A kollagén az állat- meg az embervilág egyik legelterjedtebb fehérjéje.
A kollagén az emberi összfehérje eggyharmada.

Alapvető szerepet játszik a sejtek közötti tér (latinkodón: „extracelluláris mátrix”) meg a porcszövet fölépítésében, de még a csontok (szarvak meg agancsok) rugalmasságában is. A szem szaruhártyájának alapját is ez a fehérjénk alkotja. A kollagén szerkezeti (latinkodón „strukturális”) fehérje, amely (a) vízben oldhatatlan; csak savakkal és lúgokkal oldható. Rostos (latinkodón „fibrilláris”) térkitöltése van, jellegzetes hullámos lefutással, változó (2-20 mikrométeres) rost-átmérővel. Az enyves anyag melegítés, főzés hatására kocsonyát / kocsonyás enyvet ereszt, amely igen nagy térfogatú vizet képes megkötni. Ezt a tulajdonságát használják föl a konyhaművészetben a kocsonyakészítésnél. Emberben (is) nagy vegyület-családot alkot. Az enyvenynek több fajtája ismeretes: 25 de talán már 28 féle enyveny-vegyületet (hellénkedőn: „kollagén-molekulát”) különböztetünk meg, amelyeket ma római számokkal jelöl(get)nek, igen bárdolatlanul, tudatlanul és igen korlátoltan. Okosabb és értelmesebb lenne (persze) előfordulási helyeik vagy működésük, szerepük szerint (meg)nevezi őket…

Az enyveny avagy a kollagén az állat- és az embervilág egyik legelterjedtebb fehérjéje. Alapvető szerepet játszik a sejtek közötti tér (latinkodón: „extracelluláris mátrix”) és a porcszövet fölépítésében, de a csontok rugalmasságában is.

Például : az I-es kollagén a leggyakrabban előforduló vázanyag az emberi szervezetben. Megtalálható a bőrben, az erek falában, az inakban, a szem szaruhártyájában és a fogakban is. Így az illő neve az alapenyveny (Sz.) lehet. A II. kollagén a porcok fő alkotója, így megtalálható a porckorongokban, de még a csarnokvízben is. Így az illő neve a porcenyveny (Sz.) lehet. A III. kollagén más néven rácsrost megtalálható az alaphártyákban (a bazális membránban), nyirokszövetek vázát alkotó rácsos (rétikuláris) kötőszövetben. Igen vékony rostátmérővel rendelkezik. Így ennek az illő neve a rácsenyveny vagy (alap)hárty(a)-enyveny vagy fátyol-enyveny vagy még inkább tüllenyveny (Sz.) lehet. (Ezt a kötőszöveti fibroblasztok, retikulumsejtek termelik.) De rostjainak vékonyságára való tekintettel akát vékonyenyveny vagy keskenyenyveny (Sz.) is lehet.
A IV. kollagén az alaphártya (bazális membrán) tömör (lamina densa) rétegét alkotja, így előfordul a (haj)szálerek (kapillárisok) falában meg a vese érgombolyagjaiban (glomerulusaiban) is. Innen a neve következetesen (haj)szálér-enyveny (Sz.) lehet. Az V. kollagén a méhlepényben (placentában) található, így a neve következetesen méh(lepény)-enyveny vagy ébrény-enyveny (Sz.) lehet. A többi helyes elnevezéséhez érdemes (lenne) alaposabban átgondolni a szervezetben a helyüket meg a szerepüket…

Érdekes, hogy a sorszám növekedésével némelyeknek már graeco-latin neve is kerekedett :
A XIV. az Undulin, a XVIII. meg az Endostatin lett.

A szó-kezdeti franci collagène [ejt: kollazsen], az óhellén κόλλα [ejt: kolla] ‘enyv’ (a régi idők ragasztója) és a -γενής [ejt: -genész] ‘-képző’ szók összetételből ered… Ládd : Substance, éléments collagènes; (J. Rostand, La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)

Az angol collagen c-vel való írásában a latinkodó szóalak [ejt: kalödzsön (/ˈkɒlədʒən/) ], míg a magyar kollagén a görög(ös) eredeti kiejtését idézi, csakúgy, ahogyan a német Kollagen írása meg ejtése is. Még helyesebben persze kollagen lehetne, amely a helyes hellén ejtését tükröz(het)i…
De… Minek is hellénkednénk azonban, ha mondhatjuk magyarul is?! Az enyveny vagy enyüwengy az enyv (alap)anyaga. Ennek az enyveny-alap-építőelemei az enyüncék. vagy enyvencek vagy enyvince‘k. Ládd alább az ábrán !

Ezek az ici-enyüncék 290 nm hosszúságúak és 1,5 nm szélesek; két szomszédos eny(w)ünce (fibrillum) között az enyvenyrostban 40 nm-es hézag van. A pöndörhármancs sodratában ( grékolalatinkodón a tripla helikális szerkezetben) három, egymás köré tekeredő eny(w)ünceszál (alfa polüpeptid) lánc kígyó(d)zik. Ezen láncok hüdroxülált aminosavai között a könnyenykötések (másodrendű hüdrogenkötések) teremtenek kapcsolatot és tartják össze a sodratot. A polüpeptid láncban nagy szerepe van a lüzin meg a prolin aminosavaknak, ezek oldalláncai hüdroxülálódnak, így kerekedik belőlük hüdroxülüzin meg hüdroxüprolin. Ezek (másodlagos) könnyenykötések (hüdrogénkötések) adják a kocsonya tartását.

