Jó néhány alapanyagunk hiánya mélyít(het)i a búbajt.
Ezeknek a pótlása meg enyhíti, de gyógyítja is e bajt…

A D-vitamin, a trüptofán aminosav, a parajsav vagy folsav (B9-vitamin), meg az az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak sikeresen gyógyítják a búbajt.

Ajánlott olvasmányok :

Az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak

A A búbaj embervegytana bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ?

A vérmételyesség avagy a schistosomiasis (bilharzia), különösképpen a Húgyvérmétely (Sz.), a Schistosoma haematobium okozhat hólyagrákot, de más feneségeket is. Inflammation triggered by the worm’s eggs appears to be the mechanism by which squamous cell carcinoma of the bladder is caused.

Ázsiában a japán vérmétely S. japonicum hozható kapcsolatba a vastagbél fenéivel.

Distomiasis, caused by parasitic liver flukes, is associated with cholangiocarcinoma (cancer of the bile duct) in East Asia.

Malaria is associated with Burkitt’s lymphoma in Africa, especially when present in combination with Epstein-Barr virus, although it is unclear whether it is causative.

Parasites are also a significant cause of cancer in animals. Cysticercus fasciolaris, the larval form of the common tapeworm of the cat, Taenia taeniaformis, causes cancer in rats. Spirocerca lupi is associated with esophageal cancer in dogs, at least within the southern United States.

A novel type of case, reported in 2015, involved an immunocompromised man whose tapeworm underwent malignant transformation, causing metastasis of tapeworm cell neoplasia throughout his body. This was not a cancer of his own cells but of the parasite’s. This isolated case has no substantive bearing on public health but is interesting for being „a novel disease mechanism that links infection and cancer.”

Szakirodalom idegen nyelven

Mustacchi P (2000). „Parasites”. In Bast RC, Kufe DW, Pollock RE, Weichselbaum RR, Holland JF, Frei E (eds.). Holland-Frei Cancer Medicine (5th ed.). Hamilton, Ontario: B.C. Decker. ISBN 1-55009-113-1.

Muehlenbachs A, Bhatnagar J, Agudelo CA, Hidron A, Eberhard ML, Mathison BA, Frace MA, Ito A, Metcalfe MG, Rollin DC, Visvesvara GS, Pham CD, Jones TL, Greer PW, Vélez Hoyos A, Olson PD, Diazgranados LR, Zaki SR (November 2015). „Malignant Transformation of Hymenolepis nana in a Human Host”. The New England Journal of Medicine. 373 (19): 1845–52. doi:10.1056/NEJMoa1505892. PMID 26535513.

A Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az alábbiakban egy jegyzéket szerepeltetek, amelyben fene baktériumok vannak.
Ezekről már bizonyították, hogy a rákképzésben valamilyen szerepük van.
Nem föltétlen az „okozók”, de szerepük van a fenefélék képződésében.

Lássuk először a fene vagy a fenék fajtáit !

• A szervezet által ellenőrizetlen szövetszaporulat. (Uncontrolled growth of tissue in the body)
• Daganat / Tumor (including benign or slow growing)
• Rák (Cancer)
• Hám-rák / Karkinoma (carcinoma)
• Növedékek / Neoplaszma
• Hús-rák / Szarkóma
• Rákelő-állapot / Precancerous lesions
• Eggyüttműködő fertőző kórokozó (Coinfectious agent promoting the above growths)

A föntiekből is jól látszik, hogy a fene osztályozásával is sok feneség van. Távolról sem mondhatjuk azt, hogy értjük a teljes veszedelem-rendszerét. Ha még helyesen elnevezni sem tudjuk…

Fene-teremtő baktérium nemzetségek és fajok (betűrendben)

E táblázat távolról sem teljes. A gyöngébbek kedvéért veretes magyar nyelvezetem mellett az angol(kodó) fogalmakat is

A Helicobacter nemzetség 8 itt képviselt fajával az emberiség igazi rémének tűnhet. De csalóka ez a táblázatos összefoglaló. A veszedelem számszaki sarokpontjait nem tartalmazza, csak jelent tudásunk összegzete.

Föltűnő lehet, hogy csak a Khlamüdiák nemzetségéből (is) több faj is tetszeleg e táblázatban…

No lássunk csak eggyet itt e pirinyó szörnyek közül !

