Jó néhány alapanyagunk hiánya mélyít(het)i a búbajt.
Ezeknek a pótlása meg enyhíti, de gyógyítja is e bajt…

A D-vitamin, a trüptofán aminosav, a parajsav vagy folsav (B9-vitamin), meg az az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak sikeresen gyógyítják a búbajt.

Ajánlott olvasmányok :

Az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak

A A búbaj embervegytana bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Lássuk hát a flavonoidokat !

A flavonoidok előfordulnak sok gyümölcsben…

Sűrített kivonatban a gyógyszertárakban is kaphatóak.

A Detralex 86%-os javulást ígér…

A Venoprotep meg egyenesen magyar gyártású szer… és olcsóbb is…

A Izomgörcsök ellen flavonoidok ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

De mi is a gond ?! Hát maga a tejcukor ! No meg annak lebontási nehézsége….

A tejcukor vagy magyarabbul tejédeny lebontási nagy nehézsége megkeseríti emberek százezreinek életét…

A tejcukrot, a laktózt kivonni a tejből ipari szintű elmebetegség lenne, csaknem lehetetlen… (a tej minden értékének tönkretételével), de le lehet bontani ! Ahogyan ezt a természet is teszi… minden élőlényben, amelyben hiba nincsen… amelyben van és működik laktáz… vagyis tejédenybontó anyag … tejédeny-bontany. Íme :

A fönti képünkön a közönséges bélbaci (Escherichia coli) tejcukorbontó (laktáz) négyese (tetramer) látható.

Ezt a tejcukorbontó anyagot (enzümet) teszik bele a tejbe, hogy előre lebontsa azt az arra képteleneknek ! Vagyis… már az emberi szervezeten kívül előemész(te)tik…

A laktáz egy bontanyag (görögködőn enzüm), amely a legtöbb emberben a vékonybél nyálkahártyasejtjeiben megtalálható. Vagyis a vékonybélben lebomlik a tejcukor a fölszívódáskor. Ez a bontás a laktóz, vagy más néven a tejcukor megemésztéséhez elengedhetetlen. Ez az emészanyag pedig a kezdőlépést végzi : a laktóz kettébontását szöllőcukorra (glükóz) és tejalcukorra (galaktóz). A galaktosz (γάλακτος) görögül ‘tej’ szó az alapja e cukor-karika nevének. 

A tejfogyasztás emésztési zavarokat okozhat, ha hiányzik ez a laktóz-bontó enzüm vagy, ha ennek a termelődése nem megfelelően (csökkenve) működik. Ilyenkor a tej-fogyasztás után föllépő tünetek az általános rossz közérzet, az émelygés, a puffadás, de akár a görcsös hasi fájdalom vagy a hasmenés igen színes és émelyítően megfoghatatlan képe.
A laktóz lebontatlanul tovább jut a vékonybélből a vastagbélbe, ahol a baktériumok a maguk kedvére rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká bontják le.
A laktózérzékenység, azaz tejcukorérzékenység a laktáz (mint enzüm) teljes vagy részleges hiánya az emberi szervezetben.

Létezik-e természetes laktózmentes tej ?
Valóban laktózmentes tej a kumisz, az erjesztett lótej. Hajdan őseink itala volt. Ebben a tejcukor szeszes erjedésével alakul a tejcukor az érzékenyek számára is fogyasztható tejcukormentes itallá…

„Zsumbaktasz” – Kumiszház (kumuzhána) Qazaqországban, Köksetau városában 2017-ben (Kép : Nyáry Sz.)

De jó 200 esztendeje még honn is lehetett hagyományos magyar kumiszhoz jutni :

„Minden tejet, mihelyt kifejtik, azonnal kifőzik, és miként kihűl, nagy bőredénybe töltik. Ebben az edényben még mindig az előbbeni savanyú tejből egy kis maradék találkozik, melly a frisset kevés idő alatt savanyúvá teszi…
De szinte ebben álla a titok, hogy a tej a bor ízét megnyerje.” – Sándor István, magyar író (Luka, 1750. augusztus 11. – Bécs, 1815. március 29.)

Őseink m ár régen tudták mi a megoldás a tejcukorérzékenység, azaz tejédenytűrhetlenség ellenében !!!
Tudásukat csak föl kellene fedeznünk újra !

A Létezik-e „laktózmentes” tej ?! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A szkorbut évi ingadozást is mutat. Főleg a tél végén és tavasz elején szedi áldozatait.