Az eny(ü)veny minden harmadik aminosava glükin (glycin), ez adja a hajlékonyságát meg a ruganyosságát.

A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt azaz enyüwenyt (kollagént), amelynek a harmada glükin (glycin). (Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )

A selymeny (grékolatinkodó szókhimairával: selyemfibroin) is nagy mennyiségben tartalmazza a hajlékonyság aminosavát, a könnyed glükint.

A kocsonyanyag fölépüléséhez avagy a kollagén termeléséhez is elengedhetetlen a C-vitamin (amint az immunrendszer működéséhez is). A C-vitaminra, mint ko-faktorra szükség van. Emellett a C-vitamin kiváló antioxüdáns, képes megkötni azokat a szabadgyököket, melyek szervezetünk életfontos elemeit – köztük a kollagént is – rombolnák. A C-vitamin, azaz az aszkorbin(sav) hiányában nincs enywépülés, győz a kötőszövet-szétesés. > Szkorbut – a C-vitamin hiánya

Enyveny-emésztés meg fölszívódás, hasznosulás

A kollagén rendkívül nagy méretű molekula, ezért a természetes alakjában nehezen emésztődik és nem jól szívódik föl. Érdemes hát olyan formáját választani, ami előaprított (hellénkedőn hüdrolizált), vagyis kisebb egységekre „(föl)darabolt” rostok képében elérhető. Ez csodát tesz a fölszívódással… Az okoskodók ezt bioaktív kollagén peptidek néven emlegetik. Ezeket a természetes alapanyagból, az enyweny-szálakból külső emésztéssel (enzümes hüdrolízissel) állítják elő. Az így létrehozott (peptid) szakaszok olyan kis méretűek lehetnek, hogy szinte teljes mértékben képesek fölszívódni a szervezet saját energia-befektetése nélkül is, sejtközötti átszivárgásal. Az ilyen aprított szálak a biológiai aktivitásukat nem csak megőrzik, de a hatásukban az előemésztetlen természetes kollagént fölül is múlják…

 Testünk kollagén mennyiségét / teljességét befolyásoló belső és külső tényezők :

• örükletes hajlam,
• életkor,
• az enywanyag (föl)épüléséhez szükséges segédanyagok / hiánybetegség > Szkorbut – a C-vitamin hiánya
• gyulladás(ok),
• (gyulladást is kiváltó) haszontalan étrend
• Ibolyántúli-sugár-terhelés és más sugárterhelés,
• feszély-kór (stressz) / szorong-kór / búbaj
• dohányzás meg más élvezeti szer tűlhasználata.

Az életkor előrehaladtával a szervezet kollagén-termelése lassul, a bontásáért felelős enzümek mennyisége viszont megnő. Ennek következtében jelennek meg a bőrön a ráncok, és ízületeink rugalmasság-vesztésével jelenik meg a mozgásbeszűkülés meg a(z ízületi) fájdalom…

Az építő kollagén-elemek – bioaktív kollagén peptidek :

• Javítják az ízület mozgékonyságát
• Serkentik a porcszövet újraépülését
• Csökkentik az ízület fájdalmát

Forrásaim :

J. Rostand : Substance, éléments collagènes; (La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)

Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. (New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim …

Ajánlott olvasmány :

Glükin – pongyolatinkodón glycin – a glükokoll 

2022.01.02.

Hírdetés

A A „kollagén” az emberi szervezetben bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Jó néhány alapanyagunk hiánya mélyít(het)i a búbajt.
Ezeknek a pótlása meg enyhíti, de gyógyítja is e bajt…

A D-vitamin, a trüptofán aminosav, a parajsav vagy folsav (B9-vitamin), meg az az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak sikeresen gyógyítják a búbajt.

Ajánlott olvasmányok :

Az ómega-3-hájsavak avagy a hájkunkorsavak

A A búbaj embervegytana bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A magyar iszákos székelyül iszkányos, arabosan latinkodón pedig alkoholista.
Sokan méltatlanul megvetik, lenézik őket. Pedig ez épp akkora emberi hiba, mint a rövidlátás vagy a sántikálás, akár a gyöngebélűség vagy esetleg a gyomor-, bél- vagy éppen a mellrákra való hajlam…

Az ember esendősége sokrétű, csaknem általános.
Az ember gyöngesége nem választott tulajdonság, hanem adottság.
Az erősebb lelkűek fölülkerekednek rajta, a saját esendőségükön.
De a többség belebukik az esendőségébe. Előbb-utóbb rajtaveszt.

A ma embere pedig különösen gyenge. Fogódzót keres minden kifogásban…

Ady megírta már Az İdő rostájában :

Kezében óriás rostával
Áll az İdő és rostál egyre,
Világokat szed és rostál ki
Vidáman és nem keseregve
S búsul csak az, akit kihullat.

S aki kihull, megérdemelte,
Az ocsut az İdő nem szánja,
Aszott nemzetek, hült világok,
Tört életek miazmás vágya
Halálra-valók s nem kár értük.

Miért éppen az iszákosok, a bódulatba gyöngültek a kirekesztettek, miért nem a sánták vagy a mellrákosok ?!

Nagyra becsülöm az iszákosokat. Ők legalább tudják, hogy miért isznak… már amelyik még…
Valaha legalábbis tudták…

Ahogyan Petőfi már meg írta :

Gondüző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.