A Khlamüdia egy szokatlanul pirinyó, így benne a sejtben élő apró baktérium.
Ím a Hörghurutok Khlamüdiája !

Chlamydia pneumoniae a tudathasadással (schizophrenia) is kapcsolatba hozható. Bár ebben a rém-szerepben már több fertőző parány is gyanúba került már…
(Arias I (April 2012). „Infectious agents associated with schizophrenia: a meta-analysis”. Schizophr. Res. 136 (1–3): 128–136.)

Az idült (khronikus) Chlamydia pneumoniae fertőzés okozója számos idült fáradtság tünetkör esetének (chronic fatigue syndrome (CFS) amelyet megfelelő gennyűzővel (antibiotikummal) kezelni vagyunk képesek.

Kavyani B, Lidbury BA, Schloeffel R, Fisher PR, Missailidis D, Annesley SJ, Dehhaghi M, Heng B, Guillemin GJ (July 2022). „Could the kynurenine pathway be the key missing piece of Myalgic Encephalomyelitis/Chronic Fatigue Syndrome (ME/CFS) complex puzzle?”. Cell Mol Life Sci. 79 (8): 412. 
Chia JK, Chia LY (August 1999). „Chronic Chlamydia pneumoniae infection: a treatable cause of chronic fatigue syndrome”. Clin Infect Dis. 29 (2): 452–453.

Természetesen e rák-okozások többsége megelőzhető (lenne) a kórokozó(k) kiirtásával.
Jelentősen javulhatnak az esélyeink, ha tudjuk, mi ellen küzdünk !

És most, hogy már sejtjük, milyen rémek is lesnek ránk láthatatlanul…
Be kell, hogy valljam, hogy a legjava csak most következik !

A baktériumok nem csak a barátaink, de a megmentőink is lehetnek !!!
Számos baktérium rákölő szerepben is jelentkezik ! Ők a megmentőink…

Igen ! Rákok kezelésében segítenek legősibb háziállataink, a bájos baktériumok !

Egy ilyen bonyolult és máig földerítetlen bonyolult összefüggésrendszerben különösen veszélyes, ahogyan ma ebbe belepancsolgatnak a hályogkovács bátorságával az Emberiség ellenségei !!!
Ilyen pancsolgatás volt a „Bölcsek Sikerültje” ! A Kovid 19 is. És ilyeneken agyal a szociopatha bill gates és pénzéhes csapata ma is…
Egészen bizonyosan… Nem a MI érdekünkben !!! Csakis a saját hasznán… az ördög fattya…

