (1. generációs), de nem 4-quinolonok a cinoxacin, nalidix-sav, a piromid-sav meg a pipemid-sav.

Második vegynemzedék (2. generáció)

A második vegynemzedék (2. generáció) olykor „Class 1” meg „Class 2” alosztályokba is soroltatnak.

• ciprofloxacin
• fleroxacin
• lomefloxacin
• nadifloxacin
• norfloxacin
• ofloxacin
• pefloxacin
• rufloxacin

A szerkezetileg hasonló második vegynemzedéki (2. generációs), de nem 4-quinolon az enoxacin.

Egy különös 3-as széngyűrűt lógat a quinolon Nitrogénján a Ciprofloxacin :

Harmadik vegynemzedék (3. generáció)

A harmadik vegynemzedék (3. generáció) az előző kettővel szemben hatékony a sztreptokokkuszokkal szemben is.

• balofloxacin
• grepafloxacin
• levofloxacin
• pazufloxacin
• sparfloxacin
• temafloxacin

A harmadik vegynemzedékéhez sorolt, bár szerkezetileg nem (tisztán) 4-quinolon a tosufloxacin (Ozex, Tosacin).

Negyedik vegynemzedék (4. generáció)

A 4. generációs fluoroquinolonok a DNS-güráz meg a topoiszomeráz IV gátlásával is hat. Ez talán lassítja a szernek ellenálló (rezisztens) törzsek kifejlődését is.

• clinafloxacin
• gatifloxacin
• moxifloxacin
• sitafloxacin
• prulifloxacin
• besifloxacin
• delafloxacin

A szerkezetileg hasonló negyedik vegynemzedéki (4. generációs), de nem 4-quinolon a gemifloxacin meg a trovafloxacin (a klinikai használatból kivonattak).

Fejlesztés alatt áll az:

• ozenoxacin

A fluoroquinolonok egyik jeles új képviselője a moxifloxacin mint negyedik nemzedéki gennyűző (antibiotikum) igen hatásos, így fölfutóban van a baktériumok okozta fertőzések kezelésében.

Amint a szerkezetéből is tisztán kitűnik, a fluoro-quinolonok csoportjába tartozik.

A fluoro-quinolok alaposabb megismeréséhez ajánlott oldal :

Andersson MI, MacGowan AP (May 2003). „Development of the quinolones”. The Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 51 (Suppl S1): 1–11.

Ajánlott még :

Moxifloxacin

A Quinolonok – Fluoro-quinolonok bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Adható szájon át, visszérbe szúrva vagy akár szemcsepp alakjában is…

A(z általánosan meg)szokott gyógyszermellékhatások mellett szokatlan és kellemetlen mellékhatása lehet a gyomorsav visszatolulása, amely a gyógyulás után akár hosszabban is megmaradhat…

Amint a szerkezetéből is tisztán kitűnik, a fluoroquinolonok csoportjába tartozik. Mint ilyen leginkább a baktériumok örükanyagának kettőzésének (DNS-duplikáció) gátlása, vagyis a(z örükanyagának) szaporodása gátlásával bénít bacit és gyógyít embert.

A Moxifloxacint 1988-ban jegyezték be és 1999-ben engedélyeztették az USA-ban.

A moxifloxacin alaposabb megismeréséhez ajánlott oldal :

„Moxifloxacin Hydrochloride”. The American Society of Health-System Pharmacists.

Ajánlott még :

Quinolonok – Fluoro-quinolonok

A Moxifloxacin bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A ma „Desault-kötés” (vagy nagyon ritkán „Velpeau-kötés”) néven emlegetett gyógymód – amely többnyire a sérült váll rögzítését célozta – illő(bb)en, magyarul is remekül kimondható :

vállgyám-kötés, vagy egyszerűbben csak váll-gyám ! A váll-gyám általánosabb használatra is alkalmas. Nem kell kötésként értelmezni, elég, ha csak támogató, gyámolító rögzítés.

Az évezredes kéztartási hagyományok hiedelme ellenében is fölmerült, hogy a Napoleonnal azonosított kéztartás is egy nehezen gyógyuló korábbi vállsérülés fájdalommentesítése céljából lett olyan „természetes”. Íme : 

Ha ókori hagyomány fölelevenítése és kultúrfölény hangsúlyozása lenne is ez a kartartás, annyi bizonyos, hogy vállfájdalmak csökkentésére vagy szűntetésére is kiválóan alkalmas…

Akad persze sok más is a történelemben, aki hasonlóképpen hordotta meg tartotta a karját,
de persze ennek az oka némelyest homályos, kétséges…

A vállforgabőnye a „rotátor köpeny” magyarul… a váll kifelé forgatását bıztosító ızmok tapadására… a váll hanyantása / hanyıntása támogatásában neve lehet vállhanyabőnye, vállhanyı(nta)bőnye, vállhanyıntó bőnye; de vastagsága okán talán nem is „bőnye”, hanem már bónya: vállforgabónya, vállhanyabónya. Sérülése, részleges szakadása, a vállforgabónya rongya vagy vállhanyabónya rongya idősebb férfıakban gyakori(bb) … Több más (törés, ficam) között erre jó a vállgyám-kötés !

A Vállgyám-kötés bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A led fény vakít, ezért betiltandó !

Épelméjű valódi vezetők ezt a döntést hoznák. Most azonnal.
Kultúrtársadalmakban ez nem is lenne kérdés. Vajon akkor mi most miben élünk ?
Nem tán a korrupció terrorában ?! Nem tán a korrupt vezetők és a őket megvesztegető cégek béklyójában ?!
Miért tűrjük ezt ? Miért kell ezt eltűrnünk ?

Ha be lehetett tiltani a dohányzást, be lehet tiltani a ledet is !

Ugyanígy kellene minden kéktüskés fehér led dobozán hirdetni az okozott vakságot is !!!

Ha a tüdőnk annyira fontos, miért nem fontos a szemünk világa ?!

Ha meg nem tiltjuk be, hát tegyünk rá 500 %-os vakít-adót, miként a szennyételekre a csipszadót !

Íme egy valódi gond, amely mindannyiunkat érint… Két kerek esztendőn át a jól megtervezett vılágraszóló vírushiszti vonta el minden figyelmünket méltatlanul… még a kovid-védettekét is… Most meg a képtelenül elszállt csıhárak, azaz tudálékosabban, görögködőn az energiaárak… Azután meg a kitört a háború… amit velünk pénzeltetnek, miközben a mieinket öletik le… a Magyarokat.
De… Ím egy valódi gond ! Egy másik, egy harmadik, egy negyedik, egy valódi gond !!! Amiről szót sem ejtenek ma vezető főorvosaink… sőt a „felelős” minisztereink… Pedig ez lenne a kötelességük !!!
Hát ma helyettük megteszem most én magam :

A led mindannyiunkat vakít !!! Nincs ellene szemmaszk, de még eszement védőoltakozás sem…
Zsebhalló-bizgetőknek és kütyüfüggőknek itt a figyelmeztetés még időben, vénségi vakulásukat megelőzendő !!!

A vakító „(lılás)kéktüske” begerjeszti a szemvéde(k)sejteket (mikrogliákat) is. Ez ma már közismert a szemészetben. Az emberi szem természetes fényre szomjazik. A „(lılás)kéktüske” vakít !!! Miért kell ez nekünk ?!

„A led-fény az civilizációs ártalom !” (Dr. Kovács-Öller Tamás)

A szemrontó, látás-gyilkos ledekkel a gondolkodó maradék magyarságnak le kell számolnia !!!

Felelős ma mindenki a led-mentesítő intézkedést (jogszabályt) hozhatna és nem teszi.
De felelős a látásunkért mindenki, aki a vakító hatásról tud és nem tesz ellene.

A gond (további fokozata) az, hogy vannak olyan munkahelyek, és otthonok, ahol ez észvesztő kütyüket sem kell elővenni, mert már az állandó megvılágtás is vakító !!!

Még a led bevezetésének kezdetén hallatszottak vészjós hangok az új fény szemkáráról, de Mammón gyilkos nyomulása mindent elhallgattatott azóta… csak szemernyi tıltakozás maradt. Ím…
De legyen egy mustármagnyi hited !!! És …

A Dr. Völgyi Béla vezette kutatócsoport munkájának tanulságos eredményeiről ad hírt Dr. Kovács-Öller Tamás, a látrét(eg)ész (Sz.), azaz (konyhalatinkodón) retina-kutató …

Legtöbben órákat ülünk a képernyőt bámulva… de led világítás van az otthonunkban, de már az utcákon is.
Vajon ez a mesterséges fény milyen hatással van hosszú távon a látásunkra ?
Miért van az, hogy a magasabb civilizációs fokon élő országokban több az időskori, látótér-kiesés ?! Azaz a látótér-kieséssel járó „makula-degenerációs”,  – egyik szellemes betegem (Mihály Jánosné, Nagy Erzsébet, Törtel) magyarításában – „sárgahályogos” megbetegedés ?

Mi történik az egerek látóhártyájában (retinájában), ha egész nap átlagos erejű (normál intenzitású) led fénynek vannak kitéve?

Hogyan csökkenthetjük a led fény káros hatását ?!

Ezekre a kérdésekre ad választ a videóban dr. Kovács-Öller Tamás a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának retinakutatója.

Ezúton is köszönjük Kovács-Öller Tamás doktor úrnak ezt a tanulságos kis filmet.

Érdemes elgondolkodni ennek fényében az angolkodón szuperhülye „hómofisz” avagy a betegesen korszakalkotóan „korszerű” távmunka találmányán is, amely bizonyosan a látás gyilkosa !
Még a Jó İsten Napocskáját sem lát(hat)ják az otthondolgozók… még a munkába menet idején sem…

Amennyiben megnézték e tanulságos filmet, menjenek ki hamar a szabadba !
Élvezzék a Jó Isten Világosságát, a Természetes Fényeket !
A led-fényekről meg a látásukról pedig igazságosan és felelősséggel döntsenek !

Szabadidőben pedig olvassunk végre könyveket !
Természetes fényben…
Természetesen…

Őszülvén rövidülnek a napok, egyre fogy a fény… A fénypótlással meg érdemes óvatosan bánni !

Egy kevéssé kutatott területe még a LED-fények kárának a fejfájás ! Azaz a LED-okozta fejfájósság !!!

Bárki (fejfájós) kipróbálhatja magán : Ha kékszűrős szemüvegben tölt ugyanannyi időt a kékellő kütyűi előtt, elmúlik-e a fejfájása ?! Itt az új esély egy teljesebb, minőségibb gondtalanabb életre !!!

Ajánlott még :

A led a növényeknek nem szúrja a szemét (legalábbis azt hisszük, mert ezt hitetik velünk) :

Full spektrum növényvilágítás Led szalag – ledfenyek.eu

A növényeknek nincsen szeme, így abban (a nem lévőben) a led kárt nem okozhat. De van-e valami más, amit esetleg még a nővényen is sért e természetellenes fény ?

Ha azt szeretnénk, hogy a led-szalag tartósan megtartsa fényteljesítményét, akkor mindenképpen fémre – alu profil led szalaghoz – rögzítsük, mert a fémalap állandó hűtést biztosít a led-szalagnak a folyamatos működtetés esetén, ami igen hasznos a hosszabb (garancián jóval túlnyúló) élettartam megtartásához is.

Olvasói levelek :

Valóban, az se lenne egészséges színlátó csapocskáinknak, ha kék ibolyában gyönyörködnénk egész nap, kell egy kis vörös rózsa és zöld fű is.

A Triple-R technológia viszont képes olyan LED-es fényre, amely Nap-szerű színképet (spektrumot) generál egy többlépcsős gerjesztési folyamat során. Érdemes azt is megnézni, hogy az eddigi fényforrások mennyire voltak egészségesek. A hagyományos fehér LED-ek, ha így nézzük, nem is voltak olyan rosszak. De a Tri-R mind közül a legjobb.
Ja nem! A szabadban a legjobb! 

Hazai boltokban még nemigen látom, itt viszont spektrumokat is mutatnak:

Üdv!
Tápai Csaba

…

Kedves László!

Hálásan köszönöm minden hozzám érkezett kedves információs anyagot!