A borban nem csak Igazság van, de bizony sok hasznos anyag is, amely az egészégünk megóvásához nélkülözhetetlen… A vörösbor tartalmaz antioxüdánsokat, mint például a flavonoidokat, a tanninokat és a proanthoküanidinokat is. 

A palackozott bor a fölbontás után egy hétnél tovább tárolva elveszti egészséges hatását. Érdemes hát minden csöppjét, illatát, zamatát átélvezni, még idejében. Igyuk lassan, megfontoltan, ahogyan a szöllő is nőtt, igyuk olyan szeretettel és odaadással, ahogyan készítették.

Naponta egy-két pohár bor elfogyasztása képes csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Számos kutatás kimutatta, hogy a polüphenolok csökkentik e betegségek kialakulását. A borban levő polüphenolok között a növényvilágban elterjedt flavonoidok is megtalálhatók, amelyek antioxüdáns tulajdonsággal is segítik a véráramlást az erekben a szívhez.

A borfogyasztás csökkentheti az alacsony sűrűségű lipoproteint, vagy más (hülye) nevén a rossz koleszterint, ami a szívkárosodást okozza az ütőerekben (artériákban), továbbá a bor megelőzi a vérrögök kialakulását is.

A borban lévő tápanyagok megelőzhetik az Alzheimer-kórt is…

Ugyancsak a borban található rezveratrol segít a véredényeket nyitva tartani, így támogatva az oxügén és glükóz szabad mozgását az agy felé, ami mozgatja és élteti azt.

Elűzi a búbajt, idegenkedőn a depressziót…

Heti egy üveg bor búbaj-űző (antidepresszáns-értékű) – egy hét évig tartó kutatás szerint.
Fontos persze a mérték ! Jóból is megárt a sok !

Ezt már Erkel óta dalolja minden valamirevaló férfi…

A bortól gészségesebb a bőr !

A borban található nagy mennyiségű antioxüdáns a bőrrel közvetlenül érintkezve megakadályozza a zsébre (akné) kialakulásáért felelős baktériumok terjedését, és egészségesen tartja a bőrt. Az antioxüdánsok ezen kívül megifjítják a bőrt, növelve annak rugalmasságát, megtartva annak tisztaságát és ragyogását.

Borozzunk hát Petőfivel !

Petőfi Sándor: A BOROZÓ

A BOROZÓ

Gondüző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.

És mit ámultok ? ha mondom,
Hogy csak a Bor İstene,
Akit én imádok, aki
E kebelnek mindene.

És a bor vidám hevében
Füttyentek rád, zord világ !
Szívemet hol annyi kínnak
Skorpiói szaggaták.

Bor taníta húrjaimra
Csalni nyájas éneket;
Bor taníta elfeledni,
Csalfa lyányok, titeket.

Egykor majd borocska mellől
A halál ha űzni jő :
Még egy korty – s nevetve dűlök
Jégöledbe, temető !

Pápa, 1842. április

A Iszákosok, iszkányosok igazsága bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A gubacssav (Sz.) vagy gubacs-csersav (Sz.) betegesen idegenkedőn galluszsav régóta használt anyag. Már idősb Pliniusz leírta, hogy a rómaiak festékek készítésére használták a gubacs anyagát…

A gubacssav (Sz.) betegesen idegenkedőn galluszsav vas(III)-sóját tintaként használták „vastinta” néven, még a mesterséges (szünthetikus) szerves festékek fölfedezése előtt. Talán illőbb neve lenne ma a „(vas)gubacstinta” vagy a „gubacs-vastinta” (Sz.) A „gubacstinta” Európa leggyakrabban használt tintája volt a 12-19. században. Talán egészségesebb lenne e természetes „gubacstinta” ma is !

Ma a gubacssav (Sz.) festékek és gyógyszerek előállítására is szolgál. 
A gubacs-sav antioxüdánsként is közismert, bár ma kevéssé alkalmazzák.

Az élő sejtek ATP-termelő, azaz csihelő (energiafölszabadító) szervincéiben, a mitokhondriumokban az energiafelszabadító folyamat (oxidatív foszforiláció) során természetes módon keletkeznek peroxid- és szuperoxid gyökök. Ezeket a sejtek a saját antioxidánsaikkal hatástalanítják. Hátrányos helyzetekben –például betegség vagy állandósuló lelki feszültség (stressz) esetén – a szabad gyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxüdánst termelni. Az idős meg a beteg szervezetben az antioxüdánsok mennyisége, így hatása is csökken. Érdemes hát szaporítani !

A A gubacssav – idegenkedőn galluszsav bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A cserszömörcéből kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére vagyis kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordo(ván)t kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a szömörcesavban (Sz.) ill. szömörce(-cser)savban (Sz.) vagy idegenkedőn ellagsavban gazdag cserszömörce.

A szömörcesav (Sz.) vagy betegesen idegenkedőn ellagsav (angolkodón ellagic acid) természetes antioxüdáns, amely gyümölcsökben és zöldségekben is föllelhető.

A szömörce fájából sárga festékanyagot is nyertek, amellyel a kézműiparban kelméket festettek. A népművészek ma is használják ilyen célra. Ezért emlegetik „magyar sárgafa” képpen is.

Korjai kutatók kimutatták (2009-ben), hogy nap-védő hatása is van, vagyis védi bőrünket az ibolyántúli sugarak kártételétől. Talán ezzel a fölimeréssel függhet őssze az a régi szögedi hagyomány is, mely szerint még a törökök hozták – az Öröm Virágaként – magukkal vidékünkre a szömörcét. Leveleivel a török urak asszonyai kenegették a kezeiket illatosító gyanánt. (Ajánlott olvasmány : Tóth Béla : A köszörűs kádi Szeged, 1959)

A Szömörcesav – cserez meg véd a Naptól bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Lássuk hát a flavonoidokat !