Szakirodalom idegen nyelveken

1. Sinkovics, Joseph (2011). „Molecular biology of oncogenic inflammatory processes. I. Non-oncogenic and oncogenic pathogens, intrinsic inflammatory reactions without pathogens, and microRNA/DNA interactions (Review)”. International Journal of Oncology. 40 (2): 305–49. doi:10.3892/ijo.2011.1248. ISSN 1019-6439. PMID 22076306.
2. Chang, A. H.; Parsonnet, J. (2010). „Role of Bacteria in Oncogenesis”. Clinical Microbiology Reviews. 23 (4): 837–857. doi:10.1128/CMR.00012-10. ISSN 0893-8512. PMC 2952975. PMID 20930075.
3. Kostic, Aleksandar D.; Chun, Eunyoung; Robertson, Lauren; Glickman, Jonathan N.; Gallini, Carey Ann; Michaud, Monia; Clancy, Thomas E.; Chung, Daniel C.; Lochhead, Paul; Hold, Georgina L.; El-Omar, Emad M.; Brenner, Dean; Fuchs, Charles S.; Meyerson, Matthew; Garrett, Wendy S. (2013-08-14). „Fusobacterium nucleatum potentiates intestinal tumorigenesis and modulates the tumor immune microenvironment”. Cell Host & Microbe. 14 (2): 207–215. doi:10.1016/j.chom.2013.07.007. ISSN 1931-3128. PMC 3772512. PMID 23954159.
4. Schreuder MI, van den Brand M, Hebeda KM, Groenen PJ, van Krieken JH, Scheijen B (December 2017). „Novel developments in the pathogenesis and diagnosis of extranodal marginal zone lymphoma”. Journal of Hematopathology. 10 (3–4): 91–107. doi:10.1007/s12308-017-0302-2. PMC 5712330. PMID 29225710.
5. Traulsen, Jan; Zagami, Claudia; Daddi, Alice Anna; Boccellato, Francesco (2021-03-01). „Molecular modelling of the gastric barrier response, from infection to carcinogenesis”. Best Practice & Research Clinical Gastroenterology. 50–51: 101737. doi:10.1016/j.bpg.2021.101737. ISSN 1521-6918. PMID 33975688. S2CID 233900318.
6. Bravo D, Hoare A, Soto C, Valenzuela MA, Quest AF (July 2018). „Helicobacter pylori in human health and disease: Mechanisms for local gastric and systemic effects”. World Journal of Gastroenterology. 24 (28): 3071–3089. doi:10.3748/wjg.v24.i28.3071. PMC 6064966. PMID 30065554.
7. Sepe, Ludovico P.; Hartl, Kimberly; Iftekhar, Amina; Berger, Hilmar; Kumar, Naveen; Goosmann, Christian; Chopra, Sascha; Schmidt, Sven Christian; Gurumurthy, Rajendra Kumar; Meyer, Thomas F.; Boccellato, Francesco (2020-09-22). McClane, Bruce A. (ed.). „Genotoxic Effect of Salmonella Paratyphi A Infection on Human Primary Gallbladder Cells”. mBio. 11 (5): e01911–20, /mbio/11/5/mBio.01911–20.atom. doi:10.1128/mBio.01911-20. ISSN 2150-7511. PMC 7512552. PMID 32963006.
8. Boccellato, Francesco; Meyer, Thomas F. (June 2015). „Bacteria Moving into Focus of Human Cancer”. Cell Host & Microbe. 17 (6): 728–730. doi:10.1016/j.chom.2015.05.016. ISSN 1931-3128. PMID 26067598.
9. Scanu, Tiziana; Spaapen, Robbert M.; Bakker, Jeroen M.; Pratap, Chandra Bhan; Wu, Lin-en; Hofland, Ingrid; Broeks, Annegien; Shukla, Vijay Kumar; Kumar, Mohan; Janssen, Hans; Song, Ji-Ying (June 2015). „Salmonella Manipulation of Host Signaling Pathways Provokes Cellular Transformation Associated with Gallbladder Carcinoma”. Cell Host & Microbe. 17 (6): 763–774. doi:10.1016/j.chom.2015.05.002. PMID 26028364.
10. Klein, Robert S.; Recco, Rose A.; Catalano, Michela T.; Edberg, Stephen C.; Casey, Joan I.; Steigbigel, Neal H. (1977-10-13). „Association of Streptococcus bovis with Carcinoma of the Colon”. New England Journal of Medicine. 297 (15): 800–802. doi:10.1056/NEJM197710132971503. ISSN 0028-4793. PMID 408687.
11. Cornwall, Claudia. Catching cancer : the quest for its viral and bacterial causes. Rowman & Littlefield Publishers (2013) Lanham, Maryland. ISBN 9781442215207.

Ajánlott olvasmány még :

Okoznak-e rákot-fenét a baktériumok ?

valamint :

Okoznak-e élősködők rákot vagy fenét ?

A Okoznak-e rákot-fenét a baktériumok ? bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A veszettség vírusa a Rhabdoviridae családba, azon belül a Lyssavirus nemzetségbe tartozó vírusfaj, amely az emlősök központi idegrendszerének megfertőzésével halálos kimenetelű betegséget, veszettséget okoz.

Ez az állat-terjesztette (zoonotikus) megbetegedés legalább négyezer éve ismert.

Bár Európában már szinte eltűnt, még ma is évente több mint 50 ezer halálos esetért felelős, amelyek többnyire Afrikában és Ázsiában veszélyeztetik az emberiséget.

Majd eggy hitelesebb terkép németül :

Eggy még hitelesebb terképen pedig …

Valamint érdekes eltérésként…

A veszettségvírus kórokozója (tudákosan virionja) töltény alakú.
Hengeres teste egyik végén lapos, a másikon meg (töltény-szerűen) domborul.

A hossza 100-430 nanométer, átmérője meg 50-100 nm körüli.
Két részből áll: egy külső hájburokból (lipid) és a belülről rátapadó, csigavonalszerűen (helikálisan) fölépülő örükanyagból (ribonukleoprotein-komplex, anglomajmos rövidítéssel RNP).