Igazán gyakorivá, szinte népbetegséggé a nagy tengerhajózások idején vált. Columbus és a gőzhajók virágkora (19. század közepe) között több, mint 2 millió ember veszett oda szkorbutba… Nevezhetjük úgy is e 3 és fél évszázadot, hogy a szkorbut kora avagy a Szkorbut-kor.
Ajánlott: A szkorbut kora – The Age of Scurvy

A nagy földrajzi fölfedezések korában a „tengeri pestis”-nek nevezett kór tömegesen irtotta a hajók legénységét. Vasco da Gama 1499-es indiai útján legénységének csaknem felét, Magellán pedig legénységének több mint a felét veszítette el e hiánybetegség miatt. Hajósnépek fölismerték, hogy a gyümölcsöt is tartalmazó étrend a hosszú hajóutakon megment a szkorbuttól. Mégis csak 1912-ben tengerimalacokon végzett kísérletek során sikerült igazolni, hogy a szkorbut valóban hiánybetegség. De minek a hiánya okozza ?!
Utóbb C-vitaminnak nevezték el azt a tápanyagot, amelynek hiánya a szkorbutot okozza. Sokak selypes szóbetegséggel gyakran „skorbut” gyanánt emlegetik ezt a sorvasztó kórt. Ehhez ragaszkodván persze ennek gyógyszere is csak az „askorbinsav” lehet !

1536-ban a Szent Lőrinc-folyón hajózó francia fölfedező, Kanada névadója, a breton Jakez Karter (Jacques Cartier) embereit a helyi bennszülöttek, az irokézek gyógyították ki szkorbutból az általuk életfaként emlegetett nyugati thuja más néven kanadai vagy fehér cédrus (Thuja occidentalis) háncsának és csereklyéjének (tűleveleinek) kivonatával.

Cartier följegyezte a szkorbut tüneteit és meglepődve tapasztalta, hogy az irokéz törzsfőnök fia, Dom Agaja mégis egészséges. Rájött, hogy a segítsége nélkül kevés esélye van a telet átvészelni, és reménykedve abban, hogy az irokézek gyógymódja a franciákat is meggyógyítja, kérte Dom Agaját, hogy segítsen a szkorbut leküzdésében. Donnacona törzsfőnök megengedte fiának, hogy átadja titkos gyógyszerüket Cartieréknek. Dom Agaja az életfa (Arbor vitae) törzséből háncsfőzetet készített. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően a főzet hatott. Cartier így ismerte meg a szkorbut egyik gyógymódját. Hálából pedig elrabolta az irokéz főnököt és fiait. Cartier azzal érvelt, hogy a francia király szeretné látni őket, és hamarosan (a következő évben) visszatérhetnek.
Sohasem látták viszont szülőföldjüket.

A franciák a szkorbut gyógyításának tudását később kamatosan meg is hálálták az őslakosság módszeres irtásával…

A szkorbut a kötőszöveteket pusztítja, roncsolja, így tünettana igen sokszínű, ereinkkel is szerteágazó.

Tünetei: fáradtság, levertség, vérzékenység, testszerti fekélyek, ízületi végtag-duzzanatok, csonti és gyakran izomfájdalommal. A (haj)szálerek vérzése egészen gyakori minden kötőszövetben.

A középkori latinban scorbutus alakban ismert. Ó-norszul skyrbjúgr, innen ennek örökéül jégfődiül (izlandiul) skyrbjúgur, németül Skorbut vagy Scharbock olykor Mundfäule, francoskodón scorbut, okcitánul (dél-franciul) l’escorbut spanyolul pedig el escorbuto, angolkodón becézgetve meg szkörvi, írottan scurvy vagy scurfy, döccsül (hollandiul) scheurbuik. Nagy erőlködve még szerzői nevet is ragasztottak rá:  Cheadle-Möller-Barlow szündroma.

A tünetek testszerte jelentkeznek, de még a csontok is elfajulnak, amely Röntgennel is igazolható.

Az aszkorbinsav a szkorbutból a- fosztóképzővel alkotott vegyi név. Az aszkorbinsav a szkorbut íre.

Az 1920-as években, amikor fölfedezték, még szerkezete szerint hexuronsavnak hívták.
1937-ben a C-vitamin kutatásáért hárman is kaptak Nobel-díjat. Norman Haworth vegyi (kémiai) Nobel-díjat kapott Paul Karrerrel az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért. Ugyanebben az évben az orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert kapta, aki a C-vitamin élettani hatásait tanulmányozta.

Az aszkorbinsav egy antioxidáns tulajdonságú szerves sav. Fehér vagy világossárga kristályok formájában jelenik meg. A hexuronsav L-enantiomere az aszkorbinsav más néven C-vitamin. Élelmiszer-adalékanyagkénti azonosítója E300.

Az aszkorbinsav cukorszármazéknak tekinthető, az L-aszkorbinsav a 2-dezoxi-2-keto-L-gulonsav γ-laktonjának en-diol-alakjának tekinthető. Vízben jól oldódik. 

A C-vitamin a kötőszöveti rostok eggyik fajának, az enyvadó rostoknak, vagyis az enyvenynek (a kollagénnek) az előállításához nélkülözhetetlen koenzim. A C-vitamin hiánybetegsége a szkorbut. Tünetei, az ínysorvadás, a fogak meglazulása-elvesztése, nyálkahártya-vérzékenység is az enyvenyrostok (kollagénképzés) zavarából adódnak.