Neked köszönhetem, hogy nem egy idiótaként kell majdan erről a Bolygóról távoznom.
Minden, amit eddig tanítottak Velünk az egy teljesen hamis való – világból érkezett. – 

Nagyon jókor jött az információ, mert a Feleségem nemrég vásárolt egy LED izzót, valahogy nem örültem neki – csak annyit kérdeztem, hogy nem volt más, nagyon gyorsan megválok az izzótól!

Kedves Doktor úr most pedig engedd meg, hogy mindenható Urunk gazdag áldását, kérjem Életedre, Munkádra és Szolgálatodra.

Áldott Ünnepnapokat kívánok Neked és kedves Családod minden Tagjának.

Maradok kiváló tisztelettel és szeretettel:

Vári István
2021. dec. 18.

…

T.C.

Retina=recehártya, képhártya, képalkotó hártya

Makuladegeneráció = Szemfoltelfajulás

Generál = nemz, létrehoz

Generáció= nemzés, nemzedék

Degeneráció = elkorcsosulás, elfajulás, elfajzás

Katona Imre

Jóval árnyaltabb a helyzet, de jó ha felhívjuk rá a figyelmet!

Tudtam mit keresek, de 1óra alatt nem jutottam előre.
Ha jó CRI -jű ledet veszünk (nekem azok vannak) akkor talán elhanyagolható az általad jelzett hatás. 
De vizsgáltad Te a hagyományos izzó infravörös túlsúlyú fényét a szemre? Szerintem ég tőle.

Szeretettel: B.I. / Nagyhusi
(2025. dec. 8., H)

A A led fény vakít, ezért betiltandó ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A tüdőgümókór vagy latinkodó nevén tuberkulózis, betűbeteg(ségb)en a TBC ellen a legfőbb védelem a BCG.
A (meg)gyöngített gümő-bacival való oltás… Bacillus Calmette–Guérin a föltalálói, Albert Calmette meg Camille Guérin neve (kezdőbetűje) után.
Ez bizony valódi áttörést jelentett a tüdőgümőkór elleni küzdelemben.

Azután csaknem sikerült kiirtani a TBC-t Európából. Kezdtek egészen jól alakulni a dolgok…
Az ördög népét ez biz bántotta… Majd az internácizmus jegyében megtalálta a kórmentesség ellenszerét. Kiválóan működik Mammón módszere: A nemzetközi zilálás hevében nem csak az ellenőrizetlen fertőzötteket engedi be Európába, de még a szűrési, sőt a védőoltási kötelezettséget is eltörölte (mára) már a legtöbb nyugati állam…

Fontos megjegyezni, hogy a BCG egy világraszólóan széleskörű tapasztalattal övezett, jól kipróbált, biztonságos védőoltás.
(A kétes értékű, kísérleti Kovid-vakcinák elleni tiltakozás szele meg lendülete nem illene, hogy a BCG tekintélyét épp csak meg is legyintse…)

A BCG ha nem is kötelező, de legalább ajánlott és ingyenes kellene legyen mindenütt Európában.
A gümőkór-mentesség, a Fehér Haláltól való védettség (is) Európai Érték kellene, hogy legyen !

Az elképesztő jelenség ma Európában a BCG védőoltás általános kivezetése, miközben az eddig szunnyadó fehér halál újra ébredőben és támadóban van… Hamarosan tarolóban is lesz, ha nem teszünk ellene…

A BCG Európában – régen és ma

Ország	Valaha kötelező volt	Az oltás-kötelezettség évei, amely években kötelező volt …	Ma is kötelező
Anglia (Nagy) Britannia		1953 – 2005
Ausztria		1952–1990
Belgium		N/A
Bosznia-Hercegovina		1950-től máig
Bulgária		1951-től máig
Cseh Köztársaság		1953 – 2010
Dánia		1946 – 1986
Észtország		? – máig
Finnország		1941 – 2006
Francország		1950 – 2007
Fölvidék (Szlovákia)		1953 – 2012
Görögország		? – 2016
Hollandia		? – 1979
Horvátország		1948-tól máig
Írország		1950-es évektől – 2015
Lengyelország		1955-től máig
Lettország		1940-es évektől máig
Litvánia		? – máig
Magyarország		1953-tól máig
(Észak-)Makedónia		1950-től máig
Moldova		? – máig
Norvégia		1947 – 1995, választhatólag 1995 – 2009
Németország		1961 – 1998 (Kelet Németországban 1951-től)
Olaszország		N/A
Oláhország /Rumunya		1928-tól máig (???)
Oroszország		1962-től máig
Portugália		? – 2016
Rácország / Szerbia		? – máig
Spanyolország		1965 – 1981
Svájc		1960 években – 1987
Svédország		1940 – 1975
Szlovénia		1947 – 2005
Törökország		1952-től máig
Ukrajna		? – máig

Röviden összefoglalva : Valaha szinte mindenütt kötelező volt (Olaszország és Belgium kivételével), ma meg Európa országainak többségében, különösen a bűnvándorlás (nigráció) célországaiban már nem az.

Amint a fönti táblázatból is látszik…
Európa hajdan jól működő eresztékeinek föllazítása és a minden szinten folyó lelomolás részeként a gümőkór elleni védelem bástyáit is szétverték és szétverik ma Európa (belső) ellenségei…
A bűnvándorlók (nigránsok) határokon át jogtipró hadait még csak egy tüdőszűrő állomás sem fogadja…
Így a (ma már multirezisztens) tüdőgümőkór előtt is megnyittattak Európa kapui !
Az internáci szabotőr-rezsimnek Európát hamarosan sikerülhet a 3. világ szintjére sűllyeszteni…
A világraszólóan lappangó gyilkos, a tüdőgümőkór vonatkozásában is…

A magyar Szabadka (ma a Délvidéken Rabka) városából 30 éve (az akkori Jugoszláviából) vendégmunkásnak induló férfi ismerősömet a határon megállítva hasonló „vendégmunkás” társaival még az országba való belépés előtt alaposan megvizsgálták. Csakis egészségesen léphetett az országba (Svájcba) be.
Ezt a remek modellt kellene ma minden hosszabb időre érkező, nem-EUs „vendégmunkás”-sal szemben (is) alkalmazni, nem hogy a bűnvándorlók igazolatlan sötét tömegeivel szemben…

THE BCG WORLD ATLAS < Nyisson ide !

„Database of Global BCG Vaccination Policies and Practices”. The BCG World Atlas. (2020).

1.   „Prevention”. sciensano.be.
2. ^ „Задължителни и препоръчителни имунизации” [Mandatory and recommended immunizations]. mh.government.bg. Archived from the original on 11 April 2020. Retrieved 11 April 2020.
3. ^ „Kopie – cem05_14.p65” (PDF). Archived (PDF) from the original on 6 May 2020. Retrieved 11 April 2020.
4. ^ Rieckmann A, Villumsen M, Sørup S, Haugaard LK, Ravn H, Roth A, et al. (April 2017). „Vaccinations against smallpox and tuberculosis are associated with better long-term survival: a Danish case-cohort study 1971-2010”. International Journal of Epidemiology. 46 (2): 695–705. doi:10.1093/ije/dyw120. PMC 5837789. PMID 27380797. S2CID 3792173.
5. ^ „THL”. BCG- eli tuberkuloosirokote. THL. Retrieved 16 April 2020.
6. ^ Loi n° 50-7 du 5 janvier 1950
7. ^ décret n° 2007-1111 du 17 juillet 2007
8. ^ „relatif à l’obligation de vaccination par le BCG des professionnels listés aux articles L” (PDF). Archived (PDF) from the original on 30 July 2012. Retrieved 2 February 2014.
9. ^ BCG World Atlas. „A Database of Global BCG Vaccination Policies and Practices”. Archived from the original on 12 June 2009. Retrieved 4 April 2020.
10. ^ Gabriele F, Katragkou A, Roilides E (October 2014). „BCG vaccination policy in Greece: time for another review?”. The International Journal of Tuberculosis and Lung Disease. 18 (10): 1258. doi:10.5588/ijtld.14.0282. PMID 25216844.
11. ^ „Διακοπή της εφαρμογής καθολικού αντιφυματικού εμβολιασμού (εμβόλιο BCG) στα παιδιά της Α΄ Δημοτικού 2016”. Υπουργείο Υγείας.
12. ^ „A tuberkulózis és a tuberkulózis elleni védőoltás (BCG)” [Tuberculosis and tuberculosis vaccination]. ÁNTSZ. 17 July 2015.
13. ^ „Integrált Jogvédelmi Szolgálat” (PDF). Integrált Jogvédelmi Szolgálat (in Hungarian). Archived (PDF) from the original on 16 July 2019. Retrieved 20 October 2022.
14. O’Sullivan K. „Coronavirus: More „striking” evidence BCG vaccine might protect against Covid-19″. The Irish Times. Retrieved 6 April 2020.
15. ^ „Tuberkulosevaksinasjon – veileder for helsepersonell” [Tuberculosis vaccination – guide for healthcare professionals]. FHI.no (in Norwegian). Archived from the original on 7 March 2016.
16. ^ „Portugal data” (PDF). venice.cineca.org. Archived from the original (PDF) on 7 April 2020. Retrieved 11 April 2020.
17. ^ „Vaccinări cu obligativitate generală” [Vaccinations with general obligation]. Archived from the original on 19 August 2013. Retrieved 14 April 2020.
18. ^ „Vacunas disponibles | Vacunas / Asociación Española de Vacunología” [Vaccines available; Vaccines / Spanish Association of Vaccination]. 20 December 2018.
19. ^ „Tuberkulos (TB) – om vaccination – Folkhälsomyndigheten” [Tuberculosis (TB) – on vaccination – Public Health Agency]. folkhalsomyndigheten.se. 21 February 2022.
20. ^ Zwerling A, Behr MA, Verma A, Brewer TF, Menzies D, Pai M (March 2011). „The BCG World Atlas: a database of global BCG vaccination policies and practices”. PLOS Medicine. 8 (3): e1001012. doi:10.1371/journal.pmed.1001012. PMC 3062527. PMID 21445325.
21. ^ „ІПС ЛІГА:ЗАКОН – система пошуку, аналізу та моніторингу нормативно-правової бази”. ips.ligazakon.net. Retrieved 15 August 2022.
22. ^ Styblo K, Meijer J (March 1976). „Impact of BCG vaccination programmes in children and young adults on the tuberculosis problem”. Tubercle. 57 (1): 17–43. doi:10.1016/0041-3879(76)90015-5. PMID 1085050.
23. ^ „School „TB jabs” to be scrapped”. BBC News Online. 6 July 2005. Archived from the original on 6 March 2012. Retrieved 24 September 2014.
24. ^ „BCG tuberculosis (TB) vaccine overview”. NHS.uk. Archived from the original on 1 April 2016. Retrieved 27 March 2016.

Olvasói hozzászólás(ok) :

1946-ban a skandinávok felajánlották a BCG oltást. RÁkosiék nem  fogadták el. MAJD  BELEEGYEZTEK A  „LEGREAKCIÓSABB” KERÜLET”, A XI. BEOLTÁSÁBA.  Pusztitsanak el minket, ne a  demokratákat… Pechje volt…

Magyarody Szabolcs

…

Én reméltem, hogy Te a kötelező oltások ellen emelsz szót.
A tüdőgümőkor a halálfélelmi konfliktus megoldása utáni regenerálódási folyamat…
Ha sok ideig vagyunk a konfliktusban lehet hogy nem menthető az élet.
Ha régi temetőkben jársz láthatod, hogy az első világháború előtt 60-70 évig éltek az emberek.
József Attila korában pedig 30 évig. köszönhetően a világháborúnak és a nemzethalálnak.

Nagyhusi

Viszontválaszom :

Hát igen.

A szarházi anglonáci churchill is azt mondta :
Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam !

Szóval attól, hogy a karikó egy népirtó némber,
a BCG még a világ leghasznosabb védőoltása volt és marad is !

A karikó nyilvános kivégzést érdemel. A cinkostársai is. Talán inkább kínhalált…
De ezektől az emberiség-ellenes ördögfattyaktól függetlenül még léteznek hasznos és jó védőoltások. Ilyen a BCG, amely henye bacikákat tartalmaz, amely ellen könnyebben küzd az emberi szervezet. Még a világraszóló antimagyar terror ellenében is… még a kifosztott, meggyötört, csüggedő magyar is…

Ugye az sem kérdés, hogy nem minden gyógyszer rossz ?!