A hájburok a gazdasejt sejthártyájából származik és számos tüskeszerű cukrongyos fehérje (glükoprotein) ágyazódik bele; ezekkel kötődik a mérgüngy (vírus) a célsejthez. A belső szerkezet a veszett örükanyagából (RNS-genomból) és a hozzá szorosan kapcsolódó magfehérjékből (nukleoproteinből, anglomajmos rövidítéssel N-protein) áll. Ehhez kapcsolódik a genom másolását végző két erjengy (polümeráz és a phoszphoprotein). A mérgüngy (vírus) nagy mennyiségű más fehérjét (mátrixproteint) is tartalmaz, de nem világos, hogy ez az örükanyag (RNP-komplex) belsejében, vagy közte és a hájburok között helyezkedik el.

A A Veszettség vírusa bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Az egész testre kiterjedő izomgörcs jellemzi e kórképet, amely a rágóizmok görcsével kezdődik, majd a vicsorvigyorral folytatódik (risus sardonicus), amely ráterjed a test többi izmára is és végül a gerincizomzat megfeszülésével, a légzőizmok görcsével öli meg áldozatát. Nem ritka e halálgörcsben a csontok törése sem…

A ‘feszül’, ‘feszít’, ‘nyújt’, ill. ‘terjed’ jelentésű τείνω [ejt : teinó] igéből eredő τετανός [ejt : tetanosz] melléknév ’feszes’, ’merev’, míg a τέτᾰνος [ejt : tetanosz] főnév meg ‘görcsös feszültség’ vagy ‘(hím)merevedés’ jelentésben élt. Ebből csőppent az európai nyelvekbe ez a pongyola kórnév.

Opiszthotonus görögebbül opiszthotonosz ( ὄπισθεν + τόνος ) vagyis ‘hátfeszülség’, ‘hanyattfeszület’, amely a súlyos izomgörcs állapota a nyaktól a gerincoszlop egészén át a sarokig való ívbe zárja a testet.

A Hanyattgörcskór – idegenül tetanusz bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A pulmonáris embolia a latin pulmo meg a hellén emboliszmosz (ἐμβολισμός) szavak vegyeréke.

Hogy az elzáródás milyen súlyos, nagyban függ attól, hogy melyik tüdőartériáról van szó, annak mekkora a keresztmetszete. A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomásterhelést jelent a jobb szívfélnek. A fő tünetek a nehézlégzés, ill. a belégzéskor jelentkező mellkasi fájdalom, a szívdobogásérzés (palpitáció). Emellett a vér csökkent légtelítettsége (oxügén szaturáció) révén kékülés (küanószisz) léphet fel. Nagyobb erek teljes elzáródása erősen csökkent vérnyomással, eszméletvesztéssel, vagy akár hirtelen halállal is járhat.

A biztos kórismét (diagnózist) a tünetek mellett a laborvizsgálatok (pl. a D-dimer szintjének emelkedése) és a képalkotók, azok közül is főként a CT-angiographia szolgáltathatja.

A A tüd(ő)érdugany – görgölatinkodón pulmonáris embolia bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A tüdőrák főleg környezeti ártalmak okozta betegség, amely bő 100 éve még egészen ritkaság volt,
de az 1960-as évekre a „fejlett” államokban meg már népbetegség lett.

Lássuk a zsigereiben is hazug statisztikákat ! A tüdőben a hörgőrák leggyakoribb oka a dohányzás, amely ma az esetek 85 százalékáért felelős. Az általános légszennyezés további 5 %-ért, a munkahelyi ártalmak 8 %-ért, a természetes háttérsugárzás, örökölt hajlam és egyéb tényezők a tüdőrákos esetek 2 %-át okozzák. Ez az általános „légszennyezés” persze igen viszonylagos, hiszen a beteges Dzsakartában egészen más az arány, mint Székelyföld hegyi falvaiban.