A flavonoidok előfordulnak sok gyümölcsben…

Sűrített kivonatban a gyógyszertárakban is kaphatóak.

A Detralex 86%-os javulást ígér…

A Venoprotep meg egyenesen magyar gyártású szer… és olcsóbb is…

A Izomgörcsök ellen flavonoidok ! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A glükóz – magyar nevén szöllőcukor – (C₆H₁₂O₆, anglomajom rövidítése: Glc) egy monoszakharid, azaz eggy-cukrangy. A szó az ‘édes‘ jelentésű görög glüküsz (γλυκύς) szóból származik, így magyarabbul szöllőédengy.

Szabad állapotban előfordul a természetben egyes gyümölcsökben főleg a szöllőben, innen a szőllőcukor neve is. A vérben a töménysége (koncentrációja) éhgyomri esetben 70–100 mg/100 ml értékek között illendő, szénhüdrátban gazdag étkezés után meg kb. kétszer ennyi, azaz 160 mg/100 ml alatt számít egészséges (normális) értéknek. A szöllőcukor gyakran a kétcukrangyok (diszacharidok), pl. répacukor vagy nádcukor (szakharóz), malátacukor (maltóz), növénycukor (cellobióz), tejcukor (laktóz) és a sokcukrangyok (polüszakharidok, pl. keményítő, glükogén meg cellulóz) alkotórésze.
A természetben csak a (fényt jobbra forgató) D-glükóz változata fordul elő.

A szöllőcukor egy 6 szénatomot és aldehidcsoportot tartalmazó aldohexóz.

A glükóz – magyarul szöllőcukor – nyílt láncú és gyűrűs alakja is létezik. A nyílt láncú alakjának lánca hatszénatomos, elágazás nélküli lánc. Az 1-es szénatom egy aldehidcsoport (formilcsoport) része, a többi öt szénatomhoz egy-egy hydroxylcsoport kapcsolódik. A nyílt láncú alak 4 aszümmetriás szénatomot tartalmaz.

A glükóz gyűrűvé is záródhat. Legstabilabb a nyugágy (hülyébbek szerint szék) alakú, hattagú, püranóz-gyűrűs alakja. A püranóz-gyűrűs glükóz neve glükopüranóz. Gyűrűvé záródáskor az 5. szénatomon lévő hüdroxilcsoport és a formilcsoport között intramolekuláris félacetál kötés jön létre, laktolgyűrű alakul ki.

A gyűrűvé záródás következtében az eredetileg a formilcsoportot alkotó szénatom (1-es szénatom) is tükriessé (aszümmetriássá) válik. Az ezen a szénatomon a gyűrűvé záródáskor kialakuló ún. glükozidos hüdroxül-csoportnak kétféle térállása lehetséges. Éppen ezért a gyűrűs D-glükóznak kétféle anomer módosulata lehetséges: α-D-glükóz és β-D-glükóz (α-D-glükopiranóz és β-D-glükopiranóz) .

Az α és a β alak átalakulhat egymásba. 

A püranóz gyűlytőfogalom azokra a szakkharidokra, amelyek vegyi szerkezetére jellemző a (heteroküklusos) hatos gyűrű, amelyben 5 szén mellett 1 oxügén szerepel. Ezen kívül persze még csatlakozhat külső szénlánc a gyűrűre. A név a szintúgy (heteroküklusos) pürán hasonlatából ered, bár a püranóz gyűrűjében nincsenek kettős kötések… 

A szöllőcukor az élettani folyamatokban alapvető fontosságú: a sejtek csihesség (energia-) és alapanyag (metabolit-) forrásként hasznosítják. Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva a fény csihe (photonenergia) felhasználásával történik a zöld növényekben a photoszintézis során. Élő szervezetben a glükóznak csak a D enantiomerje fordul elő, melyet dextróznak neveznek.
Az L-glükóz élettanilag haszontalan, az élő sejtek nem tudják hasznosítani.

A glükóz iparilag a keményítő (például kukorica- vagy burgonyakeményítő) savas vagy enzümes vizes bontásával (hüdrolüsziszével) állítható elő. A burgonyakeményítő savas-vizes bomlásakor (hüdrolüszisz) keletkező glükózt „krumplicukor”-nak vagy valamivel magyarabbul „burgonyacukor”-nak is nevezik.

A Zselic(ség)ben szőllő – Dr. Nyíri Antal : A ZSELICSÉGI Szenna és vidéke magyar nyelvjárása (Csurgói Könyvtár XIII. kötet, Kaposvár, 1939) – 171. oldal

Bán Miklós (vegyész-professzor úr) emlékezetének
és
Zalánkának tanulságul
SZeretetteL

A Szöllőcukor – szöllőédengy – glükóz – dextróz bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

A HDL – az angol High-Density Lipoprotein rövidített (kezdő)betűszava – a „vér védőhája”, köz-hülyék ajakán a „jó koleszterin”. A (kezdő)betűszó eredetije magyarra fordítva „nagy sűrűségű lipoprotein”. Ez az eredetit ültetve a magyarba sokkal inkább a „vér védőhájfehérjéje”.