Ajánlott olvasmány: Fáradtság ellen vitamin

(First probable case of scurvy in ancient Egypt at Nag el-Qarmila, Aswan / Authors Mindy C.Pitre^aRobert J.Stark^bMaria CarmelaGatto^c International Journal of Paleopathology Volume 13, June 2016, Pages 11-19 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1879981715300280 )

Scurvy in pediatric age group – A disease often forgotten?

A Szkorbut – a C-vitamin hiánya bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Ugyan mi lehet(ne) egy népi mondóka szerepe az egészségmegőrzésben?

A régi, egészségesebb (lelkű) világban kütyük meg műsorok helyett gondolatok és élőben kimondott mond(ol)atok szabályozták az emberi elme járását. Ha ezek az intelmek, versek, dalok, mondókák jobban szabályozták az emberek életét, úgy sikeresebbek lehettek a(z egészséges) túlélésben is. Egy egészségmegőrzésre szánt mondókát nem kell föltétlen értelmezni, elég az üzenetet átadni:

Csicsiriborsó, bab, lencse,
Tégöd látni szerencse !

Érdekes ebben a mondókában az is, hogy a Csonkország egyik legözögetőbb vidékéről, Szöged hajdani tanyavilágából gyűlytöttem, a szöröncse, pedig mégis – talán a teljesebb rím kedvéért – csak „szerencse”-ként jelenik meg a „lencse” csengetésére. De mi löhet mégis az értelme ennek az apró mondókának? Hinni is nehéz, hogy a néptudás, már legalább egy évszázaddal a „hivatalos tudomány” előtt fölismerte – ha megnevezetlenül is – a phüto-ösztrogének csontépítő áldásos hatását.

Nem is ösmerném ezt a mondókát, így valószínűleg végleg el is veszett volna, ha a magam módján orvosként nem papolnék, prédikálnék folyton a csontporhanyós (Sz.) véneknek a csont porhanyodása (Sz.) elleni küzdelemről. A „csontritkulás” elég sánta fogalom, majdnem olyan gügye, mint a „vérhígítás” (anticoagulatio), így használatát csak a legkorlátoltabb betegeim számára hagyom. A csont ugyanis nem ritka, csak meszében és gerindá(cská)iban (Sz.) fogyatkozott, hiszen a kis csontgerindák (Sz.) közti teret szépen és alaposan kitölti a lágyabb kötőszövet…
A csontporhanyókór (Sz.) belsőleg egy kicsit rímel/ összhangzik-össz(e)porzik az orvosi latin osteoporosis-sal is. Ennek (fordítatlan) kimondása legendásan nehézkes a máig sznobul latinkodó angolajkúaknak. (Ajánlott filmélmény a Madagaszkár pingvinjei ! Igen szórakoztató önkritika az anglomán „pruritus latino-graecandi”-ra, vagyis a „tudományosan” görgö-latinkodó nyelvi viszketegségre.)

Napi papolásaim körébe tartozik a derékfájogatós meg a banyalázas vagy már szülő-korán túljutott asszonyoknak a bab meg lencse fogyasztásának sulykolása. A hüvelyesekben (bab, lóbab, lencse és csicseriborsó) található egy növényi ösztrogén, amelynek rendszeres fogyasztása egészen bizonyosan megelőzi a vénasszonyok csontporhanyókórját (Sz.), a gyöngébbek kedvéért „csontritkulását”.

Éppen szokott fölvilágosító tevékenységemet folytattam Szöged-alsótanyán, amikor egy nem túl fogékony öregasszony a méllázó hallgatása után búcsúzóul az ajtóban még visszafordult:

Csicsiriborsó, bab, lencse…
Tégöd látni szerencse !

Döbbenten ültem : – Ezt nekem mondta ? – Hát igen… Csak eszömbe jutott még gyerökkorombul ez a mondóka… Vagy nyócvan éve ki nem mondtam…

No ez – talán nem meglepő – még jobban megdöbbentett. Egy 80 éve alvó emléket csaltam elő belőle… Ha nem papolok, ez a kedves magyar mondóka (is) örökre elvész, mint kultúrkörünk százazarnyi hasonló csilláma… (Gárgyán Irén, Királyhalom… Szöged Alsó tanya… )

Azóta kicsit ıgazítottam a(z) (ős)népies alakon – már csak ilyen a népi mondóka, folyton alakul – és mögalkottam a magam mondolatát Kőrösön :

Csicseriborsó, bab, lencse…
Csontépítő szerencse !

Aki csontrıtkulással fölbukkan röndölőmben, bızonyosan hallja is tőllem ezt az ősi magyar bölcsességöt, ebben a mai „tudományos” változatában…

Aki megfogadja, annak meg napi gyakorisággal ajánlom a hüvelyesek (csicseri mög bab, lencse) fogyasztását !

Ajánlott olvasmány :

Mitől puffaszt a bab ?!

A kérdés föltevése szabatosabban : Mitől puffasztanak a hüvelyesek ?! A hüvelyesek táplálkozás(tan)i szempontból kiemelten értékesek. 

2023.03.19. DR. SZABÓ LÁSZLÓ MEGELŐZHETŐ, TÁPLÁLKOZÁS

A Csicsiriborsó – bab – lencse… bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.