Bár a közhiedelemben a bagózás okozza a tüdőrákot, mégis a fönti „légszennyezéses lehetőség” alapján a nem dohányzó személynél is kialakulhat tüdőrák, de ennek a valószínűsége általában sokkal kisebb, mint a dohányosoknál. No persze a legsanyarúbb helyzete mégis csak a passzív dohányosoknak van, akiknek a daganatáért mások dolgoznak meg. A legsúlyosabb a dologban, hogy a statisztikákat a dohányforgalmazók és a városainkat füsttel elárasztó plitikusok is folyton hamisítják…

A dohányzás mint a tüdőrák oka

A XX. sz. középső harmadában mutatták ki a dohányzás és tüdőrák közötti összefüggést, addig az ismeretlen, vagy csak sejtett dolog volt. Az 1960-as évek elején a dohányzásban találták meg tüdőrákos esetek rohamos szaporodásának okát. Az ezután megindult hatékony dohányzás elleni propaganda eredményeként a nyugat-európai országokban e rákarány sokkal jobb, mint nálunk.

A tüdőrák főleg az 50-70 éves korúak betegsége, és a betegek kb. 80 %-a aktív- vagy már csak volt (leszokott) dohányos. A betegek további 5 %-a passzív dohányos, tehát tisztán áldozata az önző, másokat nem kímélő dohányosoknak. Őket ki védi meg ? Természetesen senki sem !

A cigarettázók 10-12 százaléka betegszik meg tüdőrákban, a lappangási idő a dohányzás kezdetétől számítva 30-40 év.

A dohányfüst rákkeltő hatása összegződik. A rákot okozó hatás az elszívott cigaretták számától, és azok kátrány-tartalmától függ. A cigarettázó által fogyasztott dohányfüst mennyiségének egysége a „csomag/év”.

A rákkeltő kátrány egyik legbűnösebb bajnoka a benzo(a)pürén (benzpyren) :

A naponta 20 cigarettát szívó dohányos adagja egy év alatt egy „csomag/év”. Napi 10 cigarettával 2 év, napi 2 csomaggal fél év alatt jön össze a „csomag-év”. 20 csomag-év után a tüdőrák kockázata a nemdohányzókhoz képest húszszoros, de ennél jóval kisebb adag is okozhat rákot. A tüdőrák szempontjából nincs veszélytelenül kis dohányfüst adag. A dohányzás elhagyása után csak 15-20 évvel csökken a volt dohányosok tüdőrák kockázata a nemdohányzók szintjére. De persze ez sem biztosíték. Orvoskollégám a leszokás után 20 évvel lett tüdőrákos.

A dohányzás minden egyéb hörgőrák-keltő anyag hatását is jelentősen fokozza.

A dohányzás más daganatok gyakoriságát is növeli, így az összes daganatos halálozás kb. 30 százalékáért felel.

A dohányzás a tüdőrák mellett a növeli az ajakrák, a szájüregirák, a garatrák, a gégerák, a nyelőcső-rák, hugyhólyagrák, veserák, végbélrák és a hasnyálmirigyrák esélyét is. Egyes vizsgálatok fölvetik a dohányzás és méhnyakrák, májrák és vérrák (leukémia) közötti összefüggést is.

Az ipari országokban a tüdőrák esetek 85 százalékán kívül a légzési elégtelenséget és rokkantságot okozó krónikus hörgőhurut és a rongytüdő (hülyén tüdőtágulás, amely szó valójában tüdőállomány pusztulását takarja) 75 százalékát, valamint a szívszélhűdéshez (infarktushoz) vezető szívkoszorúér betegségek 25 %-át okozza a dohányzás. A végtag-vesztésekhez (amputációkhoz) vezető alsóvégtagi érszűkületek nagy részében is jelentős szerepe van a dohányozó füstölgésnek.

A dohányzás az egyetlen olyan környezeti ártalom, amelynek elkerülése csak az egyén elhatározásától függ. Ahogyan apám mondotta : „A leszokás csak elhatározás kérdése.” Ő e dohányos létről, a „légszennyezés”-ről egyik napról a másikra leszokott. Másoknak is ezt ajánlotta.

Foglalkozási ártalmak mint a tüdőrák okai

Bizonyítottan tüdőrákot okoz az azbeszt, az arzén-, a króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs szénhüdrogének és a radon rendszeres beszuszogása (inhalációja). Néhány további anyag esetében, mint a kadmium, ólom, berillium, szilícium vegyületek, üvegszálak, acrylnitrit is valószínű a tüdőrák-keltő hatás.