Józse fAtillának nem volt „kora” !
Hacsak nem a kommunizmust dögvirágzását hívjuk annak… 

Gyógyító Üdvözlettel :
Dr Sz L

A A BCG-oltás alakulása Európában bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Forrázat

A lágy, puha állományú, frissen szedett gyógynövényeket érdemes csak éppen forrantott vízzel leönteni, majd állni hagyni…

Főzet

Szárított, különösen keményebb állományú gyógynövényrészek, pl. gyökerek főzést is igényelnek.
A forrásban levő vízbe kell tenni a gyógynövényt és kb. 5 percig érdemes főzni.

(Hideg) Ázat

Különösen a hő(re )érzékeny anyagok (vitaminok, nyákanyagok, illóolajok) kivonására való eljárás.

Szeszes Ázat / Szeszes Kivonat

A „Szeszes Ázat” ma arabkodó „Alkoholos kivonat” alakjában ismeretesebb. No persze a gyógyításunkat meg gyógyulásunkat is érdemes rögtön a nyelv gyógyításával kezdeni !

Klasszikusan ilyen illóolajkivonat a Kakukkfű szeszes kivonata, az Elixirium thymi, magyar(abb)ul „Kakukkfüves (elix)ír”.

A Gyógy(te)ázatok bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A réz ugyanis öli a csírokat, a mikróbákat !

És nincs ellene a bajgyoknak meg kóroknak védelme…

Kuhn All Copper Mask – 99.95% Pure Copper Mesh, Reusable, Self-Cleaning

Ha fontos lenne a tudomány, a műtőkben is ezt használhatnánk…

A Fertellen rézbetétes szájellenző bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Mind között a hullámúszás a leggyorsabb. Hason-háton delfin(e)gés oldallón meg halúszás.

Ehhez ajánlok most egy kis útmutatót.

Hogyan is ússzunk ? – Sokféleképpen, mindig élvezettel ! Unva, fáradtan, gépiesen soha !
Mindig az újat keresve, stílusunkat sórjázva, csıszolva, egyre jobban, egyre (víz)bıztosabban…

Csaknem hat éves lettem, mire a SzÚE – hajdan Szegedi Úszó Egylet – medencéjében, az oldallépcsők között Gyenes Bandi bácsi szıgorú szava(i) és dörgedelmes hangja elındította úszópályafutásomat. Az első napok bosszankodása után azt mondta, hogy pıllangóúszó… no az sohasem lesz belőlem. Nem is vittem többre pıllangóban a megyebajnokságnál, no meg a megyei 50 m-es csúcsnál (27,8 s) és utóbb az országos szenior bajnoki címnél. No de aki nem úszó, annak bızony nehéz műfaj a pıllangó ! Aki meg úszó (volt), annak meg mindig is rejtelmes, ızgalmas stílusgyakorlat is marad… Pıllangóm a maı napıg változik, fejlődik… és más és más az alkalomhoz meg az éppeni erőnlétemhez és hangulatomhoz is illően… no meg persze a közeg is hat rá, hogy hogyan ússzam… tükrös vizű medencében vagy éppen folyóban, tóban, tengerben…

Uszonnyal úszva meg különösen élvezetes !
Az ember uszonnyal uszongva még a karját is elfelejti, siklik, mint a sellő…

A négy (alap)úszásnemmel való ismerkedésemkor kezdett motoszkálni bennem az elemi gondolat, hogy miért éppen négy ?! Nemsokára – még gyámoltalan gyermekként – rájöttem, hogy ennél sokkal több is van ! És még mennyivel több lehet ! Csak a hivatalos versenyeken (sajnos) nem ússzuk azokat… Pedig mennyivel ızgalmasabb és színesebb is volna ! Az úszás vılága…

A „pıllangó” – mint hıvatalos úszásnem – sem volt akkoriban még fél évszázados sem. Addig meg (a II. Vılágháború tájáig) csak három úszásnem volt elismerten ismeretes ! Vagyis az úszásnemek szaporod(hat)nak ! Ebben a többúszásnemes fölismerésemben, illetve ennek a folyamatában sokat segített Savanya Ferenc, azaz „Feri bácsi”, aki ıgazı elöljáró volt a régi meg az új és (még) újabb úszásnemek fölfedezésében, de kitalálásában is… Igazı szellemi műhely volt akkorıban a „szué”, azaz annak (a Szegedi Úszó Egyletnek) a régi remek 50 méteres medencéje, melyet még maga Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk tervezett Szegedre. Azóta a bajnok emlékét sem tisztelve e medencét is szétdarabolták. A 33-asra csonkītott melletti kisebb meleg medencé(jé)ből pedig még – egy aljas pénzügyi kifektető kedvéért – a hévvizet is kisajnálták… Elleisztingelték !

No de pıllantsuk a régi szép időkbe ! Hajós Alfréd uszodalkotó terveibe !

A Város képviselőjeként, a Szögedi Védegylet (Szögedi Városvédő Egylet) alapítója és elnökeként meg is ünnepeltem az uszi – úszásom bölcsejének – 75. szülinapját a jeles szögedi úszóközönséggel. Czene Attilával versenyt úsztunk (a nem éppen klasszikus) oda „vízalatt”, vıssza pille versenyszámban. E szülinapon együtt ünnepelt velünk sok más nagyság között Littomericzky Mária úszó olimpikonunk is… Littomericzky „Mimi”-t egyébként a „Pillangókisasszony” Székely Éva is említi a Londoni Olimpia kapcsán, könyvében, ahol „Sírni csak a győztesnek szabad”. De Coubertin bárónak, az Olimpia újjáalapítónak a jelmondata intsen bennünket ma is : „Nem a győzelem, (hanem) a részvétel a fontos!” – különösen ıgaz ez maı dopping-terhes, elvetemült korunkban.

Vısszatérve Savanya Feri bácsihoz, elképesztő színes egyénisége volt az uszodának. Mindenkinek becenevet adott. Én például a vízkeresztségben – no meg a kötelek meg pályák párhuzamosságában – a „Rısza” nevet nyertem, sajátosan rıszálló (csípejű) gyorsúszásom nyomán. Erről a rıszállás(om)ról – bár igyekezett – sohasem sikerült leszoktatnia. Ma sem hiszem, hogy rıszál(l)ás nélkül gyorsabban haladnék, hiszen így is a megye legelsője, (25 gyorson) leggyorsabbja lettem. Később rájöttem, hogy ez örökletes lehet, hiszen némely gyermekem is ugyanebben a rıszálló stílusban ússza a gyorsot. (Pedig sohasem tanítottam rıszállni őket.) Ahogyan „Madagaszkár” maki-királya mondja manapság: „Rıszál(l)o- múgyis-úgyis !” A gyűrűsfarkú cıca-maki, a katta persze csak táncában lejtve rıszál, én meg még gyorson úszva is… akár(csak) a halak !

Feri bácsi folyton újított és játékosan sarkallt is bennünket. Rendkívül jó képessége volt a hangulatteremtéshez. Abban a korban, a hetvenes-nyolcvanas években persze több ilyen szellemű oktató is működött fáradhatatlanul. A szentesi úszásoktatásban például a Pólya házaspár (Pólya Sanyi bácsi és neje, Téli Évi néni) oktatott hasonló modorban az úszás szeretetére nevelve… Országosan is elkélne ma is egy-két ilyen átfogó és átúszó elme, néhány ilyen személyiség, aki átfogóbb méretekben is gondját visel(het)i a gyermekek lelkének is, meg a többi úszásnemnek is, különösen a tömegsportban, az úszás szélesebb körű oktatásában. Ha lankadt a figyelmünk pl. a kilencedik-tizedik 100 méter gyorsúszásban, akkor bızony jött rá egy egészen szokatlan úszásforma. Pl.: Jobb kézzel megfogod az előtted úszó jobb bokáját, a mögötted úszó meg a tiedet. Csimpaszláncúszás ! (Sz.) Így versenyezhetett a mi gyermekláncunk a melletünk úszó gyermeklánccal…
Ezt utóbb – 30 évre rá – együtt cseperedő négy gyermekemnek is megtanítottam. Így a „Szabó-lánc”-ban öten úsztunk egymásba kapaszkodva: jómagam elöl, az apraja (négy gyermekem) meg egymásba-belémcsimpaszkodva. Mindig ızgalmas volt az is, hogy ki a gyönge láncszem, és persze, hogy nála a lánc szét ne szakadjon! Ez egy ıgazı csapatmunka, azazhogy csapatúszás, csapatföladat! Gyermekkorom óta ábrándoztam rajta, hogy úszóversenyeinken akár ebben a számban is versenghetnénk … Bızony-bızony ebben a „láncúszás”-ban is versengenünk kellene ! Manapság oly dıvatos a „csapatépítés”… Hát lehet ez a „Csapatépítés” a vízben ! E csapatúszásnem bevezetése még ma is ránk, talán éppen rám vár …

Sokat és régóta versengenünk kellene! „Csapatépítés” a vízben! E csapatúszásnem bevezetése még ma is rám vár!

Feri bácsi hirdette és oktatta egy szué-beli föltaláló nyomán a „Csányi-féle spirál”-t is, amely nagyjából a test tengelye körül való forgással – gyorsból hátra, majd megint gyorsra való váltással – haladás figyelemre méltó eredményeként jött létre. Ha nem is versenyúszásnak, de gyakorlóúszásnemnek bızony megteszi ! Különösképp a vízilabdában, ahol gyorsan kell váltani gyorsból hátra, hogy eggy labdáról le ne maradjunk. No persze üdítő, sőt, mi több, szédítő lehet egy hossz az edzésben lankadó úszócsimotáknak is… Azt, hogy ennek föltalálásában és kialakításában mekkora (volt) a szerepe (az ismeretlenül elfeledett) Csányinak, azt nem tudom, de inkább nevezem találóbban, magyarabban (spirál helyett) csavarúszásnak, forg(ó )úszásnak, – vagy az égboltot maga körül forgató Sark-csillagunk régi magyar nevére, a Fúrúcsillagra hangolva – fúrúszásnak emlegetem…
Álmó fiam öt évesen, 2012 őszén(ek mag havávában) pör(ö)gőúszás vagy még Álmóbbul pörög(ő)úszás képpen mondogatta; majd ennek nyomán tömörebben, találóbban, magam is magyarul pörgúszás-ként emlegetem.

De lássuk csak a hıvatalos úszásnemeket !

Vıtafakasztóul mondom: A négy főúszásnem elnevezése máıg is igen gyatra magyarul, de persze a vılág többi nyelvein is hasonlóan hebrencs neveken uszamodik, vagy ınkább csak gyöngélkedik… Lássuk csak:

A mellúszás még csak elmegy, mert (a) mellel túrjuk a tajtékot, bár illőbben ınkább békázás, vagy békászás, vagy még képletesebben bék(a)úszás. Hiszen az állatvılágban legınkább a béka úszik így. Talán tőlük (is) tanultuk egykoron… a vízpartokon beugrasztott béká(k)ra bámulván… A taljánok bız „béka” néven „rana” szóval is emlegetik, [rána-ként ejtik] a többieknél találóbban ez úszásnemet ma is. A mellúszás egyébként – a bék(a)úszás vagy békázás mellett – remek megkülönböztetője lehet a „koca-bék(a)úszás”-nak, amikoris az úszó – gyakran társasan élővízben úszó – a fejét gondosan-folyamatosan kitartva valóban a mellével túrja a tajtékokat… Az ilyen nem úgy, mint a béka, hanem a mellével úszik… Tehát a „mellúszás” meg a bék(a)úszás már maga is kettő ! De van ennek az úszásnemkörnek egy harmadik alakja is : az oldalúszás, amikor is élővízben társalgók egymás felé fordulva „oldalazva melleznek”. Itt a külső láb lefelé rúg békamód meg a külső kar is lefelé kavar… A féloldalasság ellenében érdemes, jó átmozgatás a rendszeres oldalváltás.