A HDL-koleszterin pongyolagos népies nevén a „jó koleszterin”. Az, hogy mire „jó”, meg mennyire „jó”, már jóval bonyolultabb kérdés. Máig sem tiszta a kép. Újabb kutatások szerint ebből „jó koleszterin”-ből is káros, azaz mérges a sok. De sok mindennel van ez így ! jól esik egy pohár víz, de két vödörrel (inni) az már sok ! Sőt : ártalmas !

No persze a legfontosabb mellékkérdés, hogy a tisztánlátásunkat mennyire befolyásolja az üzlet nyomulása. A kholészterin (pongyolán koleszterin) csökkentése ma nagy üzlet. Mammón szelleme táncol ma a vérzsírok (kholészterinek) körül…

De lássuk csak, mi is ez a „nagy sűrűségű hájfehérje”, pongyolán görögködőn lipoprotein !

A „vérhájgömböc” (HDL) szerkezete úgy értelmezhető, mint egy szilvalekváros gombóc. A töltelék (a lekvár) triglyceridekből meg kholészteryl észterekből áll. E gombóc héja (tésztája) eggyszeres phoszpholipid réteg, amely észterítetlen kholészterol és apoprotein (főleg apoA-I) darabkákat is magába foglal mint a gombóc a zsömlemorzsákat.

Ez a hájgombóc a vérben kering… jó ha ez kering a vérben, és nem más (pl. LDL)…

A „tömör vérhájgömböc” (HDL) arányának növelésére ajánlott a „ketogén böjt” is, amely érthetőbben: halak, sajtók, diók, magok fogyasztása…

Irodalom :

A HDL – High-Density Lipoprotein – a „vér védőhája” bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

Csak azóta bántja a fülem meg az eszem ez a „tumormarker”, amióta először hallottam. Rosszındulatú dagadását be nem veszem. Hiszen e ’daganatjelző’ nem más, mint egy fennhéjázó (tumōrōsus) torzontorz amcsi szószörny (Sz.). Ettől bennem meg „jelzetten dagad” a förtelem. A magyar orvostársadalom meg minden építő ítészet (kritika) nélkül, szolgaian szédelegve a nyugati agymosoda gőzében, benyelte ezt az alien-t (is). (Pedig már fAtillánk is megírta: „Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen föl a padlásra!”) ⁽¹⁾

A „tumormarker” eredeti (angol) ejtése szerint tjúmõmákõ®. Éppen csak annyi dicséret illetheti e nyugati betolakodót, hogy ez legalább nem a szokott betűszószörny (Sz.), – amely a szószörnyek legbárdolatlanabb fajtája, – miként a „tumormarker”-ek fajtái (is) már megintcsak azzá züllöttek : AFP (Alfa-FoetoProtein), ami helyesen persze csakis αFP (lenne), aztán a CEA (Carcino-Embrionális Antigén), no meg a még rémisztőbb szellemtelenséggel számozott társaik, mint a CA 125, a CA 15,3 vagy akár a CA 72,4.

A dag(anat)-jelző anyagok (Sz.), idegenkedőn a „tumormarkerek” azok az anyagok, amelyek a (rosszindulatú) daganatos beteg(ek) testnedveiben emelkedett( mennyiségb)en jelennek meg, amíg a nem rákos-daganatos, vagyis ép-egészséges egyének testfolyadékaiban pedig csak elenyésző mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatóak ki. ⁽²⁾

A daganat-jel(ző )anyagok, pongyolatinosan angolkodón a „tumormarkerek” bizonyos köre magában a daganatsejtekben található és a daganatból mutatható ki, míg más részük a daganatot körülvevő testnedvekbe is kijut, így akár a vérből is vizsgálható labor-módszerekkel. Természetesen vagy ınkább természet-ellenesen ez utóbbi(ak)nak van nagyobb jelentőségük a mindennapi orvosi gyakorlatban.

A ’duzzanat’ ill. ’dagadás’ jelentésű latin tumor a ’duzzad(ok)’ ill. ’dagad(ok)’ jelentésű tumeō / tumēre igéből fakad -or képzővel. ⁽³⁾ A(z indo-európiták által) kikövetkeztetett ős-indoeuróp(ai) ’duzzanás’ vagy ’dagadás’, a *tewh₂- hangalakja, no meg īr(ott )alakja évezredes nagy bozonttá duzzadt. Még az angol „thumb” [ejt: θʌm / ϑʌm] is innen fakadt és duzzadt hüvelykké, minthogy (a többihez képest) ez a ’dagadék ujj’. ⁽⁴⁾ Megjegyzendő : a magyar minden végtag ujját következetesen „ujj” – „(kéz)ujj” vagy „(láb)ujj” – néven emlegeti, ahogyan a latin is „digitus”-képpen, amíg az angol külön szót használ a két végtag ujjaira (finger / toe). A „hüvelyk(ujj)” esetében pedig a ’dagadék’ az angolban teljesen (nem csak alkalmilag) önállósult jelzőként él. (A lábukon már a „ nagy lábujj” azaz az „öregujj” következetlenül csak daganatlan nagy „big toe” néven kandikál.) Ez a külön név a „dagadék” nagyujjakat a latinban is megilleti, csak éppen a pollex meg hallux, rómaiasan hallus dagadtságára való utalás nem kimutatható e szavakban.