Tüdőrák-veszélyes azaz helyesebben mellhártyarák-veszélyes az azbesztipar. Az azbeszt rostos szerkezetű, hőálló szilikát ásvány, melyet a XX. század első felében kiterjedten használtak főként hőszigetelésre. Nyergesújfalun azbesztcementből régebben tetőfedő pala készült (Eternit) és ma is gyártanak csöveket, tartályokat. Szűrő, tűzálló szövet, szigetelőanyag gyártás, azbeszt szigetelések beépítése, azbeszt tartalmú épületek bontása, fölújítása, (régebben azbeszt tartalmú fékbetét gyártása) során is fordulhat elő azbeszt belégzése.

Az azbeszt beszuszogása (inhalációja) több évtized után a mellhártya, ritka, rosszindulatú daganatának (mesothelioma) kifejlődéséhez vezethet.

A dohányzás az azbeszt rákkeltő hatását megsokszorozza. Aki tehát azbeszttel foglalkozik, különösen (fontos hogy) ne dohányozzon !

Tüdőrák veszélyes további iparágak az alumíniumgyártás, gumiipar, kokszgyártás ill. széngázgyártás, aszfaltipar, krómfeldolgozás (galvanizálás, festékipar) nikkelfeldolgozás, fémöntés, hegesztés, uránbányászat és annak a földolgozása is. (Magyarországon már nincs ilyen.) Veszélyes lehet a növényvédelem, és egyes vegyipari technológiák. Ezek a foglalkozási ártalmak a tüdőrákok kb. 8 %-át, azaz egytizedét okozzák.

Az 1950-es években kimutatták, hogy a nagyvárosi és ipari környezetben a tüdőrák-gyakoriság a falusi értéknél nagyobb. A dohányzás a légszennyezés miatti tüdőrák kockázatát szintén megsokszorozza.

A tüdő nem daganatos jellegű, hegesedéssel járó betegségei (pl. a fibrosziszok) is fokozzák a hörgőrák kockázatát.

Az A-vitamin hiány, a zöldségszegény étrend szintén kockázati tényező.

Forrás :

Ismeretek a tüdőrákról Lantos Ákos tüdőgyógyász és onkológus (Semmelweis Egyetem Pulmonologiai Klinika)

Ajánlott olvasmány :

A tüdőrák megelőzése

Akinek az agyára ment a dohányzás…

A A tüdőrák okai bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Minden fajuk képes az embert megfertőzni. Az első három leírt fajuk a Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis meg a Bordetella bronchiseptica olykor a „klasszikus fajok”-ként emlegettetnek.

A Bordetella pertussis meg a Bordetella bronchiseptica mozgásra is képes (motilis), mivel hajtó ostorai, helyesebben úszófarkincáik is vannak.

A szamárköhögés (pertussis) betegségét Guillaume de Baillou franci(a) orvos írta le az 1578-as járvány után. De valószínűleg már kóreai orvosi könyvek ezt a kórt említették korábban is. A kórokozót Jules Bordet és Octave Gengou 1906-ban azonosította és elkülönítette. 
Ajánlott olvasmány : „Origin and evolution of Bordetella pertussis”. Sanger. 24 April 2014. 

A Bordetella névadója a fölfedezője, a vallon (belga) Jules Bordet.

Már 1895-ben Bordet fölfedezte a bacibontó (bakteriolütikus) hatást, amelyet bizonyos ellentestek (specifikus antitestek) fejtenek ki élőben (in vivo) egy vérsavó-anyag (serum componens) jelenlétében, amelyet ő alexin (alexine) néven nevezett meg emlegetett, amelyet ma a sokkal haszontalanabb és igen buta nevén csak complement-nek emlegetünk. 

A szamárköhögés a tünetei orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázásként kezdődnek. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik, amelyek után a szamár bőgésére emlékeztető, nyihogóan magas hangú zihálás fordul elő belégzéskor. A köhögés akár 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögés”-nek is. A beteg köhögése hányásig fokozódhat, de annyira súlyos is lehet, hogy ez erőlködéstől a bordája is törhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, de időnként légzéskimaradás is tapasztalható náluk. 
A betegséget a korábban védőoltottak is elkaphatják, de a tüneteik jellemzően enyhébbek lesznek.