A hátúszás szép magyar nevét Alsótanyán, a Kissoron hallottam a hajdan Szeged birtokát képező Királyhalom vidékén egy öntudatos tanyasi embertől, aki fölajánlotta, hogy szívesen megtanít engem meg a cimborámat a hanyattúszásra a közeli árokban. Ez engem, a „hátúszó”-t (a megyebajnokot) az elemi döbbenet erejével ért, hiszen valóban… „hanyatt” úszunk és nem pedig „hát”-ra felé… no persze talán azért mégis csak háton… azaz a hátunkon… fölfekve a hátunkra, de szabatosabban és félreérthetetlenebbül, magyarul csakis hanyatt ! Hanyatt persze lehet többféle módon is úszni… legelső ráközelítésben fej felé – vagyis hátra – de láb felé is ! Vagyis talán „hanyatt előre”…

A gyorsúszásnak – mint úszásnévnek – bızony van értelme, mert máig is verhetetlenül ez a leggyorsabb úszás(nem). A gyors úszás sokkal szellemesebb is, mint a vılágnáci (angol) „Free Style” azaz „szabad stílus” elnevezés. Ugyan mitől is lenne „szabad” ez a stílus, ez a nem ? Amikor is éppen a sebesség hajszolatának, a gyorsaságnak a rabja…

A pillangóúszás a vılág csaknem minden nyelvén a „pillangó” vagy „pille”, esetleg „lepke” jelzőjével ismeretes: németül Schmetterling(sschwimmen), flancosan francosan (franc(iá)ul) (nage) papillon, spanyolul (estilo) mariposa (natación), angolul Butterfly (stroke), görögül meg petalúδa (πεταλούδα), de még törökül is kelebekleme yüzme. Pedig a pıllangónak a csapongó röptéhez csak a legnagyobb jóındulattal, vagy még ınkább azzal sem hasonlítható, így „pillangó”( úszás)-nak is csak a legnagyobb korlátoltsággal nevezhető ! Ez úszásnem sokkal ınkább hasonlít a repülőhalhoz, vagy még ınkább a születő tıszavırág bukdánc(s)os csapdosásához, vízretérő röpdencéhez, így annak szögedi nevéről kelészúszás, kelíszúszás, vagy még eredetibben kelízúszás, egyszerűbben csak kelíz néven emlegetem … A kelí(s)z az, ami ez úszáshoz hasonlatossan fölszökken a vízről, majd visszahüppen és szökken megint repülni gyönge csapdosásokkal…

A kelész / kelí(s)z képe (8 éves) Imola leányom rajza szerint (2019-ből)

Megjegyzem, – a pillangónál – még a delfin mozgásához is hasonlatosabb ez úszás… mégis csak a talján emlegeti delfino (nuoto)-ként, azaz „delfinúszás” gyanánt… De pongyolangolul meg csak „fly”, azaz „légy” vagy „röp” ezen úszás tajra butított (leg)bugris(abb) neve…

Szegeden 50 méteren, de különösen 25-ön a leggyorsabb voltam gyorson a 80-as évek elején… Ennek nyomán szegedi úszócımboráktól azidőben elnyertem a „Villám” nevet is. (Ifjan szenior váltóban volt bajnoktársam, Tekulics Gyuri még ma is gyakran így szólít meg emleget.)

Életem egyik legelhıbázottabb döntése volt, amikor a vezető vizilabdaedző hīvását vısszautasítottam. (Ő meg látta / meglátta bennem a bajnokot: A labda elhozására lettem volna alkalmas, minden negyedidő kezdetén. Legalább…) De én sajnos… Nem szerettem a (szegedi) „pólósok” hetvenkedő népét. Bár évekkel később már vılágossá vált bennem, hogy belépésem közéjük már önmagában is sebesen változtatott volna a nagyszájú(bb)ak pökhendi viselkedésén, pusztán a gyorsaságommal is átrendeztem volna a kiskakasok közt a csípéssor(rende)t, no meg az arc(ulat)i )viszonyokat is…

Megyecsúcsot Csongorádban 50 m pillangó(ba)n és 50 m háton (hanyatt) állítottam föl. Azóta persze ezeket már az ıfjabbak mind megdöntötték. Az 50 hátamat (hanyattomat) éppen a pár évvel ıfjabb Czene Attila. (Ő nem sokkal később olimpiai bajnokként is bızonyított.) A kelíz (pillangó) kedvenc úszásnemem maradt máig is. A stílusát-stílusomat máig is fejlesztgetem, olykor kedvem szerint váltogatom (variálom). Alapvetésül annyıt bızonyosan elmondhatok, egészen más módon kell „pıllangózni” a feszített víztükrű medencében, – ahol lehet egészen laposan – míg magasabb hullámzással (emelkedéssel-meg-merüléssel) a feszítetlenekben, vagy különösen a „rendetlenül” hullámzó tengerben…

Spitz vs Phelps film

A magyar-zsıdó gyökerű amerikai bajnok pilléje meg a feszvíztükrű modern „fly” összevetése…

Egyik kedvenc úszásnemem volt az 50 méter vízalatt(i). Azt hinné az (úsz-tudatlan) ember, hogy az csak „mellúszás”, ha víz alatt is ! De ez természetesen nem (ig)az. Inkább valódi békaúszás, de… Ez egy egészen új úszásmód(ot kíván), még ha szülőúszásneme kétségtelenül a mellúszás, azaz a béká(s)zás is. A béka is békaként úszik a víz alatt, különösen mikor (bé(k)ugranva, a vízbe csobbanva menekülőre fogja. Minthogy 50 méter vízalattiban, „béká(s)zás”-ban verhetetlen voltam Szegeden, az úszásmódjának gyakorlásában is volt időm fejlődni meg alakulni. Sajnos, ez mindig csak az edzésen kívüli – az edzők intelme mıatt csakis az azutáni – rövid időre maradt, mert ugye a „hıvatalos” és így már igen unalmas úszásnemek mindig el(v)ették az időt az ızgalmasabb, új kihívásoktól… A mi (úszó) edzésünk után pedig rögtön kezdődött a vizilabdások edzése … A kötélcsere – azaz a kötéltelenítés – percei volt(ak) az én időm…
Ez a valódi békaúszás egészen más mozgást követel. Még a vállat is békaként behúzva lehet csak ıgazán áramvonalasan úszni folyamatosan a víz alatt.

Békaúszás másként ! Nagyon másként ! Természetesen. Többek között ezért is tragikus, hogy ez az úszás nem lett máig sem „hıvatalos” úszásnem. Képzeljék csak el ! Ki ússza át leggyorsabban vízalatt az 50 (m)-es medencét ?! Ez azért izgalmas ! Nem ?! Ráadásul a víz se csobog-buzog, így a látvány is lenyűgözőbb a fölülről való fölvételeken…

A víz alatt persze sokféle nemben lehet úszni a „béká(s)zás”-on túl lehet delfinként vízszintes hullámban „delfingeni”-is, akár törzs melletti (leeresztett), akár áramvonalasabban, előre nyúlytott karral is… No persze a mai versenyúszók csakis fülhözfekvőn előrenyúlytott karral, összefont kezekkel delfingenek vagy delfinegnek. Sajnos – a szabályok miatt ma már – csak korlátoltan néhány (15) métert. A több(i) már (hivatalosan) csak stílusgyakorlat, nem úszásnem, nem versenyszám…

A delfin(e)gés fejlesztésében igen hasznos lehet egy pár békaláb, azaz gumiuszony …

Megdöbbentő, hogy úszók ki is mondják : Ez a delfinegés a leggyorsabb úszásnem, mégsem hivatalos úszásnem :

De lehet a víz alatt akár oldalló „halúszás”-ban is haladni, vagy oldallón kuty(a)úszva, vagy ınkább „vidrá(s)zás”-ban avagy „(oldal)vidrállás”-ban közlekedni, akár ezek vegyerékében, sőt, akár karral hajtva-sújtva hasmánt, láb(fej)felé haladva „nadályúszás”-ban is…

Még (aktív úszó) kamasz koromban alakult ki egy egészen szokatlan úszásnemem… Vízvári (Vad)Albert barátom találta ki a medence aljára feküdve a szokott karcsapások és lábrugások nélkül, az egésztest-hullámzással (lábıránt) való haladást… Ő lemerült, majd a fenéken hullángani kezdett… haladva a láb(ujj)a felé…

Ebből alakítottam ki a víz színén való nadályúszásomat, amellyel a láb felé lehet haladni a fölsőtest és a karok rásegítő, erőteljes csapásaival, hason. Ehhez külön fejlesztettem a saját kéz(en)állásból, azazhogy kézen gug(g)olásból „lábfejes”-sel való rajto(ma)t is …

Csaknem az egész medencét átúszta hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával … Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni a világhállón, pedig új úszásnemet teremtett… Ma már csak az amerikai szakirodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és gyakran győzedelmes vízalatti kezdését, mely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható… Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t 5 méterre korlátozták, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el.

Egyetemi éveim elején ismerkedtem meg (kelet-)német(országi) orvosgyakorlatom során Erwin Rommel orvosának unokájával, Ronnal, aki maga is sokoldalú athléta volt, fajának méltán büszkesége. Igazi polühisztór volt Adónisz német testében. Ronald Brechlin a szabadidejében zongorázott, lepkészett, futott és úszott. Tengerben és medencében egyaránt remekül. Ő hívta föl a figyelmemet a „Berkoff-Stil”-re, ahogyan ő ejtette inkább „Berghoff-Stil”-re (amcsiassan „Berkoff style”-ra). Akkoriban történt a Szöuli Olimpián, hogy Dave Berkoff [ejt: Déjv Bõ®kảf] egészen új stílusban úszott vılágcsúcsot hátúszásban. A döntőben csaknem az egész medencét átúszta (32 m-t) hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával, még a rajtkori beragadását is bőven ledolgozva, azután mégis a 2. helyre csúszva … A mellette úszó Szuzuki Dajcsi „csak” 30 métert delfinegett, de ezzel olimpiai bajnok lett, a kanadai Sean Murphy pedig több, mint 40 métert delefinegett hanyatt a víz alatt… Talán nem volt oly tehetséges, talán kifulladt, – ez úszásnem rövidtávıságának bızonyságaként – alig több, mint egy másodperc lemaradással csak a döntő 8.-a lett…

Úsz-Film ide !!!

Ez a Hanyatt-Hármas elgondolkodtató ez úszásnem nevének szabatosságában is… Talán ınkább Szuzuki-úszás ?! De hát német barátom ugye nem a japánok dics(őség)ét domborította…
Berkoff, a hanyatt-delfin nyert, az eredményét mégsem örökítették meg, mert az úszás kockakobakú „bölcsei” új korlátozó és eggyben rendkívült korlátolt szabályt alkottak.

Berkoff képe ide!

Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni, még a vılághállón is, pedig új csúcsával új úszásnemet teremtett…

Ajánlott film: How the “Dolphin Kick” changed Swimming forever avagy Hogyan válto(zta)tta meg végleg a hanyattdelfin(e)gés a hátúszást ?! a héllőn :

Ma már csak az amerikai szakırodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és így gyakran győzedelmes vízalatti kezdést, amely legınkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A teljesség, de talán még ınkább a hitelesség kedvéért hangsúlyozandó: nem Ő, hanem a szintén amcsi (pontosabban Puerto Rico-i) Jesse Vassallo volt, aki az úszóvilágot megismertette a hanyatt delfin úszás(ának) hatékonyságával. Az olimpiai bajnok nevére persze jobban emlékezik a világ. Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t döbbenetes módon 5 méterre, majd engedékeny(ebb)en 15 méterre korlátozták a szabály(h)ozók, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el. Csakúgy, ahogyan egy új úszásnemmé le(hete)tt a pillangó is épp egy emberöltővel azelőtt ! (Olimpiai versenyszámként először 1956-ban.) A mell megújítását szemlélők kevésbé voltak korlátoltak, szűk látókörűek, vagy talán Székely Éva, a magyar „Pillangókisasszony” volt megnyerőbb, mint az amcsi Berkoff vagy a japcsi Szuzuki meg más hanyatt úszótársaik… Bár éppen(séggel) Ők is jóképű fickók voltak. Mindenesetre Jesse Vassallo új úszásnemet teremtett, melynek sikerességét többek igazolták. Lehet, hogy a Vassallo-úszás [ejt: Vảsszảlló-úszás] nem hosszútávra való, csak rövidre (50 méterre), de e(gy) pörgeszám – betegesen idegenkedőn sprintszám – csak színesítené az úszás vılágát…

„Én kezdtem, de mások olimpiai (bajnoki) szintre vitték…”

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, a Berkhoff által bemutatott hanyatt delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, melynek egyikre immár a hanyatt delfin (úszás) lehetne! Berkoff után szabadon…

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, – három hason meg kettő háton – a Berkhoff által bemutatott hanyatt-delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, amelynek egyike immár a hanyatt-delfin (úszás) lehetne! Vassalo meg Berkoff után szabadon… A teljes has-hát eggyensúlyhoz már csak a pároskarú hát azaz a hanyattpille avagy a hanyattkelíz hıányoznék… és akkor már hanyatt-hason 3:3 !!!