A tumor klasszikus kiejtése megfelel a magyar ıratának, az egyházi latinban ınkább hosszúlt „ú”-val [ejt: túmor] szerepel. ⁽⁵⁾ Ez hangzik hosszan az angol kiejtésében [tjúmõ®] is. Eredeti jelentése a mai orvosi torzulattól eltérően egyáltalán nem ’rosszındulatú’, hanem ınkább csak rosszalló, a legszélesebb értelemben vett ’dagadás’, ’duzzadás’ vagy ’duzzanat’, egészen az ’erjedés’ jelentésköréig, meg annak ’bu(gy)bor(ék)’-(j)áig… Sőt – talán ’dagály’ jelentése révén – hajdan, a szónoki latinban még a ’pöffeszkedés’, a ’fölfuvalkodottság’, azaz a ’személyiség-duzzanat’ (Sz.) is a klasszikus jelentéskörébe tartozott…

A „marker” már messze nem jeleskedhet ilyen klasszikus történelmi hátterű nyelvrengeteggel.

Jelentés(kör)e azonban annál bozontosabb, újonnan fakadtan burjánzón sumaras! Bár egyszerűen fordítva csak ’jelző’, ’jelölő’, alaposabban körültántorogva az értelmét, még a nemeztollon – idegenkedőn: filctollon – is messze túl jutunk…

A „marker” az angol „mark” azaz ’jelöl’, ’jelez’ szó (ige)tövének „-er” főnévképzővel való toldaléka. Kiejtése eredetijében, angolosan má®kõ® [IPA:ˈmɑː(ɹ)kə(ɹ)]. ⁽⁶⁾

Jelentései: ’jelölő’ vagy ’jelző’ (aki/ami jelöl vagy jelez vmit/vkit), különösen labda- meg kártyajátékok eredményeire vonatkozóan, de leggyakrabban a fehér táblára fırkáló ’nemeztoll’ (félidegenkedőn ’filctoll’) értelemben. De az érdekesség kedvéért „marker”a neve festilövészetben (paintball-ban) a festőlövedéket kilövő fegyvernek is. A „marker” sumaras jelentésköre elburjánzik egészen a ’személyes szívességig’-ig, sőt a magánklubok tagjaival játszó, fizetett ’hivatásos játékos’-ig… Az amerikai alnyelvben (slang-ben) jelent még ’(jelzálog)hitel(bejegyzés)’-t is.

A „marker”-ek egy mai (modern) csoportja a biomarkerek, azaz élejelany(ag)ok (Sz.), amelyek nem nagy történelmi távlatokkal, de annál nagyobb jelentőséggel rendelkeznek. Az élet tudományában, de különösen az orvostudományban egyre nagyobb jelentőségű(vé váló) anyagok, amelyek valamely tulajdonságnak vagy betegségnek vegy(tan)i jeleiül, azaz bızonyítékaiul szolgálhatnak.

A dagjelanyag mint a fene jele

A „tumormarker” – azaz a dag(anat) ill. a fene jele – értelmesebben, magyarul dagjelanyag (Sz.).

Ódivatúbban, így hitelesebben lehet a neve fenejel(anyag) (Sz.) is.

A dagjelanyag magyar szava ugyanannyi, éppen 4 szótagnyi, mint a betegesen ango-latinkodó szókhimaira, bár (nem kettő, hanem) három szóból dag-jel-anyag tétetett össze. Így a tömörség sem érv az angolkodás mellett ! A ’(rosszindulatú) daganatot jelző anyag’ persze (még) rövidebben is kimondható: dagjelany (Sz.), vagy dagjeleny (Sz.), vagy még egyszerűbben csak dagjel (Sz.), esetleg egy kicsit veretesebben fenejel (Sz.) alakban. Ezzel már a nyugati majomkodást hosszában és széltében, így gazdaságosságában is kenterbe vertük. Tisztességgel, magyarul !

A dagjelanyag mi a fenének is a jele ?

Ezek a jelany(ag)ok (markerek) azonban nem csak dagot, rákot, fenét jelez(het)nek, így tulajdonképpen nem is (tisztán) dagjelanyagok, legfeljebb csak kórjelany(ag)ok ! De az AFP azaz az αFP beszámításával még ez sem igaz ! Hiszen az ikerterhesség, helyesebben az ikres várandósság még csak nem is kórság !!! Az αFP nem csak kórjelany(ag), de ikerjelany(ag) is ! Már az 1970-es évektől (Seppälä, 1972) nyilvánvaló, hogy az α-fetoprotein (akkor még tudták így írni) ikrességben kettőződött értéket mutat, hármas ikrességben meg még magasabb !⁽⁷⁾ Mindemellett azonban magányos magzat esetében az emelkedettsége számos kórság – nem dag és nem fene – jele ! Lehet khrómoszóma (χρωμοσωμα) rendellenességének, nyitott gerincnek, nyitott gyomornak vagy akár köldöksérvnek jele is. A fölnőttekben pedig emelkedése jele lehet májráknak, májáttétnek vagy (nem ondó-eredetű) csírasejtes daganatoknak. Hozzáteendő még az is, hogy e fehérjének az értelmét és az (egészséges) működését máig is csak gyanítjuk. Az α-fetoprotein magyarul „(fő-)magzatfehérje” neve is onnan termett, hogy a magzatban nagyobb a gyakorisága, mint a (meg)született emberben. Mivel az egészséges és a kóros előfordulásának határvonalai máig is eléggé sejtelmesek, így a mindenre elszánt szabatos névadónak sincsen könnyű dolga vele…