Az egyik legveszélyesebb fegyvere a szamárköhögés kórokozójának a szamárkehe-méreg (Pertussis-toxin). Ez a bonyolult fehérje-méreg avagy mérgező fehérje okozza a légutainkban a riasztó hangú szamárköhögést…

A szamárköhögés kórokozója az emberre szakosodott. Más fajokat nem támad meg. Nem is élne el bennük. Így az örükítőanyaga is leegyszerűsödött a kevésbé szakosodott rokonaihoz képest. A teljes Bordetella pertussis genom 4 086 186 bázispárból áll. Ez jóval kevesebb, mint a sokkal alkalmazkodékonyabb Bordetella bronchiseptica örükanyaga.

A szamárköhögés kezelése azaz a kórokozójának az irtása a legsikeresebb a makrolidokkal, például erythromycinnel lehetséges.

A kezelés leghatékonyabb, ha már a lappangási időben elkezdik szedni, de legkésőbb a hurutos szakban (katarrhális periodus) föltétlen érdemes elkezdeni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond a ma kialakult óvatoskodással, a „várjunk (még) az antibiotikumokkal” kezelési szemlélettel. A szamaras köhögési rohamok (paroxysmális periódus) idején a baciölő gyógyszer adása már csak a fertőzékenységet csökkenti, a lefolyást nemigen javítja. A szamár köhögési rohamok szaka pedig rendesen legalább két hétig eltart.

A szamárköhögés kezelésénél sokkal célszerűbb és sikeresebb védekezés a megelőzés. Ez védőoltás alakjában, a DiPerTe hármas oltás formájában 1949 óta használatos a nagyvilágban.

A népvándorlás korlátlanságának ultraliberális eszméje az egész emberiséget (a 6 milliárd) oltott világát is veszélyezteti. Különösen a védett világ csecsemőit veszélyezteti, hiszen a fölnőtt lakosság az oltások nyomán már védett. Nem a védőoltásokat kell szaporítani a védett világban, hanem az oltatlanok és védetlenek beutazását korlátozni ! Minden épelméjű társadalom így tenne ! Ma az ördög, azaz Mammón népe a szenny kavarásában újabb üzletet lát, ezért a népvándorlók szűrése és védőoltatása helyett a fizetőképeseket riogatja és terrorizálja… A kérdés, hogy meddig tűrjük még Mammón uralmát ?

Minthogy a szamárköhögés más fajokon nem él meg, így az emberiség szamásköhögés-mentesítése e faj kiirtását is jelenti egyben. Ha ezt valaki célul tűzi ki, az isten(telen)kedésével csak az emberi gőgöt hirdeti a Földi Élettel szemben. Az Ember a szamárköhögést legyőzi. Az ember (a kisbetűs) meg gyáva rettegésében meg csak kiirtani akarja azt…

Ajálnlott olvasmány :

Parkhill J, Sebaihia M, Preston A, Murphy LD, Thomson N, Harris DE, et al. (September 2003). „Comparative analysis of the genome sequences of Bordetella pertussis, Bordetella parapertussis and Bordetella bronchiseptica”. Nature Genetics. 35 (1): 32–40. doi:10.1038/ng1227. PMID 12910271.

A A szamárköhögés kórokozója – a Bordetella bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Lássuk hát a flavonoidokat !

A flavonoidok előfordulnak sok gyümölcsben…

Sűrített kivonatban a gyógyszertárakban is kaphatóak.

A Detralex 86%-os javulást ígér…

A Venoprotep meg egyenesen magyar gyártású szer… és olcsóbb is…

A Izomgörcsök ellen flavonoidok ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A szesz az emberiség egyik legősibb gyógyszere, Csak nem érdemes túladagolni ! Ahogyan semmilyen más gyógyszert sem !

Véletlenül bukkant elém az örökkön politikailag és üzletileg motivált, magyarul mammóni, mégis folyvást semlegességet játszó BBC alkohol cikke :

Alcohol affects brains more than we realise

Javier Hirschfeld/BBC/Getty ImagesAge restrictions on alcohol are aimed at protecting children, but young adults are left to make their own choices (Credit: Javier Hirschfeld/BBC/Getty Images)

Science is overturning old beliefs around alcohol and young people.

Valóban megdöbbentő !

Olyan országokban, amelyek fuldokolnak a drogoktól meg a drogoktól lelomolt hordáktól, most a szesz ellen emelik föl végre lovagi lobogóikat. Ez is mutatja mennyire álszent és megosztott a brit társadalom.

A A szesz méreg, a stressz meg még nagyobb méreg ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.