Az ember testalkatához jobban illik a delfinéhez hasonló hullámzás…

De a halak oldallanak. Az oldalló hullámzás a halak alapvető mozgása…
Ez az oldallás is lehet emberi úszásnem, a halúszás. Két hossz esetén oda az eggyik oldalon, vissza meg a másikon… A kardhalak ugyan 100 km/h körüli sebességgel teszik, a leggyorsabb ember meg a 10 km/h-t sem éri el… De azért átéléssel gyakoroklni érdemes !

Delfin(e)gés meg halúszás… A nyakı, háti meg deréki gerincpanaszokkal küzdőknek is lehetőség a gyógyúszásnemek között, hiszen a hullámmozgás átmozgatja az égész gerincet és a testet is alaposan …

Ajánlom hát mindenkinek !

Érdemes egy gondolatot szentelni a gyógyúszás(nem(ek) fogalmának is ! Azaz a gyógyúszás(nemek) fogalmamnak. Nem föltétlen a (haladás) sebesség(e) a fontos, és nem föltétlen a verseny szelleme ! Hanem a vízben haladás, a vízben mozgás élménye ! Így mindjárt egy egészen új színben tűnik föl az úszás, és nem is olyan művi már a műúszás, azaz a művészi (torna)úszás sem. A gyógyúszás(nemek) vagy a örömúszás(nemek) köre csaknem ugyanaz. A cél : a víz élvezete, az úszás, a vízben mozgás öröme ! Ezáltal pedig az egészség megőrzése…

Volt a Földön egy lenyűgöző nép, amelynek törvénye volt, hogy minden nap ússzon. Kisded és aggastyán egyaránt. A dórok törzse, a szpártáiak így koruk legjobb úszói is voltak ! Hála a jó öreg Lükurgosznak, a bölcs törvényteremtőnek !
Sokat agyaltam és gyakoroltam rajta, hogy mi is lehetett az az „oldalúszás”, amelyet történetírójuk, Thuküdidész is emleget. Talán „csúsztatott gyors” csak az eggyik (oldali) kézzel, vállvetve, azazhogy hát(at)vetve a harcostárssal, így ketten belátva a terep teljességét (csaknem 360°-át) a (vizi) harc(tér)i bıztonság kedvéért. Lehetett oldalazó békaúszás is, akár párosan is. De lehet, hogy mégis „csak” játékos testmozgás volt, amely oldalazón a hal(ak)at utánozta … Így született meg a vízalatti oldalvást hullámzó úszásom, a halúszás. Mindennap gyakorlom, hisz élvezetes, remek gerinctorna is. Bizony ! Ez is lehet(ne) hıvatalos versenyszám ! De akár a párban úszott, hátvetett „csúsztatott gyors” is ! (Pörgő külülábbal…) Ugyan mi lenne ennek az akadálya. A pár együtt ér a célba; a később beütő eredménye az, ami számít. (Vagy a kettő átlaga.) De persze egy valódi pár-úszásban az is kizáró ok lehet(ne), ha nagyon szét(cs)úsz(ná)nak.

De volt valaha Szögedön is eggy „oldalúszás”, amely a közismert mellnek a változata volt… Társasúszás gyanánt a Tisza porondjaira járók uszikáltak ekként… Ketten, kényelmesen egymással társalogva, egymás felé fordulva úsztak… Így a külső kar inkább függőleges pályán mozgott és a lábak is féloldalasan békáztak… Ma inkább nevezném e régi hagyományos úszást társasúszásnak vagy némi szójátékkal társalgúszásnak…

Negyvenegynéhány évesen fedeztem föl őseim (tiszai) úszását, a kútyúzást, avagy a kutyúszást, a kutyaúszást… Sose próbáltam azelőtt… Erre senki sem tanított… Hamarabb tanultam (tanítottak) meg „mellúszni”, így ez(t az) alapúszásnemet nem volt alkalmam megízlelni (soh)se! A hıvatalos úszásoktatótól „mellúszás”-t tanultam elsőként, mert az volt, ami számītott. Talán ez is tekinthető divatnak, egy polgárosodást éltető, sőt hajszoló vılágban. Az 1970-es évek vılága már egy „fejlett”, ősiség(eink)et elvető vılág volt. Utóbb azonban – gyermekeim képzése közben – rákaptam a sokkal természetesebb kutyaúszás ízére is… Sőt, utóbb sokat fejlesztettem, mintha vízbentartott, kiemeletlen kézzel úsznám a szokott gyorsot… „hosszan elnyúlt testtel” …

Ennek a kuty(a)úszásnak lett érdekes, oldalló fejleménye gyakorlásaimban a vidraúszásom, azaz az oldalvidraúszásom vagy vidroldalúszásom… A kutyaúszás vagy (víz)beeresztett fejjel való vidraúszás oldalvást, a víz alatt a fürge vidra ügyességét idézve igen ígéretes élmény…

Szokásommá vált, hogy úszni (valóban) tudó ösmerőseimet saját(os) kedvenc úszásai(k)ról faggattam. Paulik Tibor, régi cimborám mutatta meg egy napon az Ő kedvenc saját úszását… vízalatt a vállakat és az egész törzset rıszálva (r)ıngató, előre (fej)felé haladó mozgás karcsapások testmelletti lazán hımbálló uszonyszerűségével és persze kallólábbal… Ebből alakítottam ki a magam módján a lepényhalúszást, vagy holdhalúszást, ahol a teljes test rıng-hullámzik, a végtagok pedig uszonyokként lebbennek, mint a pántlıkák… Üdítő haladás… teljes testátmozgatás… a víz alatt haladva… Ez is remek versenyúszásnem lehet(ne) !

A Czene-úszást, Czene Attila cımborám hanyatt-úszását nem sikerült elsajátítanom. Ő könnyedén hanyattúszik a lába felé a vízen hanyatt fekve, úgy, hogy kezével a feje fölött, azaz hogy a feje mögött csapkod… csápol… és halad… Ez az egyik legnehezebb(en tanulható) úszásnem, amit valaha láttam, meg próbáltam… könnyen lehet, hogy különleges alkati adottság is kell hozzá !

Vannak persze nálam bátrabb úszásnem-elemzők is. Az alábbi táblázat szerint éppen 150 féle úszásnem létezik!

http://european-free-school.eu/index.php?content=European_Swimming_Club

Ezek között szerepel a magyar lobogó többször is: Hajós Alfréd fölsőtestből gazdagon „lábtalan” úszott gyorsát „Hungarian stroke” néven jegyzik. Székely Éva, a „Pillangókisasszony” új úszásnemét pedig „butterfly/dolphin stroke” néven említik. Az úszásnemek történeti és földrajzi földolgozása, csoportosítása és teljes rendszerezése megér egy önálló tanulmányt, de az ınkább már egy önálló tudomány !

Az „új úszásnemek” gyakorlását ajánlom mindenkinek! Izgalmasabbá teszi az úszást, akár uszodában, tóban vagy tengerben gyakoroljuk. Soha többé nem mondhatja senki, hogy az úszás unalmas lenne. Unalmas az, aki unalmasan úszik. Az úszás pedig ezerszínű izgalmas csoda minden nap annak, aki az úszásnemeknek is mestere és örök kísérletezője…

Különleges élmény a vizek szabadság élménye: a tengerben való úszás. Ez természetesen egészen más úszásmódot igényel … Kedvencem az örömúszás, a tajtékúszás avagy tengerpillangás … tulajdonképpen a „pillangó” tengerre hangolva. A tenger természetesen mindig hullámzik a feszített víztükrű medencékhöz szokott … nem fogható módon…

Érdemes egy úszószemöveget is bekészíteni! A tengerben messzebbre látni élmény. De előnyösebb is, ha a homokpart zátonyait, vagy ha a rejtett szikláit hamarabb észleljük… Ez pedig a tajték-tájékozódásunkat is tovább nehezíti: sűrűbb lesz a szembe-arcba-szájba fröccs ! Csukott szemmel, oldalvonal nélkül pedig nehéz megérezni a közelgő hömpölyeget…

A bukóhullámokban a (meredeken) sellengő mellen túl a pillangózás a legalkalmasabb és legélvezetesebb úszás… A tengerben egyébiránt sokkal könnyebben is megy a hullángó mozgás, különösen, ha ráérzünk a tajtékok ütemére… Tengerben a magunk ütemére úszni végtelen badarság ! Teljes értelmetlenség és élvez(het)etlenség. A tengertől tanulandó annak hullámüteme… Ebben az élvezetben még jobban elmélyít a (láb)uszony használata, amellyel már-már kezdő delfinnek is érezhetjük magunkat…

A hullámokon való pillangás fejleszthető tudás… El kell felejtenönk a saját ütemünket ! A tenger hullámain pillangani annyi, mint eggyé válni az tenger őserejével… A hullámokkal szemben még sokkal izgalmasabb a tajtékzás… Akár egy óráig is bolygok olykor a hullámhátságokon… ez már táltuló (meditatív) állapot…

A hullámokon, a habos tajtékokon lebbedezve, majd meg-megmerülve Budda alapigazságán is elmerengtem… A tudat felszínén a zavarok olyanok, mint a hullámverés… a tudat mélyébe merülve a tenger mélyebb békéjét is megleljük… Úszva táltulni… Az úszás mélyén merengve (meditálva) a bölcsesség egy mélyebb szintjét is megleljük…

Az úszás nem csak életre szóló élmény, de életforma… egy teljesebb életforma.

Dr. Szabó László
„Risza” vagy „Szici”
a „Villám”

2020 Úszhatlan (vírushisztis) Húsvétján…
Száraz Szerdán
no meg az után…

Olvasói válasz :

Bravo Laci, alaposan körüljártad a témát. 

Igazad van, annak unalmas az úszás, aki unalmasan csinálja…

Remélem, még találkozunk az uszodában, ahol bemutathatod a sokoldaluságod

Ádándi-Kiss Gyula
2024. aug. 22.

A Úszásnemeim – Delfinegés meg halúszás bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Ehhez adok most egy kis útmutatót. Hányféle képpen is úszhatunk ?