A dagjelanyagok tételesen

A dagjelanyagok igazi betűszószörnyei (Sz.), mint az AFP kimondva valamivel emberibben Alfa-Fötoprotein, vagy a CEA kimondva Carcino-Embryonális Antigén persze igen körülményesek, és túlfogalmazottak, sőt többnyire neveik értelmében is túlhaladottak. Általában minthogy igen sokféle fenét jelezhetnek, így igen nehezen nevezhetőek el szabatosan. De tegyünk legalább egy kurucos kísérletet ! Az emésztő(szervi) rákok növekedését jelölő Carcino-embryonális – helyesebben karkino-embrüonális – antigén magyarul emészrákjel(anyag) (Sz.), vagy emészfenejel(anyag) (Sz.); az Alfa-Fötoprotein – helyesebben α-foetoprotein (α-FP) – pedig a csírasejtes rákok jelanyaga, így magyarul csírarákjel(anyag) (Sz.) vagy csírafenejel(anyag) (Sz.).
Megjegyzem a foetus [ejt: fojtusz, konyhalatinossan: főtusz], más alakjában: fētus [ejt: fétusz] a ’magzat’, az ’ébrény’ (embrüo) a méhen belüli élet 3. hónapjától. Meglepetésemre Györkösy Latin-magyar szótárában nincsen „foetus”!!! Így fölmerült bennem a kétely, hogy talán ez is csak egy nyugati pongyolatin mintára rögzült régi tévedés !? Érdekes adalék lehet ehhez, hogy óhellén alakja a phoitosz (φοῖτος) ’jövés-menés’ értelemben, Aiszkhülosznál (Αἰσχύλος), a „tragédia atyja”-’nál phoitosz phrenón (φοῖτος φρενῶν) az ’elme eltévelyedése’ jelentésben szerepel (Györkösy-Kapitánffy-Tegyey Ógörög-magyar nagyszótárában). Bővebben erről a Foetus a fētus fétise īrásomban !

A rémséges betűtorz PSA könnyen magyarítható: düldagjel(anyag) (Sz.); de szabatosabban dülkórjel(anyag) vagy dülbajjel(anyag) (Sz.); minthogy a dülmirígy bajait jelzi töményedésében. Nem csak a feneségeit,– a dül gyulladását is jelzi, de a daganását még jobban – így szabatosabban dül(kór)jel(anyag) (Sz.) lehet a helyes(ebb) neve…

Megjegyzem, az 1971-ben Hara által ondófolyadékból talált és nevezett γ-seminoprotein – ondófehérje még ha gammázva is – sokkal emberibb volt, mint a később kókányolt PSA. ⁽⁸⁾

Düljelanyag, pongyolatin-angolkodón : (Human) Prostate Specific Antigen (PSA/KLK3)

A dagjelanyagok, azaz „tumormarkerek” még rémisztőbb szellemtelenséggel számozgatott társai, mint a CA 15,3, a CA 125 vagy épp a CA 72,4 is illő(bb) magyar nevet érdemelnek ! Lássuk először a hölgyeket, a lányokat meg asszonyokat sújtó jelanyagokat ! A CA 125 a petefészekrák jelenlétét jelzi, így az méltán pete(fészek)fenejel(anyag) (Sz.), esetleg a méh(táj)i daganatot jelezvén tágítva jelentéskörét méh(e)fenejel(anyag) (Sz.), vagy méh(i)fenejel(anyag) (Sz.), míg a CA 15,3 az emlőrák jele, így magyarul méltán emlőfenejel(anyag) (Sz.) vagy csecs(i)fenejel(anyag) (Sz.) lehet.

Értelmesen-érthetően elnevezve, a gyakorló orvos mindennapjait, sőt még a betegét is alaposan megkönnyebbít(h)e(t)nénk !!!

A saját alapos ajánlatom persze a fent említett dagjelanyag körénél még kimódoltabb: dagjelāny (Sz.) vagy hazai ízű hangzóharmóniával illeszkedőn dagjelēny (Sz.). Kényeskedőbbeknek ajánlott a dagjelangy (Sz.) vagy magyar zamatú hangzóharmóniával illeszkedő(bb)en dagjelengy (Sz.). De hogyan is bukkan e szokatlan képzet ide ?!

Távlati lehetőségek : magyar anyagnévképző !?

Jelenleg tisztán magyar anyagnévképző nem létezik. İtt az ideje, hogy megteremtsük hát !

A vegytanban máig nem használunk anyagnévképzőt, pedig legalább egy évszázada nagyon itt lenne már az ideje! Egy negyedszázada erre már a megoldást megalkottam: az anyag szavunk tövéből tájnyelviesen köznyelvi hosszú „ā”-val meg „ē”-vel… Azért hosszítottam, azazhogy azért kellett hosszítanom, mert az „-any”, „-eny” képző már jóval szélesebb jelentéskörben foglalt. (Ládd pl.: ömleny vagy horgany !)

Ahol nem nyilvánvaló, hogy anyagnévről van szó (-sav, -lúg, -kristály stb. végződések), ott az -āny képző jelezheti ezt. Lehet ez persze nyelvünk hangzóharmóniájához illően kétalakú is: -āny / -ēny . Abszolút neologiával, szándékoltan a magyar népnyelvi hosszú ā meg ē hangokat és jeleket emelve és avatva köznyelvivé… No persze a köznyelvünkben is él ez a hosszú „ā” meg „ē”, amikor a merre vagy olykor meg „mēre” kérdésre felelve „āra” meg „ēre” megyünk meg mutatunk…

Aki persze nem szenvedheti magyar népe nyelvét és nyelvi gazdagságát, meg hangzókészletünk további gazdagítását, annak úrhatná(m)ul a szépséges „gyöngy” szavunk hangzóhasonlatára ajánlom a kétalakú: -angy / -engy anyagnévképzőt.