Hogyan is ússzunk? – Unva, fáradtan, gépiesen soha !
Mindig az újat keresve, stílusunkat sórjázva, csıszolva, egyre jobban, egyre (víz)bıztosabban…

Úszásnemeim

Vízparton nőttem föl. A Tisza partjára vitt édesanyám már eggyéves koromban, az új-szegedi Laposra. Ez Városomban hagyomány volt néhány évszázadon át: Jó idő(k)ben a folyópartra járni, napozni, labdázni, turulozni, várat csöpögtetni, no meg persze úszni. (Csak az utóbbi két évtizedben sikerült e szép szokást a fürdőhelyek fölszámolásával kiırtani, sőt a vizirendőr által már üldöztetni is Szegeden.) E (minden)napi folyólátogatás ellenére szüleim sokáig várattak, míg ıgazán úszni (is) megtanítottak. Csaknem hat éves lettem, mire a SzÚE – hajdan Szegedi Úszó Egylet – medencéjében, az oldallépcsők között Gyenes Bandi bácsi szıgorú szava(i) és dörgedelmes hangja elındította úszópályafutásomat. Az első napok bosszankodása után azt mondta, hogy pıllangóúszó… no az sohasem lesz belőlem. Nem is vittem többre pıllangóban a megyebajnokságnál, no meg a megyei 50 m-es csúcsnál (27,8 s) és utóbb az országos szenior bajnoki címnél. No de aki nem úszó, annak bızony nehéz műfaj a pıllangó ! Aki meg úszó (volt), annak meg mindig is rejtelmes, ızgalmas stílusgyakorlat is marad… Pıllangóm a maı napıg változik, fejlődik… és más és más az alkalomhoz meg az éppeni erőnlétemhez és hangulatomhoz is illően… no meg persze a közeg is hat rá, hogy hogyan ússzam… tükrös vizű medencében vagy éppen folyóban, tóban, tengerben…

A négy (alap)úszásnemmel való ismerkedésemkor kezdett motoszkálni bennem az elemi gondolat, hogy miért éppen négy ?! Nemsokára – még gyámoltalan gyermekként – rájöttem, hogy ennél sokkal több is van ! És még mennyivel több lehet ! Csak a hivatalos versenyeken (sajnos) nem ússzuk azokat… Pedig mennyivel ızgalmasabb és színesebb is volna ! Az úszás vılága…

A „pıllangó” – mint hıvatalos úszásnem – sem volt akkoriban még fél évszázados sem. Addig meg (a II. Vılágháború tájáig) csak három úszásnem volt elismerten ismeretes ! Vagyis az úszásnemek szaporod(hat)nak ! Ebben a többúszásnemes fölismerésemben, illetve ennek a folyamatában sokat segített Savanya Ferenc, azaz „Feri bácsi”, aki ıgazı elöljáró volt a régi meg az új és (még) újabb úszásnemek fölfedezésében, de kitalálásában is… Igazı szellemi műhely volt akkorıban a „szué”, azaz annak (a Szegedi Úszó Egyletnek) a régi remek 50 méteres medencéje, melyet még maga Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk tervezett Szegedre. Azóta a bajnok emlékét sem tisztelve e medencét is szétdarabolták. A 33-asra csonkītott melletti kisebb meleg medencé(jé)ből pedig még – egy aljas pénzügyi kifektető kedvéért – a hévvizet is kisajnálták… Elleisztingelték !

No de pıllantsuk a régi szép időkbe ! Hajós Alfréd uszodalkotó terveibe !

A Város képviselőjeként, a Szögedi Védegylet (Szögedi Városvédő Egylet) alapítója és elnökeként meg is ünnepeltem az uszi – úszásom bölcsejének – 75. szülinapját a jeles szögedi úszóközönséggel. Czene Attilával versenyt úsztunk (a nem éppen klasszikus) oda „vízalatt”, vıssza pille versenyszámban. E szülinapon együtt ünnepelt velünk sok más nagyság között Littomericzky Mária úszó olimpikonunk is… Littomericzky „Mimi”-t egyébként a „Pillangókisasszony” Székely Éva is említi a Londoni Olimpia kapcsán a könyvében, ahol „Sírni csak a győztesnek szabad”. De Coubertin bárónak, az Olimpia újjáalapítónak a jelmondata intsen bennünket ma is : „Nem a győzelem, (hanem) a részvétel a fontos!” – különösen ıgaz ez maı dopping-terhes, elvetemült korunkban.

Vısszatérve Savanya Feri bácsihoz, elképesztő színes egyénisége volt az uszodának. Mindenkinek becenevet adott. Én például a vízkeresztségben – no meg a kötelek meg pályák párhuzamosságában – a „Rısza” nevet nyertem, sajátosan rıszálló (csípejű) gyorsúszásom nyomán. Erről a rıszállás(om)ról – bár igyekezett – sohasem sikerült leszoktatnia. Ma sem hiszem, hogy rıszál(l)ás nélkül gyorsabban haladnék, hiszen így is a megye legelsője, (25 gyorson) leggyorsabbja lettem. Később rájöttem, hogy ez örökletes lehet, hiszen némely gyermekem is ugyanebben a rıszálló stílusban ússza a gyorsot. (Pedig sohasem tanítottam rıszállni őket.)
Ahogyan „Madagaszkár” maki-királya mondja manapság: „Rıszál(l)o- múgyis-úgyis !”

A gyűrűsfarkú cıca-maki, a katta persze csak táncában lejtve rıszál, én meg még gyorson úszva is… akár(csak) a halak !

Feri bácsi folyton újított és játékosan sarkallt is bennünket. Rendkívül jó képessége volt a hangulatteremtéshez. Abban a korban, a hetvenes-nyolcvanas években persze több ilyen szellemű oktató is működött fáradhatatlanul. A szentesi úszásoktatásban például a Pólya házaspár (Pólya Sanyi bácsi és neje, Téli Évi néni) oktatott hasonló modorban az úszás szeretetére nevelve… Országosan is elkélne ma is egy-két ilyen átfogó és átúszó elme, néhány ilyen személyiség, aki átfogóbb méretekben is gondját visel(het)i a gyermekek lelkének is, meg a többi úszásnemnek is, különösen a tömegsportban, az úszás szélesebb körű oktatásában. Ha lankadt a figyelmünk pl. a kilencedik-tizedik 100 méter gyorsúszásban, akkor bızony jött rá egy egészen szokatlan úszásforma. Pl.: Jobb kézzel megfogod az előtted úszó jobb bokáját, a mögötted úszó meg a tiedet. Csimpaszláncúszás ! (Sz.) Így versenyezhetett a mi gyermekláncunk a melletünk úszó gyermeklánccal…
Ezt utóbb – 30 évre rá – együtt cseperedő négy gyermekemnek is megtanítottam. Így a „Szabó-lánc”-ban öten úsztunk egymásba kapaszkodva: jómagam elöl, az apraja (négy gyermekem) meg egymásba-belémcsimpaszkodva. Mindig ızgalmas volt az is, hogy ki a gyönge láncszem, és persze, hogy nála a lánc szét ne szakadjon! Ez egy ıgazı csapatmunka, azazhogy csapatúszás, csapatföladat! Gyermekkorom óta ábrándoztam rajta, hogy úszóversenyeinken akár ebben a számban is versenghetnénk … Bızony-bızony ebben a „láncúszás”-ban is versengenünk kellene ! Manapság oly dıvatos a „csapatépítés”… Hát lehet ez a „Csapatépítés” a vízben ! E csapatúszásnem bevezetése még ma is ránk, talán éppen rám vár …

Sokat és régóta versengenünk kellene! „Csapatépítés” a vízben! E csapatúszásnem bevezetése még ma is rám vár!

Feri bácsi hirdette és oktatta egy szué-beli föltaláló nyomán a „Csányi-féle spirál”-t is, amely nagyjából a test tengelye körül való forgással – gyorsból hátra, majd megint gyorsra való váltással – haladás figyelemre méltó eredményeként jött létre. Ha nem is versenyúszásnak, de gyakorlóúszásnemnek bızony megteszi ! Különösképp a vízilabdában, ahol gyorsan kell váltani gyorsból hátra, hogy eggy labdáról le ne maradjunk. No persze üdítő, sőt, mi több, szédítő lehet egy hossz az edzésben lankadó úszócsimotáknak is… Azt, hogy ennek föltalálásában és kialakításában mekkora (volt) a szerepe (az ismeretlenül elfeledett) Csányinak, azt nem tudom, de inkább nevezem találóbban, magyarabban (spirál helyett) csavarúszásnak, forg(ó )úszásnak, – vagy az égboltot maga körül forgató Sark-csillagunk régi magyar nevére, a Fúrúcsillagra hangolva – fúrúszásnak emlegetem…
Czene Attila hordó(úszás) néven ismeri, a hordó forgásának-görgésének hasonlatán…
Álmó fiam öt évesen, 2012 őszén(ek mag havávában) pör(ö)gőúszás vagy még Álmóbbul pörög(ő)úszás képpen mondogatta; majd ennek nyomán tömörebben, találóbban, magam is magyarul pörgúszás-ként emlegetem.

De lássuk csak a hıvatalos úszásnemeket !

Vıtafakasztóul mondom: A négy főúszásnem elnevezése máıg is igen gyatra magyarul, de persze a vılág többi nyelvein is hasonlóan hebrencs neveken uszamodik, vagy ınkább csak gyöngélkedik… Lássuk csak:

A mellúszás még csak elmegy, mert (a) mellel túrjuk a tajtékot, bár illőbben ınkább békázás, vagy békászás, vagy még képletesebben bék(a)úszás. Hiszen az állatvılágban legınkább a béka úszik így. Talán tőlük (is) tanultuk egykoron… a vízpartokon beugrasztott béká(k)ra bámulván… A taljánok bız „béka” néven „rana” szóval is emlegetik, [rána-ként ejtik] a többieknél találóbban ez úszásnemet ma is. A mellúszás egyébként – a bék(a)úszás vagy békázás mellett – remek megkülönböztetője lehet a „koca-bék(a)úszás”-nak, amikoris az úszó – gyakran társasan élővízben úszó – a fejét gondosan-folyamatosan kitartva valóban a mellével túrja a tajtékokat… Az ilyen nem úgy, mint a béka, hanem a mellével úszik… Tehát a „mellúszás” meg a bék(a)úszás már maga is kettő ! De van ennek az úszásnemkörnek egy harmadik alakja is : az oldalúszás, amikor is élővízben társalgók egymás felé fordulva „oldalazva melleznek”. Itt a külső láb lefelé rúg békamód meg a külső kar is lefelé kavar… A féloldalasság ellenében érdemes, jó átmozgatás a rendszeres oldalváltás.

A hátúszás szép magyar nevét Alsótanyán, a Kissoron hallottam a hajdan Szeged birtokát képező Királyhalom vidékén egy öntudatos tanyasi embertől, aki fölajánlotta, hogy szívesen megtanít engem meg a cimborámat a hanyattúszásra a közeli árokban. Ez engem, a „hátúszó”-t (a megyebajnokot) az elemi döbbenet erejével ért, hiszen valóban… „hanyatt” úszunk és nem pedig „hát”-ra felé… no persze talán azért mégis csak háton… azaz a hátunkon… fölfekve a hátunkra, de szabatosabban és félreérthetetlenebbül, magyarul csakis hanyatt ! Hanyatt persze lehet többféle módon is úszni… legelső ráközelítésben fej felé – vagyis hátra – de láb felé is ! Vagyis talán „hanyatt előre”…

A gyorsúszásnak – mint úszásnévnek – bızony van értelme, mert máig is verhetetlenül ez a leggyorsabb úszás(nem). A gyors úszás sokkal szellemesebb is, mint a vılágnáci (angol) „Free Style” azaz „szabad stílus” elnevezés. Ugyan mitől is lenne „szabad” ez a stílus, ez a nem ? Amikor is éppen a sebesség hajszolatának, a gyorsaságnak a rabja…
Azóta persze még ebben a gyorsaságban is változott a világ ! Minden úszás között (rövidtávon) a hullámúszás a leggyorsabb. Hason-háton delfin(e)gés, oldallón meg halúszás. De ezek természetesen, azazhogy egészen természet-ellenesen máig nem hivatalos úszásnemek !

A pillangóúszás a vılág csaknem minden nyelvén a „pillangó” vagy „pille”, esetleg „lepke” jelzőjével ismeretes: németül Schmetterling(sschwimmen), flancosan francosan (franc(iá)ul) (nage) papillon, spanyolul (estilo) mariposa (natación), angolul Butterfly (stroke), görögül meg petalúδa (πεταλούδα), de még törökül is kelebekleme yüzme. Pedig a pıllangónak a csapongó röptéhez csak a legnagyobb jóındulattal, vagy még ınkább azzal sem hasonlítható, így „pillangó”( úszás)-nak is csak a legnagyobb korlátoltsággal nevezhető ! Ez úszásnem sokkal ınkább hasonlít a repülőhalhoz, vagy még ınkább a születő tıszavırág bukdánc(s)os csapdosásához, vízretérő röpdencéhez, így annak szögedi nevéről kelészúszás, kelíszúszás, vagy még eredetibben kelízúszás, egyszerűbben csak kelíz néven emlegetem … A kelí(s)z az, ami ez úszáshoz hasonlatossan fölszökken a vízről, majd visszahüppen és szökken megint repülni gyönge csapdosásokkal…

Megjegyzem, – a pillangónál – még a delfin mozgásához is hasonlatosabb ez úszás… mégis csak a talján emlegeti delfino (nuoto)-ként, azaz „delfinúszás” gyanánt… De pongyolangolul meg csak „fly”, azaz „légy” vagy „röp” ezen úszás tajra butított (leg)bugris(abb) neve…

A pillangóúszásnak azaz a kelísznek van még egy érdekes válfaja, amit pillangózásaim csúcsán magam fejlesztettem: Sekély vízben, ahol a láb könnyen leér: parti pille néven emlegettem. Ez tulajdonképpen pillangozó fölsőtest mellett az aljzatról való elrugaszkodással egy még látványosabb és még élvezetesebb jelenség… Sokféle névvel emlegettem az utóbbi negyven évben, mint (nyuszi)ugrapille vagy inkább békaugrapille… még szabadabban békakelísz vagy szökdekelísz / szökdikelísz…
Ez a legboldogabb úszásforma a Balaton déli partjainak sekély vizeiben…

Szegeden 50 méteren, de különösen 25-ön a leggyorsabb voltam gyorson a 80-as évek elején… Ennek nyomán szegedi úszócımboráktól azidőben elnyertem a „Villám” nevet is. (Ifjan szenior váltóban volt bajnoktársam, Tekulics Gyuri még ma is gyakran így szólít meg emleget.)

Életem egyik legelhıbázottabb döntése volt, amikor a vezető vizilabdaedző hīvását vısszautasítottam. (Ő meg látta / meglátta bennem a bajnokot: A labda elhozására lettem volna alkalmas, minden negyedidő kezdetén. Legalább…) De én sajnos… Nem szerettem a (szegedi) „pólósok” hetvenkedő népét. Bár évekkel később már vılágossá vált bennem, hogy belépésem közéjük már önmagában is sebesen változtatott volna a nagyszájú(bb)ak pökhendi viselkedésén, pusztán a gyorsaságommal is átrendeztem volna a kiskakasok közt a csípéssor(rende)t, no meg az arc(ulat)i )viszonyokat is…

Megyecsúcsot Csongorádban 50 m pillangó(ba)n és 50 m háton (hanyatt) állítottam föl. Azóta persze ezeket már az ıfjabbak mind megdöntötték. Az 50 hátamat (hanyattomat) éppen a pár évvel ıfjabb Czene Attila. (Ő nem sokkal később olimpiai bajnokként is bızonyított.) A kelíz (pillangó) kedvenc úszásnemem maradt máig is. A stílusát-stílusomat máig is fejlesztgetem, olykor kedvem szerint váltogatom (variálom). Alapvetésül annyıt bızonyosan elmondhatok, egészen más módon kell „pıllangózni” a feszített víztükrű medencében, – ahol lehet egészen laposan – míg magasabb hullámzással (emelkedéssel-meg-merüléssel) a feszítetlenekben, vagy különösen a „rendetlenül” hullámzó tengerben…

Spitz vs Phelps film

A magyar-zsıdó gyökerű amerikai bajnok pilléje meg a feszvíztükrű modern „fly” összevetése…

Egyik kedvenc úszásnemem volt az 50 méter vízalatt(i). Azt hinné az (úsz-tudatlan) ember, hogy az csak „mellúszás”, ha víz alatt is ! De ez természetesen nem (ig)az. Inkább valódi békaúszás, de… Ez egy egészen új úszásmód(ot kíván), még ha szülőúszásneme kétségtelenül a mellúszás, azaz a béká(s)zás is. A béka is békaként úszik a víz alatt, különösen mikor (bé(k)ugranva, a vízbe csobbanva menekülőre fogja. Minthogy 50 méter vízalattiban, „béká(s)zás”-ban verhetetlen voltam Szegeden, az úszásmódjának gyakorlásában is volt időm fejlődni meg alakulni. Sajnos, ez mindig csak az edzésen kívüli – az edzők intelme mıatt csakis az azutáni – rövid időre maradt, mert ugye a „hıvatalos” és így már igen unalmas úszásnemek mindig el(v)ették az időt az ızgalmasabb, új kihívásoktól… A mi (úszó) edzésünk után pedig rögtön kezdődött a vizilabdások edzése … A kötélcsere – azaz a kötéltelenítés – percei volt(ak) az én időm…
Ez a valódi békaúszás egészen más mozgást követel. Még a vállat is békaként behúzva lehet csak ıgazán áramvonalasan úszni folyamatosan a víz alatt.

Békaúszás másként ! Nagyon másként ! Természetesen. Többek között ezért is tragikus, hogy ez az úszás nem lett máig sem „hıvatalos” úszásnem. Képzeljék csak el ! Ki ússza át leggyorsabban vízalatt az 50 (m)-es medencét ?! Ez azért izgalmas ! Nem ?! Ráadásul a víz se csobog-buzog, így a látvány is lenyűgözőbb a fölülről való fölvételeken…

A víz alatt persze sokféle nemben lehet úszni a „béká(s)zás”-on túl lehet delfinként vízszintes hullámban „delfingeni”-is, akár törzs melletti (leeresztett), akár áramvonalasabban, előre nyúlytott karral is… No persze a mai versenyúszók csakis fülhözfekvőn előrenyúlytott karral, összefont kezekkel delfingenek vagy delfinegnek. Sajnos – a szabályok miatt ma már – csak korlátoltan néhány (15) métert. A több(i) már (hivatalosan) csak stílusgyakorlat, nem úszásnem, nem versenyszám…

A delfin(e)gés fejlesztésében igen hasznos lehet egy pár békaláb, azaz gumiuszony …

Megdöbbentő, hogy úszók ki is mondják : Ez a delfinegés a leggyorsabb úszásnem, mégsem hivatalos úszásnem :

De lehet a víz alatt akár oldalló „halúszás”-ban is haladni, vagy oldallón kuty(a)úszva, vagy ınkább „vidrá(s)zás”-ban avagy „(oldal)vidrállás”-ban közlekedni, akár ezek vegyerékében, sőt, akár karral hajtva-sújtva hasmánt, láb(fej)felé haladva „nadályúszás”-ban is…

Még (aktív úszó) kamasz koromban alakult ki egy egészen szokatlan úszásnemem… Vízvári (Vad)Albert barátom találta ki a medence aljára feküdve a szokott karcsapások és lábrugások nélkül, az egésztest-hullámzással (lábıránt) való haladást… Ő lemerült, majd a fenéken hullángani kezdett… haladva a láb(ujj)a felé…

Ebből alakítottam ki a víz színén való nadályúszásomat, amellyel a láb felé lehet haladni a fölsőtest és a karok rásegítő, erőteljes csapásaival, hason. Ehhez külön fejlesztettem a saját kéz(en)állásból, azazhogy kézen gug(g)olásból „lábfejes”-sel való rajto(ma)t is …

Csaknem az egész medencét átúszta hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával … Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni a világhállón, pedig új úszásnemet teremtett… Ma már csak az amerikai szakirodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és gyakran győzedelmes vízalatti kezdését, mely leginkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható… Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t 5 méterre korlátozták, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el.

Egyetemi éveim elején ismerkedtem meg (kelet-)német(országi) orvosgyakorlatom során Erwin Rommel orvosának unokájával, Ronnal, aki maga is sokoldalú athléta volt, fajának méltán büszkesége. Igazi polühisztór volt Adónisz német testében. Ronald Brechlin a szabadidejében zongorázott, lepkészett, futott és úszott. Tengerben és medencében egyaránt remekül. Ő hívta föl a figyelmemet a „Berkoff-Stil”-re, ahogyan ő ejtette inkább „Berghoff-Stil”-re (amcsiassan „Berkoff style”-ra). Akkoriban történt a Szöuli Olimpián, hogy Dave Berkoff [ejt: Déjv Bõ®kảf] egészen új stílusban úszott vılágcsúcsot hátúszásban. A döntőben csaknem az egész medencét átúszta (32 m-t) hanyatt a víz alatt, mint egy delfin játszva a test hanyatt hullámzásával, még a rajtkori beragadását is bőven ledolgozva, azután mégis a 2. helyre csúszva … A mellette úszó Szuzuki Dajcsi „csak” 30 métert delfinegett, de ezzel olimpiai bajnok lett, a kanadai Sean Murphy pedig több, mint 40 métert delefinegett hanyatt a víz alatt… Talán nem volt oly tehetséges, talán kifulladt, – ez úszásnem rövidtávıságának bızonyságaként – alig több, mint egy másodperc lemaradással csak a döntő 8.-a lett…

Úsz-Film ide !!!

Ez a Hanyatt-Hármas elgondolkodtató ez úszásnem nevének szabatosságában is… Talán ınkább Szuzuki-úszás ?! De hát német barátom ugye nem a japánok dics(őség)ét domborította…
Berkoff, a hanyatt-delfin nyert, az eredményét mégsem örökítették meg, mert az úszás kockakobakú „bölcsei” új korlátozó és eggyben rendkívült korlátolt szabályt alkottak.

Berkoff képe ide!

Hihetetlen hogy a világ hogy elsiklott az eset fölött, ma már Berkoff nevét is nehéz föllelni, még a vılághállón is, pedig új csúcsával új úszásnemet teremtett…

Ajánlott film: How the “Dolphin Kick” changed Swimming forever avagy Hogyan válto(zta)tta meg végleg a hanyattdelfin(e)gés a hátúszást ?! a héllőn :

Ma már csak az amerikai szakırodalom jegyzi „Berkoff Blastoff” címen az erőteljes és így gyakran győzedelmes vízalatti kezdést, amely legınkább a delfinek hanyattúszásához hasonlítható…

A teljesség, de talán még ınkább a hitelesség kedvéért hangsúlyozandó: nem Ő, hanem a szintén amcsi (pontosabban Puerto Rico-i) Jesse Vassallo volt, aki az úszóvilágot megismertette a hanyatt delfin úszás(ának) hatékonyságával. Az olimpiai bajnok nevére persze jobban emlékezik a világ. Ezt a túl sikeres „Berkoff-kezdés”-t döbbenetes módon 5 méterre, majd engedékeny(ebb)en 15 méterre korlátozták a szabály(h)ozók, ahelyett, hogy új úszásnemként ismerték volna el. Csakúgy, ahogyan egy új úszásnemmé le(hete)tt a pillangó is épp egy emberöltővel azelőtt ! (Olimpiai versenyszámként először 1956-ban.) A mell megújítását szemlélők kevésbé voltak korlátoltak, szűk látókörűek, vagy talán Székely Éva, a magyar „Pillangókisasszony” volt megnyerőbb, mint az amcsi Berkoff vagy a japcsi Szuzuki meg más hanyatt úszótársaik… Bár éppen(séggel) Ők is jóképű fickók voltak. Mindenesetre Jesse Vassallo új úszásnemet teremtett, melynek sikerességét többek igazolták. Lehet, hogy a Vassallo-úszás [ejt: Vảsszảlló-úszás] nem hosszútávra való, csak rövidre (50 méterre), de e(gy) pörgeszám – betegesen idegenkedőn sprintszám – csak színesítené az úszás vılágát…

„Én kezdtem, de mások olimpiai (bajnoki) szintre vitték…” (Jesse Vassallo)

Ha lett volna szellemesség a FINA akkori vezetőiben, ma legalább öt úszásnem létezne, – három hason meg kettő háton – a Berkhoff által bemutatott hanyatt-delfin úszással egyetemben… Gondoljuk csak el: kettő féle hanyattúszás, a három hasonúszás mellett, amelynek egyike immár a hanyatt-delfin (úszás) lehetne! Vassalo meg Berkoff meg Szuzuki után szabadon… A teljes has-hát eggyensúlyhoz már csak a pároskarú hát azaz a hanyattpille avagy a hanyattkelíz hıányoznék… és akkor már hanyatt-hason 3:3 az arány !!!