Ha két évszázada, amikor is jelszavunk volt, hogy „Nyelvében él a nemzet”, illő volt a neologia, mint magyar nyelvújító irányzat, miért ne lenne hát az ma is ?! Kazinczy követelné következetesen ma is, míg egyre szaporodó hazaárulóink meg folyvást ınkább csak csonkán nyugatra majmolnának !

A megfontolt és bölcs nyelvművelés mindig időszerű !

Különösen a folytonosság és a következetesség jegyében…

Páduai (Nyelvelő) Szan Antonio örökén…

„Nyelvemben élek én is…”

Nyáry Szabó László

Páduai Szent Antal Napján

Forrás – Irodalom

1. József Attila : Mama (1934. okt.)

2. https://daganatok.hu/onkologiai-diagnosztika/tumormarkerek

3. Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 572.o.

4. Wiktionary www.wictionary.com „tumor” címszava

5. Wiktionary www.wictionary.com „tumor” címszava

6 Wiktionary www.wictionary.com „marker” címszava

7. N Wald, S Barker, R Peto, D J Brock, and J Bonnar : Maternal serum alpha-fetoprotein levels in multiple pregnancy. Br Med J. 1975 Mar 22; 1(5959): 651–652.

8. The discovery of prostate-specific antigen – BJUI – Amrith Raj Rao, Hanif G. Motiwala, Omer M.A. Karim, First published: 30 August 2007 https://doi.org/10.1111/j.1464-410X.2007.07138.x

(Sz.) Számozatlan szójavallataim:

Sz. B. sz.: Szabó László : SzaBonc-szótár / Magyar Bonctan Szótár (máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Sz. sz. : Szabó László : Szabó-szótár (ideolektusom) máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban

A Tumormarker magyarul fenejel (anyag) bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.

De mi is a gond ?! Hát maga a tejcukor ! No meg annak lebontási nehézsége….

A tejcukor vagy magyarabbul tejédeny lebontási nagy nehézsége megkeseríti emberek százezreinek életét…

A tejcukrot, a laktózt kivonni a tejből ipari szintű elmebetegség lenne, csaknem lehetetlen… (a tej minden értékének tönkretételével), de le lehet bontani ! Ahogyan ezt a természet is teszi… minden élőlényben, amelyben hiba nincsen… amelyben van és működik laktáz… vagyis tejédenybontó anyag … tejédeny-bontany. Íme :

A fönti képünkön a közönséges bélbaci (Escherichia coli) tejcukorbontó (laktáz) négyese (tetramer) látható.

Ezt a tejcukorbontó anyagot (enzümet) teszik bele a tejbe, hogy előre lebontsa azt az arra képteleneknek ! Vagyis… már az emberi szervezeten kívül előemész(te)tik…

A laktáz egy bontanyag (görögködőn enzüm), amely a legtöbb emberben a vékonybél nyálkahártyasejtjeiben megtalálható. Vagyis a vékonybélben lebomlik a tejcukor a fölszívódáskor. Ez a bontás a laktóz, vagy más néven a tejcukor megemésztéséhez elengedhetetlen. Ez az emészanyag pedig a kezdőlépést végzi : a laktóz kettébontását szöllőcukorra (glükóz) és tejalcukorra (galaktóz). A galaktosz (γάλακτος) görögül ‘tej’ szó az alapja e cukor-karika nevének. 

A tejfogyasztás emésztési zavarokat okozhat, ha hiányzik ez a laktóz-bontó enzüm vagy, ha ennek a termelődése nem megfelelően (csökkenve) működik. Ilyenkor a tej-fogyasztás után föllépő tünetek az általános rossz közérzet, az émelygés, a puffadás, de akár a görcsös hasi fájdalom vagy a hasmenés igen színes és émelyítően megfoghatatlan képe.
A laktóz lebontatlanul tovább jut a vékonybélből a vastagbélbe, ahol a baktériumok a maguk kedvére rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká bontják le.
A laktózérzékenység, azaz tejcukorérzékenység a laktáz (mint enzüm) teljes vagy részleges hiánya az emberi szervezetben.

Létezik-e természetes laktózmentes tej ?
Valóban laktózmentes tej a kumisz, az erjesztett lótej. Hajdan őseink itala volt. Ebben a tejcukor szeszes erjedésével alakul a tejcukor az érzékenyek számára is fogyasztható tejcukormentes itallá…

„Zsumbaktasz” – Kumiszház (kumuzhána) Qazaqországban, Köksetau városában 2017-ben (Kép : Nyáry Sz.)

De jó 200 esztendeje még honn is lehetett hagyományos magyar kumiszhoz jutni :

„Minden tejet, mihelyt kifejtik, azonnal kifőzik, és miként kihűl, nagy bőredénybe töltik. Ebben az edényben még mindig az előbbeni savanyú tejből egy kis maradék találkozik, melly a frisset kevés idő alatt savanyúvá teszi…
De szinte ebben álla a titok, hogy a tej a bor ízét megnyerje.” – Sándor István, magyar író (Luka, 1750. augusztus 11. – Bécs, 1815. március 29.)

Őseink m ár régen tudták mi a megoldás a tejcukorérzékenység, azaz tejédenytűrhetlenség ellenében !!!
Tudásukat csak föl kellene fedeznünk újra !

A Létezik-e „laktózmentes” tej ?! bejegyzés először Családorvos-én jelent meg.