Gályaúszás… szerényebben csónakúszás… vagy dereglyézés „úszásnem”-et bızonyára sokan föltalálták már, sok helyütt. Ifjú orvosként tapasztaltam, hogy a perzsa orvostan-hallgatónő, aki korábban úszó volt Iránban, szintúgy (nevetve) ismerte (föl) és követte ezen úszásomat, amelynek mások (nem versenyúszók) az usziban mindig is a csodájára jártak. Hanyatt fekve a mereven (ki)nyújtott láb felé haladva, a kezekkel nagyjából a mell(úszás) csapásaıt követve a test alatt. A karok, mint a gálya, vagy a csónak evezői mozognak a merev „(csónak-)test” alatt. Ez egyébként a nyakı gerincpanaszokkal küzdőknek is lehetőség le(he)nne a mellúszás helyett a gyógyúszásnemek között, hiszen nem kell (hanyatt)homorītani a nyagda nyakat benne …

Szabadvizi madármegfigyeléshez is tökéletes úszásnem a csónakúszás. Csobogásmentes és igen széles látókörű, mondhatni „panorámás” úszás… Nem csodálnám, ha már a furfangos hellén eleink is tudták volna ezt az úszásnemet !

Ajánlom hát mindenkinek ! Természeti környezetben különleges élvezet.

A csónakúszás a csöndes úszás. Valóban csobogásmentes, szemben a békaúszással (mellúszással) vagy a kutyaúszással, ahol bizony a vállak csobot-lubot vetnek. Nem csak a kifejé zajzó csobbanat, de a saját fülelésünk is csorbul e csobogások által. A csónakúszás azonban valóban csobbanásmentesen csöndes lehet.

A csónakúszásnak még eggy igen nagy előnye van : a legsekélyebb merülésű úszás, így a sekély vizekben való közlekedésre a legalkalmasabb. No persze az egészen sekélyben a szokott karcsapásokat is sekélyebbre – test melletire – kell venni !

Eléggé iszapos, sekély vízben persze a csónakúszás sebességére is ügyelni kell, ha nem akarunk a saját magunk kavarta sárban feredőzni… jobb annál inkább a vízben magunk mögött sárcsíkot húzni.

Érdemes egy gondolatot szentelni a gyógyúszás(nem(ek) fogalmának is ! Azaz a gyógyúszás(nemek) fogalmamnak. Nem föltétlen a (haladás) sebesség(e) a fontos, és nem föltétlen a verseny szelleme ! Hanem a vízben haladás, a vízben mozgás élménye ! Így mindjárt egy egészen új színben tűnik föl az úszás, és nem is olyan művi már a műúszás, azaz a művészi (torna)úszás sem. A gyógyúszás(nemek) vagy a örömúszás(nemek) köre csaknem ugyanaz. A cél : a víz élvezete, az úszás, a vízben mozgás öröme ! Ezáltal pedig az egészség megőrzése…

Volt a Földön egy lenyűgöző nép, amelynek törvénye volt, hogy minden nap ússzon. Kisded és aggastyán egyaránt. A dórok törzse, a szpártáiak így koruk legjobb úszói is voltak ! Hála a jó öreg Lükurgosznak, a bölcs törvényteremtőnek !
Sokat agyaltam és gyakoroltam rajta, hogy mi is lehetett az az „oldalúszás”, amelyet történetírójuk, Thuküdidész is emleget. Talán „csúsztatott gyors” csak az eggyik (oldali) kézzel, vállvetve, azazhogy hát(at)vetve a harcostárssal, így ketten belátva a terep teljességét (csaknem 360°-át) a (vizi) harc(tér)i bıztonság kedvéért. Lehetett oldalazó békaúszás is, akár párosan is. De lehet, hogy mégis „csak” játékos testmozgás volt, amely oldalazón a hal(ak)at utánozta … Így született meg a vízalatti oldalvást hullámzó úszásom, a halúszás. Mindennap gyakorlom, hisz élvezetes, remek gerinctorna is. Bizony ! Ez is lehet(ne) hıvatalos versenyszám ! De akár a párban úszott, hátvetett „csúsztatott gyors” is ! (Pörgő külülábbal…) Ugyan mi lenne ennek az akadálya. A pár együtt ér a célba; a később beütő eredménye az, ami számít. (Vagy a kettő átlaga.) De persze egy valódi pár-úszásban az is kizáró ok lehet(ne), ha nagyon szét(cs)úsz(ná)nak.

De volt valaha Szögedön is eggy „oldalúszás”, amely a közismert mellnek a változata volt… Társasúszás gyanánt a Tisza porondjaira járók uszikáltak ekként… Ketten, kényelmesen egymással társalogva, egymás felé fordulva úsztak… Így a külső kar inkább függőleges pályán mozgott és a lábak is féloldalasan békáztak… Ma inkább nevezném e régi hagyományos úszást társasúszásnak vagy némi szójátékkal társalgúszásnak…

Negyvenegynéhány évesen fedeztem föl őseim (tiszai) úszását, a kútyúzást, avagy a kutyúszást, a kutyaúszást… Sose próbáltam azelőtt… Erre senki sem tanított… Hamarabb tanultam (tanítottak) meg „mellúszni”, így ez(t az) alapúszásnemet nem volt alkalmam megízlelni (soh)se! A hıvatalos úszásoktatótól „mellúszás”-t tanultam elsőként, mert az volt, ami számītott. Talán ez is tekinthető divatnak, egy polgárosodást éltető, sőt hajszoló vılágban. Az 1970-es évek vılága már egy „fejlett”, ősiség(eink)et elvető vılág volt. Utóbb azonban – gyermekeim képzése közben – rákaptam a sokkal természetesebb kutyaúszás ízére is… Sőt, utóbb sokat fejlesztettem, mintha vízbentartott, kiemeletlen kézzel úsznám a szokott gyorsot… „hosszan elnyúlt testtel” …

Ennek a kuty(a)úszásnak lett érdekes, oldalló fejleménye gyakorlásaimban a vidraúszásom, azaz az oldalvidraúszásom vagy vidroldalúszásom… A kutyaúszás vagy (víz)beeresztett fejjel való vidraúszás oldalvást, a víz alatt a fürge vidra ügyességét idézve igen ígéretes élmény…

Szokásommá vált, hogy úszni (valóban) tudó ösmerőseimet saját(os) kedvenc úszásai(k)ról faggattam. Paulik Tibor, régi cimborám mutatta meg egy napon az Ő kedvenc saját úszását… vízalatt a vállakat és az egész törzset rıszálva (r)ıngató, előre (fej)felé haladó mozgás karcsapások testmelletti lazán hımbálló uszonyszerűségével és persze kallólábbal… Ebből alakítottam ki a magam módján a lepényhalúszást, vagy holdhalúszást, ahol a teljes test rıng-hullámzik, a végtagok pedig uszonyokként lebbennek, mint a pántlıkák… Üdítő haladás… teljes testátmozgatás… a víz alatt haladva… Ez is remek versenyúszásnem lehet(ne) !

A Czene-úszást, Czene Attila cımborám hanyatt-úszását nem sikerült elsajátítanom. Ő könnyedén hanyattúszik a lába felé a vízen hanyatt fekve, úgy, hogy kezével a feje fölött, azaz hogy a feje mögött csapkod… csápol… és halad… Ez az egyik legnehezebb(en tanulható) úszásnem, amit valaha láttam, meg próbáltam… könnyen lehet, hogy különleges alkati adottság is kell hozzá !

Vannak persze nálam bátrabb úszásnem-elemzők is. Az alábbi táblázat szerint éppen 150 féle úszásnem létezik!

http://european-free-school.eu/index.php?content=European_Swimming_Club

Ezek között szerepel a magyar lobogó többször is: Hajós Alfréd fölsőtestből gazdagon „lábtalan” úszott gyorsát „Hungarian stroke” néven jegyzik. Székely Éva, a „Pillangókisasszony” új úszásnemét pedig „butterfly/dolphin stroke” néven említik. Az úszásnemek történeti és földrajzi földolgozása, csoportosítása és teljes rendszerezése megér egy önálló tanulmányt, de az ınkább már egy önálló tudomány !

Egyik legérdekesebb ebbéli élményem családi körben esett a szegedi uszodában egy nyugalmas, edzésen kívüli órában: Létezhet, hisz létezik olyan úszásnem is, amely tulajdonképpen nem is úszás, hanem vízben (úszómedencében) való haladás, vizi közlekedés : szúnyoglárva-úszás, szúnyoglárvádzás, szúgyog(víz)ded-úszás néven emlegetem. Haladni a vízben úszásmentesen… Édesöcsém fejlesztett ki úgy 2-3 éves kora táján egy olyan egészen szokatlan módot, amivel átjutott a medence eggyik oldaláról a másikra… pedig úszni sem tudott ! Belelubbant a mélly vízbe, majd elmerült… aztán elrúgta magát a medence aljáról és kikapaszkodott az első kötélre… azután így tovább… lemerült… a medencefenékről elrugaszkodott… a (következő) kötélen levegőre kapaszkodott… majd újra elmerült és odébb fölmerült… akár egy szúnyoglárva ! A csípő vérszopók döngő-zúgó hangját hűbben idézve (e rovar nevében): zúnyoglárva-úszás, zúnyog(víz)ded-úszás lehet a mozgásnak illő neve.

Az „új úszásnemek” gyakorlását ajánlom mindenkinek ! Izgalmasabbá teszi az úszást, az életet, akár uszodában, tóban, tengerben gyakoroljuk. Soha többé nem mondhatja senki, hogy az úszás unalmas (lenne). Unalmas csak az, aki unalmasan úszik. Az úszás pedig ezerszínű ızgalmas csoda minden nap annak, aki az úszásnemeknek is örök fölfedezője, ekként mestere és az úszás művészetének is kísérletezője…

Különleges élmény a vizek szabadság élménye: a tengerben való úszás. Ez természetesen egészen más úszásmódot igényel … Kedvencem az álomúszás, a tajtékúszás avagy tengerpıllangás … tulajdonképpen a „pıllangó”, vagyis a kelész a tengerre hangolva: tengerkelíz. A tenger természetesen mindig hullámzık a feszített víztükrű medencékhöz szokott … nem fogható módon…

Érdemes egy úszószemöveget is bekészíteni ! A tengerben messzebbre látni élmény. De több, mint élmény ! Vízbıztonság. Előnyösebb is, ha a homokpart zátonyait, vagy ha a rejtett szıkláıt hamarabb észleljük… Hıánya pedig a tajték-tájékozódásunkat is tovább nehezíti : sűrűbb lesz a szembe-arcba-szájba fröccs ! Csukott szemmel, oldalvonal nélkül pedig nehéz megérezni a közelgő követ vagy hömpölyeget…

A bukóhullámokban a (meredeken) sellengő mellen, a békázáson túl a pıllangózás a legalkalmasabb és legélvezetesebb úszás… A tengerben egyébıránt sokkal könnyebben is megy a hullángó mozgás, különösen, ha ráérzünk a tajtékok rejtett ütemére… Tengerben a magunk ütemére úszni végtelen badarság ! Teljes értelmetlenség és élvez(het)etlenség. A tengertől tanulandó annak hullámüteme… Ebben az élvezetben még jobban elmélyít a (láb)uszony használata, amellyel már-már kezdő delfinnek, de legálábbis már-már fióka fókának érezhetjük magunkat…

A hullámokon való pıllangás fejleszthető tudás… El kell felejtenönk a saját ütemünket ! A tenger hullámain pıllangani-pillé(s)zni-kelészni annyi, mint eggyé válni az tenger őserejével… A hullámokkal szemben még sokkal ızgalmasabb a tajtékzás… Akár egy óráıg is bolygok olykor a hullámhátságokon… ez már táltuló (meditatív) állapot…

A hullámokon, a habos tajtékokon lebbedezve, majd meg-megmerülve Budda alapıgazságán is elmerengtem… A tudat felszínén a zavarok olyanok, mint a hullámverés… a tudat mélyébe merülve a tenger mélyebb békéjét is megleljük… Úszva táltulnı… Az úszás mélyén merengve (meditálva) a bölcsesség egy mélyebb szintjét is meglel(het)jük…

Az úszás nem csak életre szóló élmény, de naponta gyakorolva egy életforma… egy teljesebb, kiteljesedettebb életalak…

Dr. Szabó László
„Risza” vagy „Szici”
hajdan a „Villám”

2020 Úszhatlan (vírushisztis) Húsvétján…
Száraz Szerdán
no meg az után…

majd azóta is folyton-úszván…
2023 nyarán… őszén, a Természet alkonyulatán…

A Úszásnemeim bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.